Az oroszok továbbra is azt akarják, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából

2022. január 21. – 10:15

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Ez nem egyezkedés volt, hanem az aggodalmak és az ötletek őszinte cseréje” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter miután pénteken Genfben megbeszéléseket folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, írja a CNN.

Antony Blinken azt mondta: reméli, hogy a diplomácia továbbra is járható út marad, mert „kritikus pillanatban vagyunk”. Az amerikai külügyminiszter ismét figyelmeztetett, hogy ha Oroszország lerohanná Ukrajnát, akkor arra az Egyesült Államok és szövetségesei „egységes, gyors és komoly választ fognak adni”.

„Nyíltak és hasznosak voltak a megbeszélések, és folytatódnak is, de Moszkva írásban várja a válaszokat javaslataira Washingtontól” – idézte Lavrovot az MTI. Lavrov a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón ismét kijelentette, hogy Oroszország nem fenyegeti szomszédját, és reméli, most már megnyugodnak az indulatok Ukrajna körül. „Nem tudom megmondani, hogy a helyes úton járunk-e, majd csak akkor, ha megkapjuk az amerikaiak válaszait” – mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov és Blinken megállapodott, hogy továbbra is külügyminiszteri szinten tárgyalnak, Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozója még korai volna. A két külügyminiszter találkozója előtt kevesebb mint húsz perccel az orosz külügyminisztérium Moszkvában közölte:

az Ukrajnával kapcsolatos válság megoldásaként azt szeretné, ha a NATO kivonulna az 1997 májusa után csatlakozott kelet-európai országokból, például Romániából és Bulgáriából.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a tárgyalás előtt azt mondta újságírói kérdésre, hogy Oroszország senkitől és semmitől, még az Egyesült Államoktól sem tart.

Antony Blinken és Szergej Lavrov megérkezik a genfi tárgyalásra Fotó: Alex Brandon/AFP
Antony Blinken és Szergej Lavrov megérkezik a genfi tárgyalásra Fotó: Alex Brandon/AFP

Frissítés 16:19: A román kormány megalapozatlannak tartja és elutasítja Oroszország azon igényét, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából – közölte a román külügyminisztérium pénteken.

A román külügyminisztérium azt írja, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen elfoglalására – írja az MTI.

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről, amelyek 1997-ben még nem voltak NATO-tagok, amit a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősített. Az orosz követelés így többek között az 1999 óta NATO-tag Magyarországra is vonatkozik.

1999-ben még Lengyelország és Csehország, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia csatlakozott a NATO-hoz.

Románia továbbra is szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, üdvözlik az Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Ugyanakkor azt is remélik, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – áll a román külügyminisztérium közleményében.

Antony Blinken csütörtökön már figyelmeztette Moszkvát, hogy súlyos következményei lesznek, ha az orosz csapatok átlépik a határt. Oroszország jelenleg százezer katonát állomásoztat az ukrán határon, de tagadja, hogy megszállást tervezne. A helyzetről és az utóbbi napok tárgyalásairól írt cikkünket itt tudja elolvasni.

Joe Biden amerikai elnök egy szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerinte Oroszország „rá fog mozdulni” Ukrajnára, de Vlagyimir Putyin nem akar egy „totális háborút”. Csütörtökön aztán az Egyesült Államok jóváhagyta három NATO-szövetségesnek, Észtországnak, Litvániának és Lettországnak, hogy mostantól amerikai gyártmányú fegyvereket szállíthat Ukrajnának – írja a Politico.

Biden szerint egy megszállásért Oroszországnak súlyos árat kell majd fizetnie, de egy kisebb behatolásra már más lenne a reakció.

António Guterres ENSZ-főtitkár az AP hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, nem valószínű, hogy Oroszország lerohanná Ukrajnát. „Nem hiszem, hogy a fennálló válságnak katonai megoldása lehetne; a rendezés legészszerűbb formája a diplomácia és az elkötelezett párbeszéd” – szögezte le, hozzátéve, hogy egy esetleges invázió „katasztrofális következményekkel járna”.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázióra készülve vonultatott fel mintegy százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért. A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és mindketten mélységes aggályaiknak adtak hangot az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Johnson és Scholz egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!