Nem bízná rá az uniós támogatások elosztását a kormányra a magyarok többsége

A magyarok közel kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, 61 százalékuk szerint pedig a kormány nem bánna megbízható módon a helyreállítási alap forrásaival. Ez derül ki abból a Flash Eurobarometer-felmérésből, amit péntek reggel publikált az Európai Parlament.

Mint minden évben, úgy idén szeptemberben is évértékelő beszédet mond majd az Európai Parlament őszi nyitóülésén az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Ennek alkalmából több témakörben, így például a koronavírus-járvány kezeléséről és az oltások szükségességéről is megkérdezték az uniós polgárokat az Ipsos reprezentatív felmérésében. Az augusztus végi telefonos és online interjúkat az Európai Parlament megbízásából végezték el a 15 év feletti európai uniós polgárok körében.

Alacsony a bizalom a kormánnyal szemben

A felmérés szerint az uniós polgárok nagy többsége, 81 százalék egyetért azzal, hogy csak olyan országok kaphassanak uniós forrást, ahol betartják a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Ezt az értéket itthon valamivel alacsonyabbra mérték, de így is a magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) egyetértett a kijelentéssel. A kutatás alapján minden korcsoportban, iskolázottságtól függetlenül magas a többsége azoknak, akik jogállamisági kritériumhoz kötnék a kifizetéseket.

Hasonlóan magas, 85 százalék azok aránya is, akik szerint az EU nemzetközi kapcsolataiban (legyen szó az Egyesült Államokról, Kínáról, Oroszországról vagy Törökországról) előtérbe kell helyezni az uniós alapértékeket – a jogállamiság és a demokrácia mellett az emberi jogok tiszteletét is.

Uniós átlagban a megkérdezettek közel kétharmada (60 százalék) egyetértett azzal, hogy a NextGenerationEU helyreállítási alap támogatásai kiutat jelenthetnek a koronavírus-járvány okozta válságból, és hogy a pénzügyi csomag forrásai segíthetnek felkészíteni a tagállamokat a jövő kihívásaira. Ebben a kérdésben a magyarok pozitívabban látják a mentőcsomag megítélését a 27-ek átlagánál: itthon 64 százalék látja úgy, hogy a helyreállítási alap Magyarország hasznára válik.

Igaz, a magyarok bizalma a kormányban igen alacsony: a felmérés szerint 28 százalékuk bízik abban, hogy a magyar kormány megbízhatóan fog bánni a helyreállítási alap forrásaival, 61 százalékuk viszont nem hisz ebben.

Ennél már csak Szlovákiában (25 százalék) és Szlovéniában (24 százalék) alacsonyabb a kormányba vetett bizalom. Az viszont uniós szinten is elmondható, hogy az európaiak megosztottak a kérdésben: 44 százalék megbízik a nemzeti kormányban a forrásokkal való gazdálkodás kapcsán, 41 százalékuk viszont nem.

A kutatás szerint a legfontosabb, hogy átláthatóan költsék el a tagállamokban az uniós forrásokat – itthon a megkérdezettek 84 százaléka ért egyet ezzel. Emellett a magyarok 81 százaléka szerint be kell vonni az önkormányzatokat és a civil szereplőket is a felhasználási tervek kidolgozásába.

Jobban szeretik a magyarok az EU-t az uniós átlagnál

Míg a koronavírus-járvány harmadik hullámának lecsengése után a legtöbben a közegészségügyet jelölték meg a legfontosabb kezelendő témaként, most a klímaváltozást tartják az európaiak olyan prioritásnak, amivel foglalkoznia kellene az Európai Parlamentnek. Ezzel uniós átlagban a válaszadók 43 százaléka értett egyet, és Magyarországon is ezt jelölték meg legsürgetőbb témaként 42 százalékkal. Szintén sokakat foglalkoztat a szegénység leküzdésének kérdése (32 százalék az EU27-ek átlagában, 40 százalék itthon), a munkahelyteremtés, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem (31-31 százalék uniós átlagban).

A kutatás felmérte azt is, milyen képük van a tagországok polgárainak az Európai Unióról – eszerint a megkérdezettek épphogy több mint felében él pozitív kép az európai integrációról (51 százalék), 27 százalékuk számára a kontinentális projekt inkább semleges, míg 19 százalékuk szemében egyenesen negatív. Általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb és minél magasabban iskolázottabb valaki, annál pozitívabban tekint az EU-ra – és bár a férfiak körében több a pozitív vélemény, ezzel együtt több a negatív is, mint a nőknél, akik számára inkább semleges az unió.

Nem meglepő módon Magyarországon átlag feletti az EU pozitív megítélése: itthon a válaszadók 60 százaléka tartja jónak az uniót, 25 százalék semleges a kérdésben, míg 15 százalékuk mondható euroszkeptikusnak.

Igaz, egy másik kérdésben a magyar válaszadók 28 százaléka jelölte azt, hogy bár EU-pártinak tartja magát, az unió működésével elégedetlen; 21 százalékuk pedig valamennyire szkeptikus az EU-val szemben, de megváltozna a véleménye, ha változást látna az unió működésében. A kérdésben a válaszadók többsége (43 százalék) így is elégedett az EU-val a mostani formájában, 4 százalékukat pedig még akkor sem lehetne meggyőzni az unióról, ha az más formában működne.

Ha a saját jövőnket nézzük, mi vagyunk Európa pesszimistái

Az Európai Unió megítélésével ellentétben az uniós polgárok – és főleg a magyarok – döntően negatívan látják, hogy merre mennek a dolgok a saját országukban. Míg uniós átlagban a válaszadók 48 százaléka volt elégedetlen azzal, merre tart a hazája,

itthon a megkérdezettek 64 százaléka jelölte azt, hogy rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, és csak 15 százalék jelölte az ellenkezőjét – 19 százalékuk pedig nem tudott dönteni a kérdésben.

Személyes életükkel pedig a magyarok a legkevésbé elégedettek az unióban: 23 százalékuk szerint megy jó irányba a sorsuk, 33 százalékuk rossznak látja a jövőjét, 40 százalékuk pedig nem tudta eldönteni.

Egy nullától tízig terjedő emelkedő skálán a magyarok 5,8-asra értékelték azt, mennyire aggódnak a koronavírus-járvány óta a pénzügyi helyzetük miatt. Eszerint ugyan jobban aggódunk az uniós átlagnál (5,3), de nagyjából így is a középmezőnyben vagyunk a stabilan nyugodt svédek (3,7) és a rettegő görögök (7,0) között.

Végül felmérték azt is, hogy a megkérdezettek mit gondolnak a koronavírus elleni védőoltásokról: az oltási programokkal kapcsolatban átlagban valamivel többen elégedettebbek a nemzeti kormányok intézkedéseivel, mint az uniós vakcinaprogrammal. Itthon viszont pont fordítva, 49 százalék elégedett az EU lépéseivel, és csak 40 százalék a magyar kormányéval.

Az uniós polgárok nagy többsége egyetért az uniós Covid-igazolvány bevezetésével, és azzal is, hogy sokat köszönhetnek az EU-nak a vakcinák beszerzésével kapcsolatban. Itthon is hasonló eredményre jutott a kutatás: a magyarok 59 százaléka ért egyet azzal, hogy az uniónak nagy szerepe volt a vakcinabeszerzésben, és csak 24 százalék ért egyet azzal, hogy az EU nélkül ez jobban ment volna.

A válaszadók többsége szerint az oltások előnyei felülírják annak kockázatait (az EU27-ek átlagában 72 százalék ért egyet ezzel). Azzal kapcsolatban viszont már vegyes a kép, hogy kötelessége lenne-e mindenkinek beoltatni magát: bár az uniós polgárok 67 százaléka egyetért ezzel a kijelentéssel, Magyarországon csak a megkérdezettek 48 százaléka szerint kötelesség élni a védőoltás lehetőségével, 46 százalékuk szerint nem.