Szijjártó: Történelmi döntés Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltsége, de Grúzia is megkaphatta volna

Történelmi döntés született Brüsszelben azzal, hogy az Európai Tanács megadta Ukrajnának és Moldovának is az EU-tagjelöltséget – erről Szijjártó Péter grúziai látogatásán beszélt pénteken. A külügyminiszter viszont hozzátette, hogy bár a magyar kormány támogatta és üdvözölte a döntést, azt is szerették volna elérni, hogy Grúzia is megkaphassa a tagjelölti státuszt.

Grúzia a másik két posztszovjet országgal szinte egy időben adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, az Európai Bizottság és az uniós állam- és kormányfők azonban nem látták elég érettnek a kaukázusi országot a tagjelöltséghez. A grúz külügyminiszter, Ilja Darcsiasvili a pénteki sajtótájékoztatón mindenesetre megköszönte, hogy az EU „reményt adott a grúz népnek”, az elvárt reformokat pedig teljesíteni fogják. Szijjártó viszont jóval élesebben fogalmazott:

„Megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros az, hogy Brüsszel nem adta meg Grúziának a tagjelölti státuszt”

– mondta a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy az Európai Tanács „úgynevezett feltételei” nemcsak megfoghatatlanok, de sok esetben értelmetlenek is. Mindenesetre Szijjártó arról biztosította grúz kollégáját, hogy Magyarország továbbra is támogatni fogja a kaukázusi országot, a diplomáciai együttműködés mellett például folytatják a grúz egyetemi hallgatóknak szánt egyetemi ösztöndíjprogramot is. Hozzátette: mindkét ország „világosan kiáll Ukrajna mellett”, és a grúz és a magyar kormány is mindent megtesz az orosz–ukrán háború békés rendezése érdekében.

Előreléphet Albánia és Észak-Macedónia is

Ukrajna és Moldova tagjelöltsége mellett pedig újabb előrelépés jöhet két másik ország EU-csatlakozása ügyében: a bolgár parlament pénteken megszavazta, hogy Bulgária ne blokkolja tovább Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait.

Igaz, ennek feltétele az lenne Bulgária részéről, hogy Észak-Macedónia alkotmánya garantálja az országban élő bolgárok jogait, cserébe viszont a bolgároknak nem kellene elismerniük a macedónt önálló nyelvként. Ez a Politico szerint hasonlít ahhoz a francia javaslathoz, amit az északmacedón miniszterelnök csütörtökön elutasított, szerinte ugyanis minden ország megérdemli, hogy ugyanolyan jogokkal léphessen be az EU-ba – ennek pedig része az ország identitása és nyelve is.

Észak-Macedónia részéről még nem érkezett reakció a bolgár parlament döntésére, Albánia miniszterelnöke viszont megköszönte a lépést a volt bolgár kormányfőnek. Feltehetően ugyanis Bojko Boriszov pártján, a GERB-en is múlt az, hogy a bolgár parlament pénteken megszavazhatta a vétó feloldását. „Igazi barát, igazi vezető. A pártja másokkal együtt megmentette Bulgária és az EU renoméját! Most az EU-n van a sor, hogy gyorsan cselekedjen!” – írta Twitterén Edi Rama.