Mit adott nekünk a klímacsúcs?

2021. november 07. – 23:06

frissítve

Mit adott nekünk a klímacsúcs?
Tüntető a glasgow-i klímacsúcs helyszínénél – Fotó: Paul Ellis / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Október 31-én kezdődött és november 12-ig tart az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája Glasgow-ban. Egy hét után a legfontosabb kérdések már eldőltek, ezért megpróbáltuk néhány pontban összeszedni, mit sikerült eddig elérni a találkozón, és mik a főbb kritikák.

Fogadalmak az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban

Pozitív: Ami a nemzeti szén-dioxid-kibocsátási kötelezettségeket illeti, India tette az egyik legnagyobb hatású fogadalmat. Narendra Modi miniszterelnök bejelentette, hogy az ország – jelenleg a legnagyobb szennyező – 2030-ra villamosenergia-termelésének felét megújuló energiaforrásokból kívánja előállítani, és 2070-re eléri a zéró kibocsátást (minden szinten). A legtöbb szakértő rendkívül ambiciózusnak tartja az utóbbi célt, és a Nature című folyóirat szerint valószínűbb, hogy India 2070-re csak a szén-dioxid esetében éri el a célt, más üvegházhatású gázok pedig csak később jönnek.

Negatív: Sem az orosz Vlagyimir Putyin, sem a kínai Hszi Csin-ping nem jelent meg a glasgow-i konferencián, mindketten delegációt küldtek maguk helyett. Mindkét országnak lényeges szerepe lenne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, miután Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, Oroszország pedig az ötödik legnagyobb az USA, az EU és India után. Zöld szervezetek gyenge fogadalmaknak minősítették, hogy Kína 2060-ra „törekszik” csak a szén-dioxid-semlegességre, Oroszország pedig „legkésőbb” ugyanekkorra „célozza meg” a nulla mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást. A zöld szakértők hiányolták Szaúd-Arábia, a bolygó második legnagyobb olajtermelőjének elköteleződését is.

Erdők

A Föld karbonháztartásában és a biodiverzitásban az erdők kulcsszerepet játszanak, idáig azonban legfeljebb mérsékelni sikerült az erdőirtások ütemét. Minden évben újabb, Magyarország méretű erdő tűnik el a Föld színéről. Az erdők kiterjedése gyorsan csökken, heterogenitásuk, a komplex ökoszisztémák állapota romlik.

A megdöbbentő mértékű erdőirtás megállításáról szóló megállapodás a Cop26 első hetének egyik csúcspontja volt. A megállapodás részeként több mint 100 világvezető megállapodott abban, hogy 2030-ig visszafordítják az erdőirtást. Döntő fontosságú, hogy Brazília, ahol az utóbbi időkben hatalmas esőerdőket irtottak ki, az aláírók között volt.

Pozitív: A mostani ígéretet komoly pénzekkel támogatják: csaknem 19,2 milliárd dollárt szánnak rá állami és magánforrásokból. „Ez a megállapodás mérföldkő a Föld erdeinek védelmében és az erdők helyreállításában”, mondta a klímacsúcs házigazdájaként Boris Johnson brit miniszterelnök

Negatív: Megfigyelők rámutattak, hogy egy korábbi, 2014-es nemzetközi megállapodás sem tudta lassítani az erdőirtást. A Greenpeace brazil ügyvezető igazgatója, Carolina Pasquali szerint „jó oka van annak, hogy Bolsonaro aláírta ezt az új megállapodást. Még egy évtizednyi erdőpusztítást tesz lehetővé, és nem kötelező érvényű.”

Metán, globális felmelegedés

„A metánkibocsátás visszaszorítása az egyik leghatékonyabb dolog, amit tehetünk a globális felmelegedés rövid távú csökkentésére és 1,5°C-on tartására” – mondta a találkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A szén-dioxid lehet a globális felmelegedés fő mozgatórugója, de a metán is erős üvegházhatású gáz, és a légköri szint az elmúlt évtizedben megugrott.

Pozitív: A világgazdaság kétharmadát képviselő több mint 90 nemzetből álló csoport vállalta, hogy 2030-ig a jelenlegi szinthez képest legalább 30%-kal csökkenti a metánkibocsátást, ez egy fontos, bár megkésett előrelépésnek tekinthető. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) lelkesen reagált az ígéretekre. „Az IEA új elemzése azt mutatja, hogy ha az eddigi nettó nulla vállalást és a globális metánígéreteket teljes mértékben teljesítik azok, akik aláírták, a globális felmelegedés 1,8 °C-ra korlátozódna” – írta az ügynökség igazgatója, Fatih Birol múlt pénteken a Twitteren.

Negatív: A kötelezettségvállalás viszont nem zárta ki teljesen az új fosszilis tüzelőanyagokat, és nem sikerült megfelelően bevonni a metánkibocsátást okozó ipari hús- és tejtermelő mezőgazdaságot sem. Lényeges, hogy Kína, India és Oroszország nem vállalta a metánkibocsátás csökkentését, pedig ezek az országok jelentős kibocsátók. Selwin Hart, az ENSZ-főtitkár éghajlat-politikai különleges tanácsadója szkeptikus a felmelegedés ügyében: „A benyújtott nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások alapján a világ 2,7 Celsius fokos pályán halad – az pedig egy katasztrofális pálya.”

Szén

A szén égetése során keletkező üvegházhatású gázok a legmeghatározóbbak az éghajlatváltozásban, ezért a világ szénről való leszoktatása kritikus fontosságú.

Pozitív: „Úgy gondolom, kijelenthetjük, hogy a szénfelhasználás vége látható” – mondta Alok Sharma, a csúcstalálkozó brit elnöke. Ezt például arra alapozta, hogy huszonöt ország írta alá a megállapodást arról, hogy 2022-ig megszüntetik a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátással járó külföldi projektek finanszírozását.

A megegyezés gyakorlatilag megszünteti a szénerőművek állami finanszírozását, legalábbis Christine Shearer, a Global Energy Monitor szénért felelős programigazgatója szerint. A megállapodás azt is elismeri, hogy a kőolaj és a földgáz – a szénhez hasonlóan – nem egyeztethető össze a párizsi klímaegyezménnyel. Az elmúlt néhány évben a szénre szánt állami pénzek fokozatos megszüntetése sok szénprojektet életképtelenné tett. Az olaj- és gázellátás támogatásának megszüntetése szintén megkérdőjelezi majd számos olaj- és gázprojekt gazdaságosságát.

40 ország megállapodott abban is, hogy leállítják az új szénprojektek jóváhagyását vagy építését, valamint a fejlett országokban a 2030-as években, a fejlődő országokban pedig a 2040-es években fokozatosan kivezetik a szenet az energiatermelésből. Az aláírók között szerepel több nagy szénfelhasználó, mint Indonézia, Vietnam, Egyiptom, Ukrajna és Dél-Korea.

Negatív: Csakhogy Ausztrália, Kína, India és az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az átállásról a szénről a tiszta energiára. A kritikusok szerint nélkülük továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az átállás elhúzódik.

Pár további globális értékelés a klímacsúcs eddigi eredményeiről

Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte az ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök. Áder szerint Magyarország a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz.

Nem titok, hogy a COP26 egy kudarc. Az értelmetlen szócséplés kéthetes ünnepe, amin a vezetők nem változtatnak semmin, csak kiskapukat gyártanak maguknak

– értékelt Greta Thunberg klímaaktivista.

Sok nagy nyilatkozatot tettek a résztvevők, amelyekben viszont nem szerepelnek a részletek: pontosan mikor, mennyit, ki mit fog csinálni, mondta Helen Mountford, a World Resources Institute éghajlatért és gazdaságért felelős alelnöke.

Mi az a COP26? Mint azt megírtuk, a rövidítés a Conférence des Parties, vagyis a „részes felek konferenciája” kifejezést takarja, amely ebben az esetben az ENSZ 1992-ben elfogadott éghajlatváltozási keretegyezményének keretében évente tartandó klímacsúcsok résztvevőit fogja össze. Ezeket a klímacsúcsokat ugyancsak COP-nak nevezik, a COP1 névre hallgató első konferenciát 1995-ben tartották Berlinben. Azóta minden évben volt hasonló konferencia, de a közvélemény számára valószínűleg az 1997-es kiotói, valamint a 2015-ös párizsi lehet ismerős. Előbbin a 2020-ban lejárt kiotói jegyzőkönyvet, utóbbin ennek utódját, a 2016 novembere óta hatályos párizsi klímaegyezményt fogadták el. A mostani a 26. ilyen találkozó, ezért nevezik a glasgow-i konferenciát COP26-nak.

Források: CNN, Guardian, MTI, Greenpeace