Szerdán folytatódtak az összecsapások az örmény-azeri határon

Az örmény védelmi minisztérium közleménye szerint szerdán újabb összecsapások voltak az örmény-azeri határon, egy nappal azután, hogy közel száz katona meghalt a Hegyi-Karabah térségében kirobbant harcokban. A tájékoztatás szerint az azeri hadsereg tüzérséget, aknavetőt és kézifegyvereket használt a szerda reggeli támadásban. Mint írták: a határon továbbra is feszült a helyzet, és megismételték, hogy Azerbajdzsán indított támadást Örményország területe ellen. A keddi harcokban a jelentések szerint 49 örmény és 50 azeri katona vesztette életét. Baku Jerevánt tette felelőssé a feszültségért, írja az MTI.

Az orosz külügyminisztérium kedden arra szólította fel a szemben álló két felet, hogy „tartózkodjanak a további eszkalációtól, és tanúsítsanak önmérsékletet”. António Guterres ENSZ-főtitkár ugyancsak sürgette a feleket, hogy tegyenek azonnali lépéseket a feszültség enyhítésére, párbeszéd útján oldják meg a felmerült problémákat, és tartsák be a korábbi megállapodásokat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdára zárt körű konzultációt tűzött ki a kiújult harcokról.

Az elmúlt hetekben Azerbajdzsán és Örményország kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a határ menti tűzharcokban katonákat öltek meg. Az azeri kormány augusztus elején jelentette be, hogy több helyen átvették az uralmat Hegyi-Karabahban, illetve több örmény célpontot is megsemmisítettek.

A két ország a közelmúltban két háborút is vívott a hegyi-karabahi területért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért, ami de jure Azerbajdzsán része.

Az első hegyi-karabahi háború hivatalosan 1988-tól 1994-ig tartott, a területen élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt. A háború eredményeként létrejött a de facto független Hegyi-Karabah Köztársaság.

Az azeri–örmény konfliktus 2020 őszén ismét háborúhoz vezetett, a hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. A megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket, Moszkva pedig mintegy kétezer orosz békefenntartót küldött a törékeny tűzszünet felügyeletére.

Az Európai Unió közvetítésével Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azeri elnök és Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.