Orbánt és a lengyeleket éltette a bolgár EP-képviselő a jogállamisági vitában, majd karlendítéssel távozott

Nem késlekedhet tovább az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus bevetésével – ezt hangsúlyozták bal- és jobboldali képviselők egyaránt az Európai Parlament szerdai vitájában, amelyet a jogállamisági mechanizmust helybenhagyó európai bírósági ítélet kapcsán tartottak Strasbourgban. Az EP elnöke, Roberta Metsola is azt hangsúlyozta: nincs mire várni a mechanizmus alkalmazásával kapcsolatban.

Bár a képviselők megorroltak a késlekedés miatt a Bizottság elnökére, Ursula von der Leyenre, a brüsszeli végrehajtó testület részéről Johannes Hahn költségvetési biztos arról biztosította az EP-t, hogy heteken belül elindítják a mechanizmust – az alkalmazási irányelvek ugyanis készen állnak.

A baloldaltól a kereszténydemokratákig tartó egységgel szemben csak a szélsőjobboldali képviselők álltak ki a magyar és a lengyel kormány mellett – egy bolgár képviselő pedig odáig ment a vita hevében, hogy miután Orbán Viktort és Jarosław Kaczyńskit éltette a felszólalásában, egy karlendítéssel távozott az ülésteremből.

Már az irányelvek is készen állnak

„A politikai vita a demokráciánk alapja, az uniónk sarokköve – a jogállamiság pedig a kincsünk” – mondta az Európai Unió Tanácsa nevében Clément Beaune francia külügyi államtitkár. Szerinte minél hamarabb meg kell határoznia a Bizottságnak a mechanizmus irányelveit:

„Most már jogilag is tisztázott, hogy a mechanizmust az uniós joggal összhangban fogadták el. Régóta a politikai viták kereszttüzében volt ez a kérdés, ennek a hosszú vitának viszont most a végére értünk, ideje lenne ezt alkalmazni.”

Mint mondta, a mechanizmus mellett a francia uniós elnökség fontos témája a 7-es cikkelyes eljárás is, aminek a keretében jövő héten hallgatják meg Lengyelországot, március végén pedig a magyar kormányt is. A külügyminiszter hangsúlyozta, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a jogállamot: „Soha ne kérdőjelezzék meg az elkötelezettségünket az unió értékei felé.”

Hasonlóan értékelte a szerdai döntést Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa, aki hangsúlyozta, hogy nem a mechanizmus az egyetlen eszköz arra, hogy reagáljanak az uniós jog megsértésére. „Készen állnak az alkalmazási irányelvek, ezeket a Bíróság döntése után el is fogjuk fogadni – a legfontosabb, hogy a megfelelő eszközökkel kezeljük az egyes problémákat.” Hahn is egyetértett azzal, hogy nem szabad késlekednie a Bizottságnak, de azt mondta, a brüsszeli testület 2021 eleje óta figyeli a különböző ügyeket, Lengyelország és Magyarország felé pedig már leveleket is kiküldtek ezzel kapcsolatban. „Biztos és fair eljárásokra van szükségünk, és elkötelezetten cselekszünk majd a jogállam védelmében.”

Nem lehet tovább késlekedni a mechanizmussal

A baloldaltól a kereszténydemokratákig a legtöbb EP-frakció üdvözölte az EU Bíróságának reggeli döntését: „Az uniós költségvetés az emberektől érkező pénzekből áll össze, és ennek az emberekhez kell visszakerülnie. Az EU a következő években több pénzt költ majd, mint valaha – éppen ezért szükség van a források védelmére” – mondta az Európai Néppárt román képviselője, Siegfried Muresan. Párttársa, a finn Petri Sarvamaa arról beszélt, hogy a legtöbb EP-képviselő is kételkedett abban, hogy végig tudják vinni a mechanizmus ügyét. „Ehhez képest most az utolsó akadály is elhárult a mechanizmus bevetése elől; és örömteli azt hallani, hogy a Bizottság is – Hahn úr elmondása szerint – hamarosan cselekedni fog.”

„Az igazság a mi oldalunkon áll, a történelem viszont azt is többször megmutatta korábban, hogy a jogállam nem magától adódó, küzdeni kell érte. Fontos, hogy kiálljunk azok mellett, akik Magyarországon és Lengyelországban is védik a jogállamiságot”

– mondta a szociáldemokrata S&D-frakció spanyol képviselője, Iratxe García Pérez. A holland szocdem Lara Wolters viszont hozzátette, hogy a jó hír valahol szomorú is: „Hiszen ha az érintett országoktól megvonják a forrásokat, az ott élő emberek nem jutnak majd hozzá az uniós segítséghez.”

A Zöldek orosz származású német képviselője, Sergey Lagodinsky szerint viszont épp a polgároknak tartozik azzal az EU, hogy cselekednek a mechanizmus ügyében – ezzel pedig nem lehet várni a magyar parlamenti választásokig. „Az unió nemcsak egy közös piac, hanem egy értékközösség, amit viszont meg kell védeniük az uniós intézményeknek. Az erő felelősséggel jár együtt, azonban úgy tűnik, a Bizottság nem hajlandó elismerni ezt a felelősséget” – mondta a szintén zöldpárti Terry Reintke.

A liberális Renew frakció részéről a momentumos Cseh Katalin volt a felszólaló, aki elmondta, Varga Judit igazságügyi miniszterként a melegellenessé eltérített pedofiltörvénnyel indokolta, miért utasították el a magyar keresetet a Bíróságon:

„Ez nem egy vicc, hanem az az irányvonal, amit a propagandában tolnak – függetlenül attól, hogy a döntésnek semmi köze a melegellenes jogszabályhoz, és a melegellenes jogszabálynak sincs semmi köze a gyermekvédelemhez.”

Frakciótársai mind azt hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottságnak cselekednie kell a jogállamisági mechanizmus ügyében. „Ez egy főnöki ügy, amit viszont Von der Leyen elnök asszony nem hajlandó teljesíteni – mondta Sophie In't Veld a vitában. – Az elmúlt 12 hónapban tovább folytatódott a jogállam leépülése Magyarországon és Lengyelországban – ezért nem lehet többet késlekedni, hiszen Európa figyel ránk.”

„Gratuláltam volna Von der Leyen asszonynak a folyamatos halogatáshoz, de így arra kérem Hahn biztos urat, adja át majd az elnök asszonynak az üdvözletemet – kezdte felszólalását a jobbikos Gyöngyösi Márton. – Egy évet vártunk arra, hogy az EUB kimondja a nyilvánvalót: az uniós alapértékeket a csatlakozás után is be kell tartania a tagállamoknak – szép volt!”

Éljenezte Orbánt és Kaczyńskit, majd karlendítéssel távozott

Persze nem mindenki értett egyet az Európai Unió Bíróságának szerdai ítéletével. A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: „Sokan ünneplik a mai ítéletet, pedig ez egy zsákutca: ideológiai egységet hirdet az EU, ami minden országot egy baloldali béklyóba taszítana. Előbb a migrációt kényszerítették volna ránk, most pedig az LMBTQ-propagandát. Mi, Magyarország és Lengyelország továbbra is a józan ész politikáját fogjuk képviselni, akár tetszik ez önöknek, akár nem.”

Hasonlóan fogalmaztak a lengyel kormánykoalíció képviselői: Beata Szydło szerint független, szuverén államok kötöttek szövetséget egymással, az EU azonban „megpróbál fellépni” a demokratikusan megválasztott kormányok ellen:

„Lengyelország viszont azt teszi, ami az állampolgárai számára a legfontosabb: megvédi Európát Putyin ellen. Ez a ház még az Északi Áramlat 2-t is elfogadta – fontos erre emlékeztetni az állampolgárokat, miközben ezt a vitát követik.”

A szélsőjobboldali ID frakció politikusai arról beszéltek, hogy az ítélet támadás, már-már boszorkányüldözés Lengyelország és Magyarország ellen – és több független képviselő is felszólalt a lengyel–magyar tandem mellett. Igaz, ezek a képviselők azért függetlenek, mert olyan szélsőséges pártokat képviselnek, melyeket már a szélsőjobboldali EP-frakciók sem tartanak szalonképesnek.

Közéjük tartozik a bolgár Angel Dzsambaszki is, aki szerint a szerdai döntés egy szégyen, és köze sincs a jogállamisághoz. „Éljen Orbán, éljen a Fidesz, éljen Kaczyński, a nemzetállam, éljen Bulgária, és nyugodtan ki lehet pfujolni!” – zárta rövid felszólalását a képviselő, majd mielőtt elhagyta volna a plenáris üléstermét, nyomott egy laza karlendítést is:

A közjáték ellenére Johannes Hahn a felszólalások után arról beszélt, remek vita volt a szerdai. „Az önök helyében én is legalább ennyire türelmetlen lennék, de meg kell érteniük, hogy a Bizottságnak legalább 101 százalékban biztosnak kell lennie abban, hogy jó alapon indítjuk el a jogállamisági mechanizmust. Kristálytisztán kell látnunk, hogyan indulunk neki egy ilyen eljárásnak, és a legkisebb esélyt sem szabad megadnunk a kétségnek egy-egy ügyben. Nagy elánnal végezzük már most is a vizsgálatokat, folyamatosan követjük ezeket az ügyeket az európai polgárok érdekében” – mondta Hahn.