„Hihetőnek kell lenni az eredményeknek” – gyanús chatüzenetek miatt főhet a feje a csodagyerek osztrák kancellárnak

2021. október 08. – 19:17

frissítve

„Hihetőnek kell lenni az eredményeknek” – gyanús chatüzenetek miatt főhet a feje a csodagyerek osztrák kancellárnak
Sebastian Kurz nyilatkozik a sajtónak a Hofburg előtt, az elnökkel folytatott megbeszélés után 2021. október 7-én – Fotó: Herbert Neubauer / APA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Oda kell figyelni a számolásnál, hihetőnek kell lenni az eredményeknek” – gyanús üzenetek utalnak arra, hogy Ausztriában manipulált közvélemény-kutatások készültek közpénzen a pénzügyminisztérium megbízásából. Az ügyészség szerint az Österreich című újság tetemes hirdetési pénzért címlapon támogatta a mostani osztrák kancellár felívelő karrierjét. Az ügyészség tíz embert gyanúsít korrupcióval, az egyik Sebastian Kurz kancellár. Kedden várhatóan bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene, a kormánykoalíció kulcsa most a Zöldek kezében van.

El tudják képzelni, hogy egy szerda reggelen a magyar korrupcióellenes ügyészség nyomozói egyszerre tartanak házkutatást a miniszterelnök hivatalában, a Pénzügyminisztériumban és a Fidesz székházában, ahol telefonokat, laptopokat, pendrive-okat, más adatrögzítőket és iratokat foglalnak le? Ausztriában szerdán tényleg ez történt. Miközben Sebastian Kurz osztrák kancellár a szlovéniai Brdóban a nyugat-balkáni uniós csúcson vett részt, a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) nyomozói jelentek meg házkutatásra a bécsi kancellári hivatalban, a pénzügyminisztériumban és az Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában.

Az ügyészség hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadásának gyanújával nyomoz. Az ügynek tíz gyanúsítottja van, közülük az egyik maga Ausztria kancellárja. A gyanúsítottak között ezenkívül ott van Thomas Schmid, a pénzügyminisztérium korábbi kabinetfőnöke, a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) egykori elnöke, Wolfgang Fellner, az Österreich című lap kiadója és testvére Helmuth Fellner, Sophie Karmasin közvélemény-kutató, korábbi családügyi miniszter, Johannes Frischmann, a kancellár szóvivője, Gerald Fleischmann médiatanácsadó, Stefan Steiner az Osztrák Néppárt vezető tanácsadója, valamint a pénzügyi tárca egyik szóvivője és egy közvélemény-kutató.

Az ügyészség szerint manipulált közvélemény-kutatások készültek közpénzen

Két szálon folyik a nyomozás, az ügy lényege a következő:

  • A gyanú szerint 2016-ban a nagykoalíciós kormány néppárti irányítású pénzügyminisztériuma közpénzen olyan manipulált közvélemény-kutatásokat rendelt meg és jelentetett meg az Österreich lapban, amelyek Kurz és az Osztrák Néppárt politikai céljait szolgálták. Ebben az időszakban ívelt fel az akkor még külügyminiszterként dolgozó Sebastian Kurz karrierje a pártban. A pénzügyminisztérium papíron „tanulmányokat” rendelt meg, de az ügyészség szerint az így készülő közvélemény-kutatásokkal tulajdonképpen Kurz előbbre jutását akarták megtámogatni a pártban.
  • A minisztérium hatalmas mennyiségű hirdetést vásárolt az Österreich kiadójánál, de ezek nem voltak megfeleltethetők a tárca tevékenységének. Az ügyészség szerint a hirdetésekkel a minisztérium igazából csak megvásárolta a jogot arra, hogy beleszóljon a lap szerkesztésébe – ennek köszönhetően születtek a Kurzot és a Néppárt felívelését ünneplő cikkek az Österreichben és a médiacsoport más felületein.

Az ügyészség szerint a minisztérium ezzel több mint 1,3 millió eurónyi (kb. 470 millió forintnyi) közpénzt fordított pártcélokra.

A gyanúsítást mindenki tagadja. Sebastian Kurz már szerda este nyilatkozott az egyik osztrák televíziónak, ahol azt mondta: 2016-ban se pártelnök, se pénzügyminiszter, se kancellár nem volt, és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy érintett volna az ügyben. A kormányfő szerint az ügyészség téved, és egy konstruált gyanúsítással állnak szemben. A közvélemény-kutatásokat nem manipulálták, abban az időben más közvélemény-kutatók is hasonló választási eredményeket jeleztek az ÖVP-nek, amely aztán meg is nyerte a következő két választást – mondta Kurz. A kancellár szerint abban sincs semmi különös, hogy közvélemény-kutató cégek állami szerveknek, pártoknak vagy éppen napilapoknak dolgoznak.

Kurz az Österreich című újság címlapján 2017. május 13-án – Fotó: Joe Klamar / AFP
Kurz az Österreich című újság címlapján 2017. május 13-án – Fotó: Joe Klamar / AFP

Az Osztrák Néppárt és az Österreich médiacsoport is határozottan tagadja a megfogalmazott gyanút. A médiacsoport azt közölte: hasonlóan a többi társasághoz, ők is rendeltek piaci alapon közvélemény-kutatásokat a Research Affairs nevű cégtől. A Research Affairs ettől teljesen függetlenül készített tanulmányokat, közvélemény-kutatásokat a pénzügyminisztériumnak adózási, pénzügyi, uniós és költségvetési ügyekben, de nem pártpreferenciákról. A cég határozottan tagadja, hogy a minisztérium hirdetések útján fizetett volna a pártok támogatottságáról szóló közvélemény-kutatásokért.

A cég azt is állítja, hogy semmivel nem kapott több pénzt hirdetések formájában a pénzügyi tárcától mint más médiacsoportokhoz tartozó sajtótermékek. Sőt, az ügyészség szerintük is téved, mert az állami hirdetések összegei nyilvánosak, és így látható, hogy 2018-ban például nem az Österreich, hanem egy másik kiadóhoz tartozó újság, a Kronen Zeitung kapott a pénzügyminisztériumtól 1,3 millió euró értékben hirdetési megrendelést.

A csodagyerek

Ugorjunk vissza egy kicsit az időben. 2013-ban az osztrák választások után egy ambiciózus, 27 éves fiatalember, Sebastian Kurz lett Ausztria külügyminisztere. Az ország történelmében ő volt a legfiatalabb külügyi tárcavezető. Kurz képességei a 2015-ös menekültválságban tűntek ki, ahol a helyzettel megbirkózni nem tudó Werner Faymann szociáldemokrata kancellárral ellentétben ő világos, pragmatikus, lényegretörő megoldási javaslatokkal állt elő. Az akkor még Ausztriában is uralkodó willkommenskulturos vonallal szemben Kurz nyíltan beszélt az osztrák határ védelméről, kerítés építéséről, a balkáni menekültútvonal lezárásáról, az EU külső határainak védelméről és a kínzó biztonsági kérdések megoldásáról.

A nagykoalíciós kormány közben belebukott a menekültválságba: előbb a szociáldemokrata kancellár mondott le, majd 2017 májusában távozott Reinhold Mitterlehner néppárti alkancellár is. Mitterlehner egyben az Osztrák Néppárt vezetéséről is lemondott, amely éppen népszerűsége mélypontján tanyázott, és sorra veszítette el a tartományi választásokat. A népszerű Kurz egy szűk, fiatal és agilis politikusokból álló csapat támogatásának köszönhetően elnyerte a pártelnöki széket. Kurz felrázta, megfiatalította a pártot, az ÖVP évtizedek óta használt fekete színét egy váratlan marketinghúzással türkizre változtatta, mert az sokkal szexibb.

A 2017 októberi előrehozott választásokon Kurz hivatalosan nem az ÖVP neve alatt, hanem önálló listával indult, hogy minél több párton kívüli embert magához vonzzon. A pártot rövid idő alatt a harmadik helyről az első helyre dolgozta fel, szavazókat vett el a bevándorlásellenes párttól (FPÖ), de meg tudta tartani a polgári közepet, és megnyerte a választást. Kurz 2017 végére Ausztria legfiatalabb külügyminiszteréből Ausztria legfiatalabb kancellárja és a világ egyik legfiatalabb politikai vezetője lett.

Az ÖVP az addigra magát valamelyest mérsékeltebbé alakító populista, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kötött kormánykoalíciót. A koalíciót 2019-ben az Ibiza-botrány szakította ketté. Kiderült, hogy a Szabadságpárt elnöke, Heinz-Christian Strache 2017 júliusában, néhány hónappal a választások előtt a kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy nőnek, aki egy dúsgazdag orosz oligarcha rokonának adta ki magát.

Strache alkancellár rögtön megbukott, a kisebbségi kormányzásra kényszerülő Kurzot 2019. május 27-én az ellenzék és az FPÖ bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg. Ausztriát pár hónapig átmeneti kormány vezette. A 2019. szeptember 29-én tartott választáson viszont Kurz Osztrák Néppártja még jobban megerősödött, így ismét ő lett a kancellár, és ezúttal a Zöldekkel alakított koalíciót.

Az Ibiza-botrány leágazásai

A mostani botrány annak a következménye, hogy az Ibiza-videó után egy parlamenti bizottság, majd pedig az osztrák ügyészség komoly vizsgálatokba kezdett. A korábbi nyomozásokon több telefont, laptopot foglaltak le, és az ezeken rögzített chatek, levelezések vezettek el a mostani ügyhöz is. Az egyik ilyen ügyben Kurz már korábban megégette magát. 2019-ben a parlamenti vizsgálóbizottság előtt ugyanis elhallgatta, hogy háttéralkuk lettek volna a bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. Később kiszivárgott üzenetváltások azonban egyértelművé tették, hogy Kurz igenis előre tudott bizalmi embere kinevezéséről. Egy 2019. március 13-i üzenetváltásukban azt írta a kinevezése miatt aggódó Schmidnek, hogy „úgyis mindent megkapsz, amit csak akarsz”. Kurz ellen akkor hamis tanúzás gyanújával miatt indult eljárás.

Az itt szóba került Thomas Schmid a mostani ügyben is fontos szerepet játszik. 2016-ban ő volt Gernot Blümel pénzügyminiszter kabinetfőnöke. Schmid és Blümel mindketten tagjai voltak annak a szűk csapatnak, akik az ÖVP bécsi ifjúsági szervezetében Kurz-cal együtt kezdték politikai pályájukat, és Kurzot előbb a Néppárt elnöki székébe, majd pedig a kancellári posztra segítették (Gernot Blümel pénzügyminiszter ellen a Novomatic szerencsejáték-nagyvállalattal kapcsolatos korrupció gyanúja miatt is nyomozás folyik). Ennyiben áll össze a kép, hogy 2016-ban miért éppen a pénzügyminisztérium fordíthatott forrásokat arra, hogy Kurz számára kedvező kimenetelű közvélemény-kutatásokkal segítsenek.

„Lesznek a megbeszéltek szerinti közvélemény-kutatásaink”

Az ügyészség szerint a szervezői feladatokat Thomas Schmid látta el. 2016 márciusában ő kereste meg Sophie Karmasin családügyi minisztert, aki korábban a Gallup Intézet közvélemény-kutatója volt. Schmid egyik Kurznak írt üzenete arra utal, hogy Karmasin nem biztos, hogy meggyőzhető, mire Kurz azt írja, „tudok beszélni vele?”. Több bizonyíték utal arra, hogy Schmid a háttérben találkozókat bonyolított az Österreich című lap kiadójával és testvérével, Wolfgang és Helmuth Fellnerrel. 2016 szeptemberében Schmid már ezt írta Kurznak:

„Igazán szuper híreim vannak! Az Österreichnél minden politikai kutatás B.-hez kerül. Így már lesznek a megbeszéltek szerinti közvélemény-kutatásaink és egyebek.”

Az üzenetben említett B. nem más, mint Sabine Beinschab, aki közvélemény-kutatóként dolgozott Karmasinnak. Az ügyészségi iratok szerint 2017 januárjában, az ÖVP kongresszusa előtt Karmasin arról érdeklődött Schmidnél, hogy kivel egyeztesse az újabb kérdőívet egy közvélemény-kutatáshoz. A válaszban erre a feladatra a pénzügyminisztérium egyik szóvivőjét jelölték meg (ő is gyanúsított). Amikor elkészült a kutatás, Schmid azt kérdezte a szóvivőtől, hogy az eredmények amúgy olyanok-e, amilyeneket akartak (a cél ekkor annak bizonyítása volt, hogy az ÖVP az akkori vezetésével mélyponton van, 18 százalékra mérték).

Thomas Schmid – Fotó: ÖBAG
Thomas Schmid – Fotó: ÖBAG

Schmid ezután Kurznak azt írta, hogy „vasárnap minden rendben lesz a közvélemény-kutatással”. Több üzenet utal arra, hogy Schmid közvetlenül hívta fel az újabb közvélemény-kutatások eredményeire a lap kiadójának figyelmét, aki válaszában azt írta, címlapon fog futni a téma. Az Österreich ezen a vasárnapon azt írta, hogy a Néppárt támogatottsága a pincében van, majd a már említett Sabine Beinschab közvélemény-kutató úgy nyilatkozott a lapnak, hogy ha Kurz lenne a pártelnök, abból profitálhatna az ÖVP. Vasárnap Kurz ezt írta Schmidnek: „Köszi a mai Österreichért”. Schmid válasza: „Mindig állok rendelkezésedre”.

„Oda kell figyelni a számolásnál”


Kurzot 2017 májusában választották meg az ÖVP elnökének, és onnantól a párt támogatottsága meredeken ívelt felfelé. A Research Affairs közvélemény-kutató intézet által az Österreich-nek készített felmérés az ÖVP-t rögtön 35 százalékra mérte, az Österreich pedig a címlapon „Turbó-Kurzról” írt, aki elnökké választásával 14 százalékkal növelte a párt népszerűségét. A lap akkor arról írt, hogy „14 százalék – ez a különbség Kurz és a korábbi elnök, Mitterlehner között”, és most már a párt meghatározó politikusainak is minden oka megvan arra, hogy beálljanak az új elnök mögé.

A Der Standard utánanézett, hogy a többi közvélemény-kutató ekkori eredményeivel összehasonlítva felfedezhetők-e jelei a manipulációnak a Research Affairs által közölt adatokban. Ez alapján nem lesz könnyű dolga a korrupcióellenes ügyészségnek, ugyanis ebben az időben a többi közvélemény-kutató (Hajek, Market, Spectra, GfK) is hasonló eredményeket mért a pártnak. Mindössze 1-3 százalékos eltérések láthatók az intézetek eredményei között, sőt az is előfordult, hogy nem a Research Affairs, hanem másik intézet mérte erősebbnek a pártot.

Jobban kitűnik, hogy a Research Affairs ebben az időben a többiekhez képest gyanúsan alulmérte a rivális szociáldemokratákat (SPÖ). Az osztrák ügyészség birtokában ugyanakkor vannak olyan üzenetváltások, amelyek más – gazdasági témájú – felméréseknél a számok manipulálására utalnak. Schmid egyik üzenetében például állítólag azt írta Kurznak, hogy „oda kell figyelni a számolásnál, különben nem lesz hihető” (az eredmény).

Bizalmatlansági indítvány készül Kurz ellen


Az ügynek most már nemcsak a büntetőjogi, hanem a politikai következményei is fontosak. Kurz kancellár szeretne maradni és ebben az Osztrák Néppárt is támogatja, ez azonban már nem rajtuk múlik, hanem a koalíciós partner Zöldeken. Vajon a magát a kampányban is a korrupcióellenes harc mellett elkötelező Zöldek meg tudják-e emészteni, hogy a kancellár egy súlyos korrupciós ügy gyanúsítottja. Nyáron kitartottak Kurz mellett, amikor egyszer már forró lett a talaj a kancellárnak – most viszont ez egyáltalán nem ilyen biztos.

Werner Kogler zöldpárti alkancellár szerint a házkutatás és az ügyészségi eljárás miatt leszűkül a kancellár mozgástere és cselekvőképessége. A Zöldek álláspontja kezdetben az volt, hogy nem érdekük a kormány felbontása és egy előrehozott választás kiírása, így legfeljebb nem Kurz-cal, de továbbra is az ÖVP-vel együtt szeretnének kormányozni. Mostanra viszont már ott tartanak, hogy pénteken ellenzéki pártokkal kezdtek egyeztetéseket. A rendkívüli helyzet miatt Alexander Van der Bellen osztrák államfő is egyenként leült tárgyalni a parlamenti pártok képviselőivel.

Az ellenzék kedden várhatóan bizalmatlansági indítványt fog benyújtani Kurz ellen. A Zöldek még nem terítették ki kártyáikat. Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője pénteken azt mondta, „teljesen világos, hogy így nem maradhat tovább valaki hivatalban”. Arra azonban nem válaszolt, hogyan szavaznak majd egy ténylegesen benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén. Werner Kogler alkancellár szerint

„az ÖVP-nek meglenne a lehetősége, hogy olyan embert delegáljon a pozícióra, akit nem fenyeget évekig tartó súlyos jogi procedúra terhe”.

Az egész helyzethez azonban hozzátartozik, hogy az ügy nyilvánosságra kerülése előtt Kurz pártjának támogatottsága stabilan 34 százalék körül alakult a Europe Elects összesítésében, míg a legnagyobb ellenzéki pártként a szociáldemokraták 21,9, a Szabadságpárt 16,4, a Zöldek 9,8, a liberális NEOS pedig 9,6 százalékon állt.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom