„Az orosz Zuckerberg” is rajta van a Pegasus-listán, az NSO ellen a Telegram se véd

2021. július 21. – 17:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A feltörhetetlen csevegőappként ismert Telegram alapítója, Pavel Durov privát száma is szerepel a Pegasus-botrány listáján, az NSO technikájával az ő telefonja is lehallgatható volt. Arról egyelőre nincs megerősítés, hogy az időnként „orosz Zuckerbergként” emlegetett, Londonban élő Durovot ténylegesen megfigyelték-e.

A Telegram „hagyományos” megfigyelési technikákkal elvileg feltörhetetlen csatorna, a Pegasus kémprogram számára azonban nincs akadály: mivel a technológiája révén lényegében minden leolvasható, ami a kémprogrammal megfertőzött telefonok képernyőjén megjelenik, a titkosított csatornák sem jelentenek védelmet ellene. Maga a Telegram alapítója sem volt biztonságban: Pavel Durov privát telefonja szintén szerepel a kiszivárgott listán.

A Telegram legutóbb a belorusz tüntetések kapcsán szerepelt sokat a világpolitikai hírekben: az államilag kontrollált médiával szemben az end-to-end titkosítással működő, feltörhetetlen hírű csetprogram biztonságos kommunikációs lehetőséget jelentett az ellenzéki mozgalmaknak, a NEXTA Telegram-csatorna (ennek volt a feje az állami gépeltérítéssel elrabolt és bebörtönzött Roman Protaszevics) pedig a legfőbb tájékozódási forrás volt. A Telegram hasonló szerepet játszott az iráni, a hongkongi és más országok demokratikus mozgalmaiban is.

Az orosz hátterű Telegramnak saját adatai szerint már félmilliárd felhasználója van világszerte. Különösen népszerű fél és egész diktatúrákban, de közmondásos feltörhetetlensége miatt szívesen használják bűnözők és terroristák is – például a 2015-ös párizsi terrormerényletben, de az ISIS akcióiban is volt szerepe. Korábban erre hivatkozva akarták betiltani Oroszországban, technikailag azonban ez kudarcot vallott, és végül az orosz hatóságok le is mondtak erről a tervről. Maga a platformfüggetlen csetprogram egy semleges kommunikációs csatorna, amit lehet jó és rossz célokra is használni, akárcsak egy autót, egy telefont vagy magát az írást.

A Telegramot az a Pavel Durov alapította, aki Oroszországban már fiatalon szinte népmesei hős lett. Ő alapította még egyetemistaként a Vkontaktét, az „orosz Facebookot”, az Oroszországban legnépszerűbb közösségi oldalt. Durov azután csinálta meg a Telegramot, hogy Putyin hatóságai hosszas küzdelem és a legkülönbözőbb eszközök bevetésével elvették tőle a Vkontaktét, ő pedig inkább Londonba költözött. A Telegrammal eleve az volt a célja, hogy egy elvileg feltörhetetlen csatornát hozzon létre. Hogy a Whatsapp-pal és más riválisokkal szemben bizonyítsa, mennyire biztonságos az alkalmazás, korábban több százezer dolláros díjat ajánlott fel annak a hekkernek, aki fel tudja törni a programot, de ez senkinek nem sikerült.

Durov telefonszáma azonban, mellyel a privát Telegram-csatornáját is használta, most rajta van a Pegasus-botrány listáján a kiszivárgott 50 ezer telefonszám között. Erről a nemzetközi tényfeltárásban részt vevő Guardian ír, eszerint Durov száma 2018 elején került fel a listára. A médiát általában kerülő Durov nem erősítette meg az érintettségét, az orosz Forbesnak azonban a Telegram név nélkül nyilatkozó egyik vezetője azt mondta, hogy egyiküket ekkoriban valóban megfigyelték.

Arra, hogy a listán szereplőket ténylegesen megfigyelték-e, önmagában nem bizonyíték, hogy rajta vannak a listán, ezt csak a telefonkészülékük átvizsgálásával lehetne kideríteni. Az NSO a Guardian kérdésére nem erősítette meg, hogy Durovot ténylegesen megfigyelték volna, jogi válaszuk szerint „minden olyan állítás, hogy egy név a listáról szükségszerűen Pegasus-célpont vagy potenciális célpont lett volna, téves és hamis”. A nemzetközi tényfeltáró csapat szerint ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a listán szereplők iránt az NSO valamelyik kormányzati ügyfele érdeklődést mutatott. A Guardian a lista elemzése alapján azt feltételei, hogy Durov az Egyesült Arab Emírségek számára lehetett érdekes. A Telegram adatközpontja Dubajban működik.

Mi az a Pegasus-botrány?

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, de ha erre most nincs ideje, vázlatosan összeszedtük a legfontosabb pontokat egy külön cikkben. Ebben a cikkben röviden összefoglaljuk, mi történt az ügy kirobbanása óta eltelt másfél napban, és hogyan reagáltak minderre magyar kormányzati szereplők.