A koronások végtelen kálváriája egy olyan országban, ahol hivatalosan nincs is Covid

Van néhány olyan ország a világban, ahol hivatalosan nem ütötte fel a fejét a Covid-19, Észak-Korea mellett tagadja Türkmenisztán vezetése is, hogy az országukban is jelen van a világjárvány. A vírus persze ettől még ott is fertőz, a BBC most arról közölt riportot, hogy mi történik azzal, aki Türkmenisztánban kapja el azt a betegséget, aminek a létezéséről hivatalosan nem lehet tudomást venni.

A cikk egy Sayahat Kurbanovnak nevezett beteg példáját veszi végig, az álnéven szereplő férfival a koronavírus jellemző tüneteit produkálta, nehezen kapott levegőt és elviselhetetlen mellkasfájdalmat érzet augusztusban. Amikor mentőt hívott magához, az orvos azt mondta, tüdőgyulladása van (ez a bevett diagnózis a Covid-19 fertőzöttek esetén), és sürgősen kórházba kell mennie. Kurbanov miközben a kórházba tartott, telefonon kiderítette, hogy a párnappal korábban elvégzett koronavírus-tesztje pozitív lett, de ezt a hívásban is alig merte kimondani a tesztet végző klinika munkatársa.

A férfi hivatalos papírt azonban sosem kapott arról, hogy pozitív lett a teszteredménye.

Két különböző kórház sem tudta fogadni, az egy egyik már megtelet, a másik pedig csak a fővárosban regisztrált betegeket látta el. Eközben Kurbanovnak a mentőben olyan gyorsan romlott az állapota, hogy már a kezével ütötte az ablakot, miközben azt üvöltötte, hogy álljanak meg, mert nem kap levegőt, és azt kérdezte, hogy ott fog-e meghalni.

A harmadik kórházban végül a mentőorvos hosszas, kitartó telefonálgatása és könyörgése után döntöttek úgy, hogy maradhat. Az ott töltött első öt napban az állapota nem javult, azt mondta, ekkor úgy érezte magát, minta folyamatosan víz alatt lett volna és nem tudott volna feljönni a felszínre. A kórházban ezen kívül azt tapasztalta, hogy hiába sikerült bekerülnie, ez nem jelentette azt, hogy el is fogják látni, ahhoz, hogy az orvosok és a nővérek foglalkozzanak egy beteggel, valaki magasabb rangú közbenjárása kellett. A kórház egyébként súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, olyan kevés volt az ápoló, hogy előfordult, hogy a takarító adta be az injekciókat.

Sem az orvosok, sem az ápolók nem nevezték nevén a koronavírust, mindig csak azt mondták, hogy „ez a vírus”, vagy „ez a betegség”. Amikor Kurbanov rákérdezett, hogy ez a koronavírus-e, akkor pedig csak némán bólogattak.

Az ápolók azt mesélték, hogy nincs elég lélegeztetőgép és nem működnek az oxigénkészülékek, ezért vannak betegek, akik a szemük láttára estek össze és haltak meg. Kurbanovot végül 10 nap után engedték el a kórházból, előtte azonban több mint 600 ezer forintnak megfelelő összeget kellett gyógyszerekre és kenőpénzre kifizetnie.