Nem akar a magyarok többsége Európai Egyesült Államokat, de nagyon bízunk az Unió jövőjében

A magyarok jobban bíznak az Európai Unió közös jövőjében a tagállamok átlagánál, viszont a többség szerint jó úgy most az Unió rendszere úgy, ahogy van, nem adna több jogkört a brüsszeli intézményeknek – ez derült ki az Eurobarometer pénteken megjelent felméréséből, amit az Európa jövőjéről szóló uniós konferencia vasárnapi megnyitója előtt hoztak nyilvánosságra.

A kérdések a konferencia tematikájához kapcsolódtak: a Kantar intézet a koronavírus-járvány hatásairól és az európai integráció jövőjéről kutatott az Európai Parlament és az Európai Bizottság megbízásából még tavaly ősszel, október 22. és november 20. között. Összesen több mint 27 ezer interjú készült a 27 uniós tagállamban.

Megosztott az EU a klíma és az egészség kérdésében

Tízből nyolc uniós állampolgár szerint a vasárnap kezdődő konferencia egyik legfontosabb témája az, hogyan tud az EU olyan válsághelyzetekben fellépni, mint az elmúlt egy évben a koronavírus-járvány idején. Magyarországon a válaszadók többsége elégedett volt a járvány kezelésével mind uniós, mind hazai szinten – sőt, az uniós járványpolitika megítélése jóval kedvezőbb itthon, mint a 27 tagállamban átlagosan.

Az EU polgárai szerint a legnagyobb jelenkori kihívást a szociális egyenlőtlenségek jelentik – ezt 45 százalékban jelölték meg a válaszadók. Itthon viszont nagyobb figyelmet szentelnek a migrációs kérdéseknek: a magyarok 52 százaléka szerint a bevándorlás kérdése ma a legfontosabb ügy.

A jövőbeli kihívások priorizálásának kérdése pedig még inkább megosztja a kontinens lakóit: míg a szegényebb déli-keleti államokban az egészségügy lesz a jövő kérdése a válaszadók szerint, addig az északi-nyugati országokban a klímaváltozást tartják a legfontosabbnak.

Összességében elmondható, hogy uniós átlagban a legtöbben a klímaváltozást és a környezeti ügyeket jelölték meg a legfontosabb jövőbeli kihívásnak – a magyar válaszadók szerint viszont a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést. Valószínűleg a koronavírus-járványnak is köszönhető, hogy szintén dobogós helyet ért el az egészségügy kérdése, amit itthon másodikként jelöltek meg a válaszadók a klímaváltozás mellett.

A kihívásokat a válaszadók szerint az uniós tagállamoknak együtt kell megoldaniuk – egyedül Ausztriában jelölte a többség azt, hogy a közös fellépés mellett a tagállamoknak önálló politikát is folytatniuk kell ezekben az ügyekben. Az unióban a válaszadók legnagyobb része szerint közös egészségügyi politikára lenne szükség (32 százalék), ezzel a magyarok nagy része is egyetértett (39 százalék).

Támogatnák a bukott csúcsjelölti rendszert

A tagországok lakosságának kétharmada egyetért azzal, hogy az EU fontos perspektívát nyújt a fiatalok felé, és ugyanennyien gondolják azt is, hogy az Unió a stabilitást jelenti egy gondokkal teli világban. A válaszadók 83 százaléka szerint a vasárnap induló konferencián főleg a fiataloknak kellene teret adni arra, hogy meghatározzák a kontinens jövőjét – ennél nagyobb arányban csak azzal értettek egyet, hogy az EU döntéshozatalában nagyobb figyelmet kell fordítani a polgárok véleményére (92 százalék).

Ennek a legfontosabb fóruma a válaszadók több mint fele szerint az Európai Parlament – amiben sokkal inkább megbíznak az északi-nyugati tagállamok, mint a déli-keletiek.

Szintén több mint kétharmados többség (69 százalék) ért egyet azzal, hogy az Európai Bizottság elnökét az úgynevezett „csúcsjelölti” rendszerben kellene megszavazni – azaz az európai pártcsaládok állítsanak egy-egy vezető jelöltet, az EP-választáson győztes pártcsalád jelöltjét pedig megválasztják az Európai Bizottság élére. A rendszerről bővebben itt olvashat, és bár a 2019-es választáson már próbálkoztak a modell gyakorlatba ültetésével, nem sikerült eltérni a „régi” rendszertől. Bár az Európai Néppárt Manfred Webert jelölte csúcsjelöltjeként, a tagállami kormányok tárgyalásai közben végül elbukott, a Bizottság elnöki székét pedig Ursula von der Leyen kapta meg.

A válaszadók szerint a csúcsjelölti rendszer transzparensebbé tehetné a Bizottság elnökének megválasztását, és elősegítené a demokrácia érvényesülését is az uniós intézményekben. Ezzel a magyarok többsége is egyetért: a válaszadók 79 százaléka támogatta a csúcsjelölti rendszer, főleg azért, mert így nem a tagállami kormányok döntenének a kérdésben (61 százalék értett egyet ezzel itthon).

Ezzel párhuzamosan viszont az uniós szavazók kevesebb mint fele, 42 százaléka gondolja jó ötletnek, hogy az országos pártlisták helyett transznacionális listákra is lehessen szavazni – igaz, csak feleennyien (19 százalék) ellenzik az ötletet, a válaszadók több mint harmadának (36 százalék) pedig teljesen közömbös a téma. Itthon a csúcsjelölti rendszer mellett a transznacionális listákat is többen támogatják az uniós átlagnál: a magyarok 52 százaléka szerint lenne jó ötlet a közös európai listák bevezetése.

A magyarok szerint az Unió nagyjából úgy jó, ahogy van

Az Európai Unióban egyébként leginkább Magyarországon számítanak beszédtémának az uniós ügyek: míg uniós átlagban a megkérdezettek 37 százaléka beszélne otthon a családjával, a barátaival, vagy épp a kollégáival az unió jövőjéről, addig ez az arány itthon 60 százalék.

Az uniós polgárok szerint az EU legfontosabb értékeinek a jogállamiság (32 százalék) és a gazdasági-kereskedelmi erő számít (30 százalék) – emellett a magyarok kiemelték válaszaikban az uniós életszínvonalat is (28 százalék). A jövő szempontjából kiemelt szerepe van a polgárok szerint annak, hogy hasonló szinte kerüljön az életszínvonal az egyes tagállamokban – igaz, az északi-nyugati államokban inkább a tagállamok közötti szolidaritást emelték ki a jövő legfontosabb kérdéseként, Olaszországban a közös egészségügyi politikát, Magyarországon pedig a mélyebb gazdasági integrációt.

Összességében a magyar válaszadók 42 százaléka szerint a mostani arányt kellene tartani az uniós integrációban: a relatív többség nem adna sem több, sem kevesebb jogkört a brüsszeli intézményeknek. Ezzel egyébként Magyarország kevésbé számít integráció-pártinak az Európai Unió átlagánál: míg összességében az uniós polgárok 42 százaléka adna több jogkört az Unió intézményeinek a következő tíz évben, addig itthon ez az arány csak 35 százalék.

A felmérést ezen a linken olvashatja, a Magyarországra vonatkozó adatokat pedig ebben a ZIP-mappában találja.