A magyarok közel háromnegyede támogatja az EU szankcióit, de sokan érzik már a háború hatását

2022. június 22. – 07:16

frissítve

A magyarok közel háromnegyede támogatja az EU szankcióit, de sokan érzik már a háború hatását
Uniós és ukrán papírzászlók egy brüsszeli rendezvényen 2022. május 9-én – Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Minden eddiginél magasabb az Európai Unió támogatottsága, Oroszországot pedig sokkal kevesebben látják szimpatikusnak, mint három évvel ezelőtt – ez derül ki az Eurobarometer szerdán közzétett jelentéséből. A 27 uniós tagországból közel 27 ezer megkérdezett bevonásával készítette el a felmérést az Európai Parlament megbízásából a Kantar intézet a 15 év feletti lakosság körében.

A kutatás szerint szinte minden tagországban felerősödött a közös európai biztonság kérdése, és az unió polgárainak többsége úgy érzi, élete már nem marad ugyanolyan, mint volt az orosz–ukrán háború kitörése előtt.

Magyarországon a megkérdezettek szerint még csak most fogják megérezni igazán a mindennapi életükben a háború gazdasági következményeit. Feltehetően azonban a magyar kormány is jól érzett rá arra, hogy itthon a válaszadók kétharmada szerint fontosabbak a megélhetési kérdések, mint a közös európai értékek védelme.

Sokan már személyesen érzik a háború hatását

Az április 19. és május 16. között végzett felmérés az első Eurobarometer-kutatás, amit az orosz–ukrán háború kitörése óta készítettek. Emiatt aztán a kérdéseket is az EU szomszédjában zajló konfliktus dominálta.

„Összességében a kutatás eredményei azt mutatják, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának kezdete óta a polgárok egyetértenek az EU döntéseivel és támogatják a lépéseiket, a válság pedig megerősítette az unió támogatottságát az emberek körében”

– írták a kutatás összefoglalójában. Tízből hat válaszadó ugyanis elégedett a háborúra adott uniós válaszlépésekkel, és tízből nyolcan egyetértenek a Putyin-rendszer elleni gazdasági szankciókkal.

Hozzáteszik viszont, hogy a háború következményei miatt a lakosság úgy érzi, komoly gazdasági válság fenyegeti Európát. A koronavírus-járvány miatt pedig már a konfliktus februári kitörése előtt is érezni lehetett az emberek életszínvonalában az infláció és az áremelkedések hatását.

A megkérdezettek 60 százaléka azért úgy érzi, hogy jövőre már helyreállhat országuk gazdasága, 23 százalékuk pedig még optimistább, és szerintük még idén rendeződhet a gazdasági helyzet. 8 százalék szerint viszont már soha nem lesz olyan jó a helyzet, mint volt a háború és a Covid-járvány előtt.

Melyik állítással ért egyet a személyes életszínvonalára vonatkozóan? Vörös: már megérezte a háború következményeit; sárga: még nem, de erre számít idén; kék: nem, és nem is számít erre – Forrás: Eurobarometer
Melyik állítással ért egyet a személyes életszínvonalára vonatkozóan? Vörös: már megérezte a háború következményeit; sárga: még nem, de erre számít idén; kék: nem, és nem is számít erre – Forrás: Eurobarometer

Nagyon sokan egyébként már most is úgy érzik, hogy csökkent az életszínvonaluk: 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy érzi a pénztárcáján a háború hatását, a legtöbben Bulgáriában, Portugáliában, Cipruson és Máltán. További 47 százalék pedig arra számít, hogy a következő évben rosszabb lesz az anyagi helyzetük – Magyarországon is ezt gondolja a megkérdezettek többsége. Még a leggazdagabbnak számító skandináv országokban és Hollandiában is a válaszolók háromnegyede szerint csökkent vagy csökkenni fog a mindennapi jólétük.

Nemcsak a pénztárcájukban, de a világ dolgaiban is nagy változást vár az uniós polgárok többsége: 61 százalék nem biztos abban, hogy a helyzetük, életük változatlan marad a háború után. Főleg a kelet-közép-európai tagállamokban, a balti államokban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában érzik ezt az emberek.

A magyarok 72 százaléka támogatja az EU szankcióit

A háború következményei meglátszanak azon is, hogyan viszonyulnak az unió polgárai az egyes nagyhatalmakhoz: míg Oroszországot három évvel ezelőtt még a megkérdezettek harmada említette pozitívan, ma már ez az arány 10 százalék alá zuhant – 62 százalékuk nagyon negatív, 23 százalékuk pedig inkább negatív véleménnyel van Moszkváról. Kína népszerűsége is romlott, de közel sem ekkora mértékben: 36 százalék helyett ma már csak 21 százalék emlegette a távol-keleti nagyhatalmat pozitívan. Cserébe viszont nagyot javult az Egyesült Államokba vetett hit: három éve a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott pozitívan Washingtonról, ma már ez 58 százalék.

Egyes külföldi országok megítélése az EU-tagállamok átlagában (sötét sáv) és Magyarországon (világos sáv); kék: pozitív vélemény; piros: negatív vélemény – Forrás: Eurobarometer
Egyes külföldi országok megítélése az EU-tagállamok átlagában (sötét sáv) és Magyarországon (világos sáv); kék: pozitív vélemény; piros: negatív vélemény – Forrás: Eurobarometer

Magyarországon is az uniós átlaghoz nagyon hasonló véleménnyel vannak az emberek az EU-n kívüli országokról: itthon a megkérdezettek több mint háromnegyede látja negatív szereplőnek az oroszokat, míg 17 százalék pozitívnak. Érdemi különbség Kína és Törökország megítélésében van: az uniós átlaghoz képest jóval magasabb arányban, 40 százalék körül emlegették a két ázsiai országot pozitívan a magyarok.

Mennyire ért egyet az Oroszországgal szembeni EU-szankciókkal? Sötétkék: teljesen egyetért; világoskék: inkább egyetért; rózsaszín: inkább nem ért egyet; vörös: egyáltalán nem ért egyet – Forrás: Eurobarometer
Mennyire ért egyet az Oroszországgal szembeni EU-szankciókkal? Sötétkék: teljesen egyetért; világoskék: inkább egyetért; rózsaszín: inkább nem ért egyet; vörös: egyáltalán nem ért egyet – Forrás: Eurobarometer

Nem meglepő módon az Oroszországgal szemben hozott szankciókkal egyetért az európaiak nagy többsége: múlt héten az Európai Bizottság is közzétett egy felmérést, ami szerint tízből nyolc uniós polgár támogatja a szankciós politikát. Ezzel leginkább a svéd, dán, portugál és lengyel válaszadók értenek egyet (94–95 százalékos igenarány) – míg a lista másik végén a szlovákok, a ciprusiak és a bolgárok között látni a legtöbb olyan válaszadót, aki nem ért egyet a szankciókkal (36–42 százalékos nemarány).

Magyarországon a megkérdezettek 72 százaléka támogatja az EU gazdasági szankcióit, és csak 22 százalék ellenzi.

„Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Ezzel együtt viszont a mostani kutatásból kiderült, hogy nem mindenben követik le a magyar választók az európai véleményt. Míg az EU-átlag többsége (59 százalék) szerint fontosabb az európai értékek (szabadság és demokrácia) védelme, mint az árak és az életszínvonal fenntartása (39 százalék), addig itthon ez az arány pont fordított: a magyar lakosság 69 százaléka fontosabbnak tartja a megélhetési kérdéseket az európai értékek védelménél – és csak 31 százalékuk gondolja ezt fordítva.

A felső kijelentés szerint az európai értékek védelme fontosabb az aktuális megélhetési költségeknél, az alsó kijelentés szerint a megélhetés fontosabb az értékek védelménél. Sárgával jelzik az EU-átlagot, kékkel az itthoni eredményt – Forrás: Eurobarometer
A felső kijelentés szerint az európai értékek védelme fontosabb az aktuális megélhetési költségeknél, az alsó kijelentés szerint a megélhetés fontosabb az értékek védelménél. Sárgával jelzik az EU-átlagot, kékkel az itthoni eredményt – Forrás: Eurobarometer

Ez egyébként összefügg azzal a gondolatmenettel, amit több közszereplő (köztük kutatók, aktív politikusok) is kifejtettek az áprilisi választások eredményével kapcsolatban. Eszerint a Fidesz jobban ráérzett a közhangulatra, amikor békét és biztonságos megélhetést hirdetett a kampányban – ezzel ellentétben az ellenzéki összefogás azt hangsúlyozta, hogy Oroszország agressziója miatt támogatni kell Ukrajnát. Bár utóbbi gondolattal is jórészt egyetértenek a választók (ahogyan az látszik az Eurobarometer adataiból is), az elsődleges kérdés azonban mégsem ez, hanem a mindennapi megélhetés volt.

Fontosabb a szegénység elleni küzdelem, mint a jogállamiság

A kutatás szerint szinte minden tagállamban felértékelődött az Európai Unió szerepe: Svédország és Hollandia kivételével mindenhol magasabb arányban mondták azt a megkérdezettek a tavaly őszi felméréshez képest, hogy fontos az uniós tagság a tagállamuk számára. Írország és Luxemburg lakóinak a legfontosabb az uniós tagság, míg a szlovákoknak a legkevésbé – Magyarországon pedig az uniós átlaggal megegyező arányban, 70 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy számít az EU-tagság.

Az Európai Unióról alkotott kép uniós átlaga 2007 és 2022 között. Kék: pozitív; sárga: semleges; vörös: negatív – Forrás: Eurobarometer
Az Európai Unióról alkotott kép uniós átlaga 2007 és 2022 között. Kék: pozitív; sárga: semleges; vörös: negatív – Forrás: Eurobarometer

Az Eurobarometer adatai szerint egyébként 2007 óta nem mértek akkora népszerűséget az EU számára, mint idén tavasszal: 52 százalék nyilatkozott uniós átlagban pozitívan az együttműködésről. Itthon a megkérdezettek 46 százalékában él jó kép az EU-ról, 11 százalékuknak inkább negatív, 43 százalékuk számára pedig semleges az unió.

Növekedik emellett az Európai Parlament támogatottsága is, igaz, itt még azért van mit bőven javítani az imázson: 39 százaléknyian nyilatkoztak pozitívan a legnagyobb uniós testületről. Magyarországon még magasabb, 42 százalékos a Parlament népszerűsége, és a legtöbben itthon a tagállamok többségéhez hasonlóan a demokráciát említették a szervezet legfontosabb megvédendő értékeként. Igaz, a válaszadók szerint többet foglalkozhatnának az EP-képviselők a szegénység elleni küzdelemmel (38 százalék) vagy a közegészségüggyel (35 százalék), de a klímaváltozás is (31 százalék) hasonlóan fontos ügy a polgárok számára, mint a demokrácia és a jogállamiság védelme (32 százalék).

Mivel kellene foglalkoznia az Európai Parlamentnek? Az első öt lehetőség: szegénység elleni küzdelem; közegészségügy; demokrácia és jogállamiság; klímavédelem; gazdaságvédelem és munkahelyteremtés. Sötétkékkel a 2022. tavaszi, szürkével a 2021. őszi adatok – Forrás: Eurobarometer
Mivel kellene foglalkoznia az Európai Parlamentnek? Az első öt lehetőség: szegénység elleni küzdelem; közegészségügy; demokrácia és jogállamiság; klímavédelem; gazdaságvédelem és munkahelyteremtés. Sötétkékkel a 2022. tavaszi, szürkével a 2021. őszi adatok – Forrás: Eurobarometer

A megkérdezettek többsége (59 százalék) fontosnak tartja, hogy részt vegyen az európai parlamenti választáson – és ugyanennyien gondolják ezt itthon is. A Fidesz tervei szerint a 2024-ben esedékes szavazást egy napon tartanák majd a szintén arra az évre tervezett önkormányzati választással, ami miatt magasabb lehet a részvétel két év múlva az EP-választáson is. Ettől függetlenül viszont így is jóval többen mennének el az Eurobarometer felmérése szerint az uniós voksolásra, mint 2019-ben, és 20 százalékponttal nagyobb a szavazási hajlandóság ahhoz képest, amikor öt évvel ezelőtt ugyanígy, két választás között kérdezték meg az embereket erről.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom