Egyelőre nem lehet tudni, hogy a szivattyúk, a Duna vagy furamód a kiszáradás menti-e meg a Fertő tavat

A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és egyben Ausztria legnagyobb tava. Nagyobb része Ausztriához, a kisebbik Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Érdekesség, hogy a tó sótartalma a Balatonénak a 33-szorosa.

A tónak nincsenek elvezető vizei, ezért vízrendszere egyedi: volt, hogy annyira megnövekedett a vízszintje, hogy kiáradt, de az ellenkezője is előfordult: legutóbb 1864–1870 között száradt ki. Akkoriban azt fontolgatták, hogy jobb, ha úgy marad, és onnantól kezdve mezőgazdasági célokra használják a medrét. Az azóta kialakult turizmus miatt jelenleg épp az ellenkezőjét szeretnék elérni, vagyis hogy ne apadjon tovább a vize. Az osztrák oldalon ezért már cselekedni kezdtek: a Fertő tó vízszintmérésének történetében idén nyáron mérték ugyanis a valaha volt legalacsonyabb szintet.

Az osztrák Standard nevű híroldal videóriportjában a szomorú csónakázáson kívül a következők történnek:

• csalódott vitorlástulajdonosok aggódva figyelik a tó vizének rohamos csökkenését, egyikük azt fontolgatja, ha ez így megy tovább, jövőre Karintiába költözteti át a hajóját. A narrációból kiderül, hogy ez rossz hír, mert amennyiben elmaradnak a vitorlástulajdonosok, a környék településeinek bevétele jelentősen megcsappan;
• Purbach (Feketeváros) és Rust (Ruszt) városkái ezért elhatározták, hogy kotrásokat végeznek a kikötőikben – a riport be is mutatja, amint Rusztnál egy 2 kilométernél hosszabb tömlő vezeti el a kotróhajó által kiszivattyúzott iszap-víz keveréket egy ülepítő medencébe, hogy az eljárással kb. 25 centivel emeljék meg a vízszintet (miután leülepszik az iszap, a vizet visszavezetik a tóba);
• vizsgálják, hogy a megmaradt iszapot a mezőgazdaságban használják-e fel vagy hulladéklerakóban helyezzék el;
• ahhoz, hogy a környék legfontosabb bevételi forrása, a turizmus megmaradjon, Burgenland tartomány és a tó települései a mesterséges vízpótlás lehetőségét is latolgatják. Az erre létrehozott Taskforce Neusiedler See nevű helyi szerv a vízpótlást a Mosoni-Dunából képzeli el, ebbe kapcsolva be Magyarországot is. A közös projektben – ahogy korábban írtunk róla – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vesz részt. Ennek a megoldásnak a költségei nagyon magasak, de nem ez az egyetlen gond;
• az osztrák WWF szerint nem túl jó ötlet a Duna vizét vezetni a tóba, mert szerintük ez a tó sókoncentrációját nagyon lesüllyesztené, ami miatt egyrészt ugyan tisztább lenne a víz, ám végső soron ez szörnyű algavirágzáshoz vezetne. Ennek az az oka, hogy a Fertő tó tápanyagokban nagyon gazdag. Mindezek miatt a környezetvédők hagynák, hogy a természet tegye a dolgát, ami akár a tó kiszáradását is jelentheti, sőt, leginkább azt;
• a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak a felét nád fedi, amely a tó egyre nagyobb területét kebelezi be. Ezzel is érdemes lenne kezdeni valamit, természetesen az itt fészkelő madarak élőhelyének megóvásával;
• a riporter szerint a jövő mutatja majd meg, hogy a tó természetes kiszáradása vagy vízének mesterséges pótlása lesz-e a megoldás.

A riportban nincs ugyan szó róla, de a Fertő tó szempontjából megkerülhetetlen a júliusi hír, miszerint egyelőre nem épül semmi a partján a magyar oldalon, mert a július 7-én délután közzétett tájékoztató szerint a közbeszerzés eredménytelen lett pénzhiány miatt.

Az elképzelések szerint a Fertő Part nevű állami óriásberuházás keretében négycsillagos szállodát, legalább 800 férőhelyes parkolót, kempinget nagy vitorláskikötőt és látogatóközpontot építenének a Fertő–Hanság Nemzeti Park UNESCO Világörökségi terület magánterületén, Natura 2000 területen. 2021 tavaszára a parton már mindent letaroltak, a vizes élőhelyen munkagépek dolgoztak, kövekkel töltötték fel a partszakaszt. A hatvanas évek óta itt álló cölöpházak többségét a bíróság ítéletét meg sem várva, tűzveszélyre hivatkozva a tulajdonosok saját költségére lebontatták. A terv óriási civil tiltakozást váltott ki.