Věra Jourová: Orbán is érti, hogy ha az EU-ban akar maradni, akkor be kell tartania annak szabályait

Örülnek az EP-képviselők, hogy bevetik a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági mechanizmust, de nem elégedettek: szerintük jóval hamarabb meg kellett volna lépnie ezt az Európai Bizottságnak. Így lehetne összegezni az Európai Parlament plenáris ülésének szerda délutáni vitáját a lengyel és a magyar jogállamiságról, amelyen részt vett a Bizottság alelnöke, Věra Jourová is.

Szerinte továbbra is aggasztó mind Lengyelországban, mind Magyarországon a helyzet ebből a szempontból, azonban míg a varsói kormány részéről látnak elmozdulást, Budapest felől nem. Holott Jourová szerint Orbán Viktor is tisztában van vele, hogy „Magyarország legfelsőbb érdeke” az európai uniós tagság – ehhez viszont be kell tartania a kormánynak az EU játékszabályait.

Május végén hallgatják meg az EU-ban a magyar kormányt

„A soros elnökség elején Macron elnök úr azt mondta: a jogállamiság az EU sarokköve. Az ukrajnai háború kitörése óta erre még inkább szükségünk van” – kezdte felszólalását az Európai Unió Tanácsát képviselő Clément Beaune, francia államügyi miniszter. „Fontos, hogy minden ország tartsa magát azokhoz a szabályokhoz, amelyeket kitűzött maga elé. A jogállamiság és a jogbiztonság elengedhetetlen feltétele a közös piacnak, az esélyegyenlőségnek és a közös uniós fellépésnek.”

Míg Lengyelországot még februárban hallgatták meg az Általános Ügyek Tanácsában a hetes cikkelyes eljárás keretében, Magyarország esetében ez eddig elmaradt az orosz–ukrán háború miatt.

Beaune viszont elmondta, hogy május 30-án a magyar kormány is sorra kerül, hogy megtudják, milyen reformokat terveznek a jogállamiság ügyében.

„Elengedhetetlen, hogy az uniós intézmények és a tagállamok is hozzájáruljanak a jogállamiság fenntartásához” – erről már az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová beszélt. Szerinte a februári meghallgatás is csak arra volt jó, hogy megállapítsák: a lengyelországi helyzet „jogállamisági szempontból továbbra is súlyosan aggasztó”. Bár a lengyel elnök és a kormánypárt is tett már javaslatokat a vitás pontok rendezésére – azon belül is leginkább a varsói legfelsőbb bíróság fegyelmi testületének átalakítására –, egyelőre még „zajlik a párbeszéd arról, hogy megegyezésre jussanak a lengyelekkel”.

Jourová szerint Magyarországon sem történt eddig pozitív előrelépés a jogállamiság területén, éppen ezért indították be hivatalosan kedden a jogállamisági mechanizmust a kormány ellen. Emellett hamarosan közzéteszi majd a Bizottság a harmadik jogállamisági jelentést is, ami az EB-alelnök szerint ugyan egy megelőző eszköz lenne, de reméli, hogy a magyar és a lengyel hatóságok „reflektálni fognak a kiemelt aggályokra”.

Senki hatalma nem tarthat örökké

Ezután szólaltak fel az EP-frakciók képviselői: míg a baloldali, liberális és zöldpárti politikusok szerint Magyarországon és Lengyelországban egyaránt súlyos jogállamisági problémák vannak, a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) szerint különbséget kell tenni Budapest és Varsó között:

„Lengyelország nem Magyarország, Magyarország nem Lengyelország, két külön értékelést érdemel a két ország. Üdvözöljük, hogy tegnap a Bizottság kiküldte a jegyzéket a magyar hatóságoknak a mechanizmus beindításáról”

– mondta Jerome Lenaers. A holland képviselő szerint ugyan a lengyel kormánnyal szemben is „fogytán van a türelmük”, és nem a legjobb időzítés az ukrajnai háború közepén jogállamisági kérdésekkel foglalkozni, de „a válságkezelés közben cinikus lenne semmibe venni azokat az értékeket, amelyekért most az ukránok küzdenek”. Több EPP-s képviselő is arról beszélt, a magyar választások „nem voltak tisztességesek”, ezért a Bizottságnak és a Tanácsnak jóval aktívabbnak kéne lennie a jogállamiság védelmében.

Hasonlóan nyilatkoztak a szociáldemokrata S&D-frakció képviselői is: „Nemrég elutaztunk Lengyelországba, ahol képet alkothattunk a jogállamiság kiüresítéséről. A lengyel emberek nagyon bíznak az uniós testületekben – ezért követeljük, hogy a testületek védjék is meg a jogállamiságot” – mondta a német Gabrielle Bischoff.

„Most újra azt látjuk, hogy egy, a jogállamiságot tiszteletben nem tartó kormány nyert Magyarországon. Senki nem örül annak, hogy újra vitáznunk kell erről, és hogy be kell indítanunk ezt a mechanizmust a magyar kormánnyal szemben. De ha nem tisztelik a szabályokat, akkor nem tehetjük meg a lengyel és a magyar polgárokkal, hogy tétlen marad az Európai Unió” – vélte spanyol frakciótársa, Juan Fernando López Aguilar.

„450 napig tartott, mire beindították a mechanizmust Magyarországgal szemben. Ez nem az Európai Unió Bíróságának ítéletéről szólt, hanem arról, hogy egy nemdemokratikus vezető megmérgezett rengeteg uniós döntést”

– utalt Orbán Viktorra Michal Šimečka a liberális Renew frakció részéről. A szlovák képviselő szerint ha a magyar kormány nem tartja be az uniós játékszabályokat, akkor számítania kell arra, hogy „megvonják az uniós forrásaikat, vagy akár a szavazati jogot is Magyarországtól”. Igaz, román képviselőtársa, Ramona Strugariu szerint túl későn léptek eddig az európai testületek a jogállamisági ügyekben, és így „csak tovább erősödnek az autokraták”.

„Köszönöm az egyesült ellenzék kitartását, és azok munkáját, akik segítettek nekik – még akkor is, ha az állam és a média egy párt kezébe került. De hozzá kell tennünk: minden hatalom – akár Orbáné, akár Putyiné – nem tarthat örökké”

– mondta Strugariu.

Megosztottak voltak a szélsőjobboldali képviselők

Jóval keményebb fellépést sürgettek a zöldpárti képviselők: a Magyarországra küldött EP-delegációt vezető francia Gwendoline Delbos-Corfield szerint „évek óta nem tesznek semmit” a hetes cikkelyes eljárás érdekében az uniós testületek, holott már „itt lenne az ideje a szankcióknak”.

„A társadalom jelentős része elhiszi, hogy az ellenzék háborút hozna az országba, és az EU segítségével átműttetné a gyerekeket. Ez lehet, hogy számunkra fikció, de nekik ez a valóság. (…) Nem szabad, hogy egy olyan rezsimet támogassunk Európában, ami Putyin rezsimjével kokettál”

– mondta Delbos-Corfield.

A radikális baloldal svéd képviselője, Malin Björk arról beszélt, örülnek, hogy a Bizottság kész beindítani a mechanizmust, de kételkedik abban, hogy az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács hajlandó lenne további lépésekre. „Nem hunyhatunk szemet a magyar ügyek felett az ukrán válság miatt. Ha nem tudjuk megvédeni az értékeinket, akkor miről is szól egyáltalán ez az egész szövetség?” – kérdezte a képviselőktől Björk. Frakciótársa, a spanyol Eugenia Rodríguez Palop szerint „minden vitával elvesztegetett percnek következménye lesz”.

Egyedül a jobboldal szélén ülő képviselők álltak ki a magyar és a lengyel kormány mellett, azonban ők sem egységesen: míg a szélsőjobboldali ID-frakció a magyar választások egyértelmű eredményéről beszélt, a populista-konzervatív ECR-frakció főleg a lengyel kormányt védte az Ukrajna melletti kiállásáért.

Nem meglepő, hiszen míg az ECR legnagyobb ereje a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), addig az ID fő erejét a nyugat-európai Putyin-barát erők, Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjai alkotják.

„A magyar baloldal nem tudott sikeresen összefogni az antiszemita, cigányellenes szélsőjobboldallal – az Európai Unió pedig nem tudja elfogadni ezt az eredményt” – mondta például Paolo Borchia, az olasz Liga politikusa.

Velük szemben a PiS politikusai főleg az ukrajnai helyzettel foglalkoztak: „Oroszország most nevet azon, amit művelnek Lengyelországgal: szankciókat akarnak hozni ellenünk, de miért is? Ezzel csak Ukrajnát támadják, miközben nem is segítik ki az országot. (…) Ha ennyi időt szentelnek a szankciókra, azt talán fordíthatnák arra is, hogy megmentsék Ukrajnát” – mondta Patryk Jaki. „Újra meg újra megtámadják Lengyelországot az Európai Parlamentben, miközben több mint kétmillió ukrajnai menekültet fogadtunk be. Tovább szítják a gyűlöletkeltést, és ezzel csak Putyin kottájából játszanak, főleg azzal, hogy illegálisan megtagadják az uniós forrásokat a lengyel kormánytól” – tette hozzá párttársa, Jadwiga Wiśniewska.

Egy győztes nem vihet mindent

Két magyar képviselő is felszólalt a vitában: a momentumos Cseh Katalin szerint nem kérdés, hova vezet majd Orbán újabb választási győzelme. „Tovább fogják támadni a szabad médiát, ahogyan a kisebbségek ellen is szítják majd a gyűlöletet, és leépítik a független igazságszolgáltatás maradékát is. Eljutottunk odáig, hogy titkosszolgálati eszközökkel figyelnek meg ellenzéki szereplőket, az európai intézmények pedig nem tesznek semmit – talán mert a Tanács megkérte őket erre” – mondta a Renew frakcióhoz tartozó EP-képviselő.

A frakciókon kívüli Fidesz képviselői közül Hidvéghi Balázs volt jelen a vitán: „Vasárnap a magyar választók egy újabb földcsuszamlásszerű győzelmet hoztak a Fidesznek – erre senki nem volt képes eddig Közép-Európában. Ez is azt mutatja, hogy a magyar emberek minden befolyásolási kísérletet visszautasítanak, ami az EU-ból érkezik.

A kérdés az, hogy képesek-e az uniós intézmények tisztelettel bánni velünk, vagy folytatni fogják majd az ideológiai dzsihádjukat. Úgy tűnik, készek folytatni ezt, a magyarok viszont visszautasítják az arroganciájukat”

– mondta Hidvéghi.

A vita végén újra Věra Jourová szólalt fel: a Bizottság alelnöke szerint „aggasztóan súlyos a bizalom hiánya”, pedig továbbra is foglalkozni kell a jogállamiság ügyével.

„Orbán szerint a legmagasabb érdeke a magyar nemzetnek, hogy az EU-ban maradjon, és szerintem Orbán is érti, hogy ha az EU-ban akar maradni, akkor be kell tartania annak szabályait. Egy győztes pedig nem vihet mindent: nem viheti az adminisztrációt, a médiát, az igazságszolgáltatást. Ahol a győztes mindent visz, az egy autokrácia” – mondta Jourová.

Hozzátette: a jogállamisági mechanizmust nem egy ország ellen hozták létre, hanem az EU pénzügyi érdekeinek védelmében. „Azért lépünk fel a mechanizmussal a magyar kormánnyal szemben, mert ennek szükségességét bizonyítottnak látjuk. Lengyelországban jóval alacsonyabb a korrupció mértéke, és azt látjuk, hogy a lengyel kormány helyesen bánik az uniós forrásokkal, ezért nem lépünk ez ügyben ott a mechanizmussal.

De ha minden ország csatlakozott volna az Európai Ügyészséghez, most nem lett volna szükség a mechanizmus bevetésére”

– tette hozzá az Európai Bizottság alelnöke.