Tekintélyes zsinagógát építettek Máramarosszigeten a New York-i haszidok

2021. november 05. – 22:11

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Péntek este az észak-erdélyi Máramarosszigeten felavatták Kelet-Európa egyik legnagyobb új zsinagógáját. Az építkezést teljes egészében New York-i haszidok finanszírozták, akiknek Máramarossziget szent helyük. Több százan érkeztek az alkalomra a városba.

A nagyrészt amerikai haszidok többsége ősei szülőföldjére érkezett vissza a zsinagóga átadására. A 37 ezres Tisza-parti város lakosságának valamikor a fele zsidó volt, a haszidok által legmélyebben tisztelt csodarabbik közül több is a városhoz kötődött. A holokausztot a helyi zsidóságból kevesen élték túl. Közéjük tartozott Elie Wiesel, az íróként, Nobel-díjas aktivistaként a világ egyik leghíresebbé váló holokauszttúlélője.

A város hajdani nagy zsinagógáját 1944-ben a visszavonuló német hadsereg gyújtotta fel, és a többi zsinagóga és zsidó imaház is nagyrészt elpusztult. Az egykori nagy zsinagóga helyére emelték a most átadott épületegyüttest. Ennek építése 2017-ben kezdődött, a költségeket nagyrészt a New York-i haszid zsidó közösség fedezte.

A pénteki avatásra több százan jöttek Amerikából: ilyen sem történt korábban, hogy New Yorkból egyenesen Szatmárnémetibe érkezzen egy Boeig 787 Dreamliner – a repülő fogadására a kis szatmári reptér nem is volt felkészülve, külön kellett hozatniuk az alkalomra egy lépcsőt a géphez. Ezen érkezett a New York-i szatmári haszid közösség főrabbija, Aaron Teitelbaum is, aki a máramarosszigeti rabbi dinasztiából származik – mint mondta, a nagyapja emlékét felidézve ő döntött úgy, hogy itt építi meg a zsinagógát.

A román Agerpres hírügynökség Daniela Onita Ivascut, Máramarossziget alpolgármesterét idézte, aki szerint a szatmári és máramarosi gyökerekkel rendelkező haszid zsidó közösség példát ad mindenkinek az emlékezésből, a szolidaritásból, az ősök tiszteletéből és a hitbeli egységből.