Trump elkotyogta, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson

2022. július 14. – 23:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Donald Trump elkotyogta amúgy is nyílt titoknak számító szándékát, hogy 2016 után 2024-ben is elindul az elnökválasztáson, és megpróbálja visszaszerezni a 2020-ban dicstelen módon elveszített Fehér Házat.

Az exelnök a New York Magazine újságírójának alaszkai turnéjáról árulta el, hogy több szeretetet kap híveitől, mint valaha, majd sokat sejtető módon azt mondta:

Magamban már meghoztam ezt a döntést.

Az exelnök arra is utalt, hogy „az egyetlen valódi döntés” csak az, hogy a novemberi „félidős” kongresszusi választások (midterms) előtt vagy után jelenti-e be indulását, és nem meglepő módon azt is hozzátette, „nagyon magabiztos vagyok, hogy ha úgy döntök, hogy indulok, akkor nyerni fogok”.

Trump két, név nélkül nyilatkozó tanácsadója a Washington Postnak azt nyilatkozta, hogy a hivatalos bejelentést szeptemberre tervezték. Egyes befolyásos republikánusok szerint viszont nem feltétlenül bölcs dolog a félidős választás előtt megtenni a bejelentést, mert abban az esetben a jelenleg a republikánusoknak kedvező gazdasági témákat háttérbe szoríthatja Trump már-már vallásháborús szinten megosztó személye. Egyébként a recesszióba forduló gazdaság, a magas üzemanyagárak és a szintén magas infláció miatt Joe Biden népszerűsége időarányosan negatív rekordokat dönt – miközben az elnök magyar kollégájához hasonlóan következetesen és félrevezetően igyekszik az orosz-ukrán háborúra hárítani a felelősséget.

A félidős választáson a 100 szenátusi hely egyharmadáról, illetve a képviselőház összes mandátumáról szavaznak az amerikaiak. Ez a választás alapesetben mindig a regnáló elnökről szól, és szinte mindig a regnáló elnök pártjának vereségét hozza. A prognózisok jelen állása szerint ez a történelmi trend idén sem fog változni; a republikánus párt szinte biztos, hogy magához tudja ragadni a képviselőházi többséget, és jó esélye van egy szűk szenátusi többségre is.

Azonban az amúgy nyerőnek számító gazdasági problémák mellett feltűnt két olyan téma is, mely bekavarhat a republikánus diadalmenetbe. Az egyik az abortusz, melyet a hiperkonzervatív legfelsőbb bíróság júniusban kivett az alapjogok közül, és melyet a republikánus vezetésű tagállamok egymásra licitálva próbálnak teljesen ellehetetleníteni. A másik pedig a Capitolium tavaly januári megrohanását vizsgáló képviselőházi bizottság ügyesen felépített meghallgatás-sorozata, melyen Trump egykori bizalmasai mutatják be, hogyan próbálta az exelnök választási csalással megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményét, majd lehetőségei fogytán hogyan ösztökélte híveit az amerikai törvényhozás megrohanására.

A nagy nézettséget hozó meghallgatások a felmérések szerint ha nem is győzik meg, de sokszor zavarba hozzák a republikánusokat. Ez a zavar akár (bár ez egy vékonyka akár, mivel korunk vezető teflonpolitikusáról van szó) Trump elnökjelölti kampányára is hatással lehet. A felmérések szerint ugyanis az elnökjelöltségről szóló előválasztás egyáltalán nincs még lefutva; a New York Times (hagyományosan megbízható) közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a republikánus előválasztók fele támogat másik jelöltet. Különösen népszerű a néhány éve pont Trump köpönyegéből előbújt floridai kormányzó, Ron DeSantis, akit a független média előszeretettel hasonlít Orbán Viktorhoz (erről a rokonságról és az amerikai és a magyar jobboldal párhuzamosságairól itt írtam részletesen). A republikánus szavazók döntése részben a demokrata elnökjelölt személyétől is függ; ugyanis ha Joe Biden matuzsálemi kora ellenére 81 évesen is nekivág az elnökválasztási kampánynak, akkor a stratégiai szavazók lehet, hogy a 78 éves Trump helyett szívesebben állítanának ki ellene egy DeSantishoz hasonló, 45 éves életerős, ifjú titánt.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!