Történjen bármi, az orbánista, de oroszellenes Janša marad a szlovén miniszterelnök – vagy ezúttal mégsem?

2022. április 22. – 17:09

Történjen bármi, az orbánista, de oroszellenes Janša marad a szlovén miniszterelnök – vagy ezúttal mégsem?
Borut Pahor köztársasági elnök leadja a szavazatát április 19-én – Fotó: Borut Zivulovic / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Nem is az a legizgalmasabb, hogy ki nyeri a szlovén választást, hanem az, hogy milyen koalíciónak jön össze a 46 mandátum a 90 fős parlamentben.

Április 24-én Szlovénia is választ, és aki ismeri valamennyire a szlovén politikai térképet, tudhatja, hogy a szomszédunkban teljesen mások a tétek egy-egy választásnál, mint nálunk.

A térségben vannak ugyanis olyan államok, amelyekben nagyon stabil a hatalom, Magyarország és Szerbia most ilyen, megkérdőjelezhetetlen, hogy melyik a vezető politikai erő. Máshol töredezettebb a pártstruktúra, fragmentáltabbak az erővonalak, ilyen Szlovénia, de Szlovákia vagy Románia is. Előbbiek irigylik az utóbbiakat, mondván van valódi verseny, koalíciós kényszer, váltógazdaság, és igazi vita a közügyekről. Utóbbiak pedig irigylik az előbbieket, mondván van kormányozhatóság, erő, stabilitás, nem pusztán viták és kudarcok sorozata az állam működtetése.

Szlovénia tényleg extrém

Szlovénia bizonyos szempontból a legkülönlegesebb politikai berendezkedésű ország a térségben, Talán úgy a legegyszerűbb egy ország politikai kérdéseit megítélni, ha a sajátunkéival vetjük össze. Lássuk!

  • Magyarországhoz, illetve a kormányfő Orbán Viktorhoz hasonlóan Szlovéniában is akad egy erős, nemzeti, eléggé autokrata vezető, Janez Janša. Mindketten az 1980-as évek végén, fiatal, reformer, Nyugat-barát politikusként lettek ismertek (Orbán antokommunista volt, Janša előbb kommunista, de aztán ő is szembeszállt a rendszerrel, és egyfajta ikon lett), és azóta is a nemzetük politikai élvonalában maradtak. Orbán most lesz ötödször miniszterelnök, Janša eddig háromszor ülhetett a kormányfői székbe, de az ő támogatottsága önmagában nem elegendő az egyedüli kormányzáshoz.
  • Janša azzal igyekszik magát megkülönböztetni a többi uniós vezetőtől, hogy harcosabban kritizálja Vlagyimir Putyint és az orosz agressziót, az uniós átlagnál erősebben követel szankciókat, Orbán Viktor viszont éppen mérsékeltebb, és különösen az energetikai kérdésekben másoktól is visszafogottságot kér.
  • A szlovén választáson is van egy „Gattyán György”, vagyis egy erős üzleti háttérrel zászlót bontó új jelölt, de Ljubljanában az utolsó előrejelzések alapján Robert Golob Szabadság Mozgalom elnevezésű új formációja akár meg is nyerheti a választásokat. A közvélemény-kutatók szerint Golob és Janša fej fej mellett, 19-20 százalékos támogatottsággal vág neki a hétvégének.
  • Miközben nálunk az volt április 3-a nagy kérdése, hogy ki nyeri a választást, Szlovéniában szinte fontosabb, hogy ki jut be a 4 százalékos küszöb felett kevéssel a parlamentbe, mert biztosan koalíciós matematikára lesz szükség. Vagyis azt kell majd figyelni, hogy Janša és a jobbközép pártok, vagy Golob és a balközép pártok lesznek együtt az erősebbek.

Bukdácsolások után

Egy ennyire töredezett struktúrában mindig sok kis pártot és érdeket kell bevonni, ezért 1991 óta Szlovéniában általában is sok az előrehozott választás, és ahogy mindenki kér valamit a tortából, mindig kopik az összefogás őszintesége.

Szlovénia örök kérdése tehát az, hogy amikor valaki nyer, akkor mit kell kínálnia a vele koalícióra lépő kisebb partnereknek. A támogatásért cserébe ugyanis mindenki kér valamit, és ha ez együtt túl sok, akkor maga a kormányfő már elveszíti a saját politikai mozgásterét.

A Janša előtti két miniszterelnök, vagyis Miro Cerar a nagy beruházási tervei, míg Marjan Šarec az egészségügyi reformja során kényszerült olyan konfliktusokba, hogy idő előtt feladták.

Mindjárt bemutatjuk az esélyeseket, de előbb a fő kampánytémákról. Nem lesz túl meglepő: orosz–ukrán háború, menekültek, gazdaság, azon belül is infláció, és egyre kevésbé a Covid – mondja Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Említettük, hogy a kormányfő, Janez Janša, erősen Putyin-ellenes politikus, akit korábban Donald Trump nagy híveként is ismertek. Az amerikai elnök felesége szlovén származású, de nyilván nem csak ez a kapcsolat eredete, Janša 2020 novemberében (nem tévedés a dátum) még gratulált is Trumpnak Twitteren a győzelméhez.

Janez Jansa sajtótájékoztatón beszél a cseh és a lengyel miniszterelnök társaságában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott megbeszélés után Kijevben, március 16-án – Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal / Anadolu Agency / Getty Images
Janez Jansa sajtótájékoztatón beszél a cseh és a lengyel miniszterelnök társaságában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott megbeszélés után Kijevben, március 16-án – Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal / Anadolu Agency / Getty Images

Amúgy mindketten óriási Twitter-huszárok, mint a Balkan Insight cikkében látható, a szlovén kormányfőt Tito marsall mintájára Marshall Tweetónak is becézik. Katolikus családból származik, és bár fiatalkorában tagja volt a kommunista pártnak, hamar ellenzéki lett, börtönben is ült, és még a múlt rendszerből hozott magával egy erősen keveredő kommunista-, szovjet- és oroszellenes attitűdöt.

Éppen ezért ő volt az egyik első, aki (cseh és lengyel kollégájával) már márciusban Kijevbe látogatott, és az Euronewsnak adott interjújában is nagyon harcosan kiállt a még erősebb szankciók mellett.

A gazdaság stabil

Szlovénia közvéleményét az elmúlt két évben (amióta Janša volt ismét a kormányfő) megosztotta a lezárások, a járvány kezelése. Alapvetően azonban a magas adókkal, 80 százalékos hiánnyal, egyszersmind impozáns gazdasági növekedéssel leírható, alig több mint kétmillió lakosú közép-európai ország

az „új Európa” egyik legfejlettebb országa maradt

– véli Zrinka Živković-Matijević, a Raiffeisen elemzője.

A szakember emlékeztet rá, hogy Szlovénia volt az első „új tagállam”, amely 2007-ben már bevezette az eurót, és az egy főre jutó GDP az EU-átlag 89 százaléka, vagyis Szlovénia továbbra is Csehország mellett a Nyugatot leginkább behozó állam.

Ám Janša nem is annyira a gazdaságra büszke, hanem sokkal inkább arra, hogy megvédte országát a harmadik világbeli menekültektől. A különutas, a menekülteket harciasan elutasító, kerítést építő politikájára, amely az ellenzék szerint a jogállamiság leépítésén és a média bedarálásán alapul. A miniszterelnöknek híresen rossz a viszonya a sajtóval. Szlovéniában annyiban más, demokráciára jellemzőbb médiaviszonyok vannak, hogy például a közszolgálati televízió (RTV Slovenija) és a Szlovén Hírügynökség (Slovenska tiskovna agencija, STA) a kormánnyal is kritikus, amit a miniszterelnök a független intézmények költségvetésének megkurtításával szokott honorálni.

Az ellenzék az elmúlt években részben emiatt is létrehozott egy koalíciót, a KUL-t (alkotmányos koalíció). Mivel Janša kisebbségben kormányzott, ennek a balközép árnyékkormánynak állandó próbálkozása volt a kormányfő megbuktatása, de ez végül nem sikerült, mert a balos pártok is állandóan összevesztek, szétszakadtak, vagy egyszerűen a karanténszabályok miatt nem gyűltek össze annyian, hogy egy bizalmatlansági szavazáson leszavazzák a kormányfőt – emlékeztet Németh Ferenc.

A politikai erők

És hát nem úszhatjuk meg, hogy kicsit eligazodjunk a pártok erdejében. Nehéz lenne mindet bemutatni, mindenesetre nagyon sok párt indul.

Janša pártja természetesen fontos, ez a Szlovén Demokrata Párt – SDS (kiejtve SZDSZ, de eléggé távol áll a mi egykori liberális pártunktól).

Az ő partnerei, az Új Szlovénia, az NSi jobbos, illetve a Modern Közép Párt (SMC) nevű balközép pártok, de kívülről támogatta a kormányt a szélsőséges Szlovén Nemzeti Párt (SNS) amely menekültellenes, LMBTQ-ellenes, de az uniót és a NATO-t is szereti kóstolgatni.

Emellett a 90 fős Nemzetgyűlésben (Državni zbor) van két nemzetiségi jelölt, egy olasz és egy magyar, ők is mindig a kormányt támogatják.

A kihívók

A baloldalon kicsit még nagyobb a kavarodás. Említettük már, hogy van egy „szlovén Gattyán”. Ő Robert Golob villamosmérnök, üzletember, politikus, akinek friss pártja a Szabadság Mozgalom nevet viseli. Az energiaüzletben is sikeres üzletember erős pénzügyi háttérrel, valamekkora államigazgatási tapasztalattal (államtitkár volt korábban) robbant be a választás esélyesei közé.

Robert Golob – Fotó: Jure Makovec / AFP
Robert Golob – Fotó: Jure Makovec / AFP

Annyit még érdemes megjegyezni, hogy az is szlovén sajátosság, hogy a választások előtt rendre felbukkannak személyek, akik köré egy párt épül, és aztán remek eredményeket érnek el.

Így volt kormányfő

  • Alenka Bratušek, Szlovénia első női kormányfője;
  • Miro Cerar ügyvéd; vagy
  • Marjan Šarec humorista,

akik nemes egyszerűséggel magukról neveztek el egy-egy pártot, nyertek és kormányt alakíthattak.

Szintén szlovén sajátosság, hogy később erősen megfogyatkozott hátországgal bent is maradtak a szlovén politikában, ma pedig alighanem a váltást támogatnák.

A küszöböt figyeljék!

Szlovéniában a bejutási küszöb 4 százalék, és most elég sok pártot mérnek ennek a környékén. Vagyis vasárnap az dönthet, hogy inkább Janša korábban felsorolt szövetségesei, vagy a Golob potenciális szövetségesének számító balközép pártok (ilyen a volt miniszterelnökök házi pártjai mellett a Levica nevű balos párt, a Szociáldemokraták (SD) és a bárkivel szövetkező Nyugdíjasok Demokrata Pártja (DeSUS).

Utóbbiak most is hatalmon vannak, Joze Podgorsek, a párt delegálta mezőgazdasági miniszter éppen a napokban kényszerült lemondani egy ki nem fizetett hotelszámla miatt. Az ügy pikantériája, hogy a hotel egy olyan oligarcháé volt, aki éppen egy agrárkérdésben pereskedik az állammal.

Magyarok a kampányban

Nekünk, magyaroknak különösen izgalmas, hogy Magyarország is visszatérő kampánytéma. Janšát ugyanis azzal is támadják, hogy túl sok magyar befektetőt engedett be az országba. A hazaihoz hasonló propagandagépezetében is magyar befektetők segítették.

Vicces, hogy kint a propagandagépezet teljesen oroszellenes, ugyanakkor a gazdagabb szomszédunknál nincs igazán nézettségük ezeknek a tévéknek, vagy olvasottságuk a lapoknak.

A kormányfő ellenfelei azt is emlegetik, hogy Janša engedte, hogy a magyar hátterű médiagépezet mellett az OTP-é legyen a legnagyobb szlovén bank, a Molé a legnagyobb töltőállomás-hálózat, de az Indotek is megjelenhet a kiskereskedelemben (a horvát Fortenova-csoport révén), és arról volt szó, hogy még a turisztikában is szerepet kap egy magyar csoport, de ez a deal végül nem biztos, hogy összejön.

Esélyek

A választások előtt mindenesetre az MTI arról írt, hogy a Mediana szlovén közvélemény-kutató cég szerint a szlovén pártok támogatottsági listáján

  • az első helyen Robert Golob Szabadság Mozgalma áll 19,8 százalékkal;
  • a második helyen Janez Janša SDS-e 18,6 százalékkal;
  • majd a Szociáldemokraták (SD) 7,9;
  • a Baloldal (Levica) 5,8;
  • az Új Szlovénia (NSi) 5,5; és
  • Marjan Šarec pártja (LMS) 4,6 százalékos támogatottsággal.

Ez a lista egy Golob vezette balközép koalíciót valószínűsít, de még nagyon sok nyitott kérdés van, például az, hogy a küszöb környékén ki ugorja végül át az akadályt.

És, ha Gary Lineker angol focista híres mondatát („A foci egy olyan játék, amit huszonketten játszanak 90 percen keresztül, és mindig a németek nyernek”) átírjuk, lehet, hogy a szlovén politikára az igaz, hogy

az egy olyan játék, amiben mindenki mozgolódik, mindenki szövetkezik, de történjen bármi a választásokon, előbb-utóbb úgyis Janez Janša lesz a kormányfő.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!