„Putyin nukleáris zsarolásával…olyan szakaszba léptünk, amilyenben a hidegháború alatt sosem voltunk” – mondta a BBC4 műsorában a Fehér Ház korábbi hírszerzési tanácsadója. Fiona Hill szerint – aki még Donald Trump idején töltötte be tanácsadói pozícióját – úgy látja, hogy az ukrajnai háborúban elhangzott orosz fenyegetés, amely szerint taktikai atomfegyvert vethetnek be az ukrán erők ellen oda vezet, hogy több ország is atomfegyver megszerzését célzó programba kezdhet.
Putyin „lényegében azt üzeni minden országnak: atomfegyvere van szükség.” – mondta Hill a Guardian szerint. Több olyan ország van, amelynek külső biztonságát részben szövetségi kapcsolatai vagy nemzetközi szerződések biztosítják – ilyen volt Ukrajna esetében az 1994-es Budapesti Memorandum –, de most azt látják, hogy nem feltétlenül számíthatnak ezekre a külső garanciákra. A volt tanácsadó példaként Dél-Koreát és Japánt említette, mint olyan országokat, amelyek a mostani helyzet láttán atomfegyverre törekedhetnek.
Ukrajna a Szovjetunió felbomlása után egy rövid ideig tulajdoképpen a világ harmadik legnagyobb atomhatalma volt – mivel a szovjet atomarzenál egy része a területén volt az ország függetlenné válásakor. Kijev erről az arzenálról mondott le és adta át Oroszországnak, cserébe a nagyhatalmi garanciákkal megerősített, mostanra azonban semmissé lett Budapesti Memorandumért. Ukrajna korábban már utalt rá, hogy kellő nyugati segítség híján az atomfegyver megszerzésének igénye felmerülhet, később pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatkozott a háború megindításakor arra, hogy katonailag azért is kell meggyengíteni Ukrajnát – az ő olvasatában a nyugati támogatást élvező náci kormány vezette Ukrajnát –, mert a szellemi és technikai kapacitása megvan az atomfegyverhez, amit Oroszország elleni fenyegetésként vetne be. Arról, hogy Ukrajna valóban szert tehetne-e atomfegyverre, itt olvashat bővebben.
