Közzétették a klímacsúcs megállapodásának első tervezetét, mindössze hat oldal
2021. november 10. – 12:10
Szerdán közzétették a glasgow-i ENSZ COP26 klímakonferencián aláírandó megállapodás első tervezetét, amely arról szól, hogy az országok hogyan fogják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásukat annak érdekében, hogy elkerüljék a 1,5 Celsius-fok feletti hőmérséklet-emelkedést – írja a BBC.
A hatoldalas megállapodástervezet túl sok újdonságot nem tartalmaz, az alkalmazkodásra, az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez nyújtott segítségre, valamint ennek finanszírozására összpontosít. A tervezet összességében arra próbálja ösztönzni a gazdagabb országokat, hogy nyújtsanak több támogatást a szegényebb országoknak a klímacélok elérése érdekében. A dokumentum szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani ebben az évtizedben – amire az országok a 2015-ös párizsi klímacsúcson vállaltak kötelezettséget –, jelentős és hatékony lépésekre van szükség.
A tervezetet a házigazda brit elnökség tette közzé, tartalmáról a konferencián részt vevők fognak tárgyalni. A szöveg sürgeti a feleket, hogy „vizsgálják felül és erősítsék meg a 2030-ra vonatkozó klímacélkitűzéseket, és amennyiben szükséges, nemzeti szinten változtassanak annak érdekében, hogy 2022 végéig összhangba kerüljenek a párizsi klímaegyezményben foglalt hőmérsékleti céllal”.
A tervezet emlékezteti az országokat: ahhoz, hogy a Föld felmelegedése ne lépje túl a kritikus 1,5 Celsius-fokos értéket, a globális szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 45 százalékkal kell csökkenni a 2010-es szinthez képest.
A dokumentum arra is sürgeti az országokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a szén-, olaj- és gáztámogatásokat, mivel a fosszilis energiahordozók elégetése az ember által okozott éghajlatváltozás fő okozója. A javaslat azonban nem határoz meg ezzel kapcsolatban dátumot vagy pontosan elérendő célt – írja a Reuters. A fejlődő országok számára némi megnyugvást jelenthet, hogy a tervezet elismeri a pénzügyi szükségleteiket, és a gazdagabb országokat arra kéri, hogy „évi 100 milliárd dolláron felül” támogassák az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását.
A COP26-on képviselt közel 200 ország diplomatái szerdán ülnek le tárgyalni a végleges szövegről, amelyet aztán a csúcstalálkozó hétvégi befejezésekor mindannyian hajlandóak lesznek aláírni. A klímacsúcs első heti eredményeiről és megállapodásairól ebben a cikkben írtunk bővebben, a klímakonferencia céljáról pedig itt olvashat részletesebben.
A Greenpeace környezetvédelmi csoport a közzétett tervezetet elégtelennek minősítette. „Ez egy udvarias kérés az országokhoz, hogy jövőre talán többet is tehetnének az ügyért” – mondta Jennifer Morgan, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója. A Climate Action Tracker (CAT) kutatócsoport kedden közölte, hogy az üvegházhatású gázok 2030-ig történő csökkentésére eddig benyújtott összes nemzeti vállalás alapján a Föld hőmérséklete az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog emelkedni az iparosodás előtti szinthez képest.
Mi az a COP26?
Mint azt megírtuk, a rövidítés a Conférence des Parties, vagyis a „felek konferenciája” kifejezést takarja, amely az ENSZ 1992-ben elfogadott éghajlatváltozási keretegyezményének keretében évente tartandó klímacsúcsok résztvevőit fogja össze.
Ezeket a klímacsúcsokat ugyancsak COP-nak nevezik, a COP1 névre hallgató első konferenciát 1995-ben tartották Berlinben. Azóta minden évben volt hasonló konferencia, de a közvélemény számára valószínűleg az 1997-es kiotói, valamint a 2015-ös párizsi lehet ismerős. Előbbin a 2020-ban lejárt kiotói jegyzőkönyvet, utóbbin ennek utódját, a 2016 novembere óta hatályos párizsi klímaegyezményt fogadták el. A mostani a 26. ilyen találkozó, ezért nevezik a glasgow-i konferenciát COP26-nak.