Irán kibertámadást intézett Izrael ellen, sikerült is kiposztolnia izraeli újságokban egy makett elpusztítását bemutató videót
2022. január 3. – 15:34
Irán izraeli hírportálok feltörésével emlékezett meg az ország ikonikus tábornoka, az egyébként az Egyesült Államok által likvidált Kászim Szulejmáni megölésének második évfordulójára.
– írta hétfőn a Times of Israel angol nyelvű (a hekkertámadás által megkímélt) izraeli hírportál. A hekkerek a Jerusalem Post és a Maariv lapok internetes oldalain hétfő hajnalban olyan iráni propagandavideót helyeztek el, amelyen az látható, hogy Iránból rakétatámadást intéznek a Negev-sivatagban, Dimona mellett található izraeli nukleáris létesítmény ellen, és egy rakéta eltalálja a reaktor jellegzetes félgömb alakú kupoláját (pontosabban annak egy iráni hadgyakorlaton használt makettjét). A videofelvételen elhangzik az az angol és héber nyelvű fenyegetés is, miszerint
Ott is közel vagyunk hozzád, ahol nem gondolnád.
Az oldalak működését két óra alatt sikerült visszaállítani.
A fenyegetés komolyságához hozzátartozik, hogy Irán az utóbbi évtizedben még kliensszervezetein keresztül sem tudott (a borítékolható retorziók miatt valószínűleg nem is akart) komoly rakétatámadást végrehajtani Izrael ellen, ellenben az izraeli titkosszolgálat valóban ott is közel van az iráni atom- és ballisztikus rakétaprogramhoz, ahol a teheráni elhárítás nem gondolná: 2021 áprilisában egy beépített ügynök repítette levegőbe a Natanz közelében található, urándúsító centrifugákat rejtő föld alatti létesítményt, 2020 novemberében pedig az iráni atomprogram vezető tudósa, Moszen Farizade páncélozott autókból álló konvoját fényes nappal szitává lyuggatta egy, a teheráni autópálya bevezető szakasza mentén parkoló kisbuszra telepített, távirányítású automata fegyverrendszer. A közelmúlt izraeli kibertámadásai sem merülnek ki a fikciós videók posztolásában, októberben konkrétan megbénult a benzinkút-hálózat, miután megbolondult a töltőállomások fizetőrendszerének szoftvere.
Irán egyhetes akciósorozattal emlékezik Kászim Szulejmáni 2020 január 2-i likvidálására, ebből eddig egy iraki amerikai bázis elleni sikertelen dróntámadás és egy héber nyelvű, természetesen Twitter- és Instagram-oldallal megerősített iráni propagandaoldal elindítása valósult meg. A nyáron megválasztott iráni elnök, Ebrahim Raiszi hétfői televíziós beszédében megtorló csapásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a célzott likvidálásért felelős Donald Trump és az akkori amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo nem áll „igazságos és független” bíróság elé.
A tábornok a síita teokratikus rezsim reguláris hadsereggel párhuzamos szervezete, a Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős alakulata, az al-Kudsz parancsnoka volt. Szulejmáni kulcsszerepet játszott a 2010-es évek szíriai és iraki fegyveres konfliktusaiban, a közel-keleti síita milíciák kiképzésében, felszerelésében és irányításában. 2014 után Irakban a reguláris hadsereg szétesését követően az Iszlám Állam elleni védekező harc egyik vezetője volt – paradox módon egy táborba sodródva az Egyesült Államokkal, mely egyébként mind Szulejmánit, mind pedig a Forradalmi Gárdát terroristának minősítette.
Szulejmáni Abu Mahdi al-Muhandival, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek egyik vezetőjével együtt vesztette életét egy Donald Trump előző amerikai elnök parancsára végrehajtott dróncsapásban a bagdadi reptéren. Iráni vezetők többször is megígérték, hogy méltóképp megbosszulják a halálát, azonban ezt az ígéretet eddig nem sikerült beváltani. Iránban Szulejmánira már életében nemzeti hősként tekintenek, kultusza pedig halála után még erősebbé vált a mártirium motívuma iránt amúgy is fogékony országban – ahol a síita identitás egyik legfontosabb eleme alapítójának, Al-Huszajn ibn Alinak és híveinek brutális lemészárlása.