Izrael válságkezelő bizottságot állíthatott fel a Pegasus-botrány miatt, az NSO szerint összesen sem volt 50 ezer megfigyeltjük

Salev Hulió, az NSO egyik alapítója és vezérigazgatója a Kalkalisz című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az NSO-nak semmi köze az ismeretlen eredetű ötvenezres listához, és tagadta, hogy a szoftverrel rosszindulatú tevékenységet végeztek volna.

Az NSO feje a cikkben azt állítja, hogy egy hónapja már figyelmeztették őket, hogy kikerült egy lista az NSO szervereiről, de ezt az értesülést ellenőrizték, és szerintük alaptalan volt. „Körülbelül egy hónappal ezelőtt azzal fordultak hozzánk, hogy a piacon egy lista kering. Azt állították, hogy feltörték az NSO szervereit Cipruson, és hogy vigyáznunk kell. Ellenőriztük. Nincsenek szervereink Cipruson, nincsenek ilyen listáink, és a számnak sincs semmi értelme. Később két ügyfelünk is szólt nekünk, hogy megkeresték őket, azt állítván, hogy létezik ez az NSO-val kapcsolatos lista. Kaptunk néhány képernyőképet, és láttuk, hogy nem hasonlít a Pegasus rendszerére, a szerveren látható kép különösen nem ilyen, hanem egy HLR Lookup szerver. Arra jutottunk, hogy ez egy vicc” – állította Hulió.

A kémszoftver izraeli gyártója szerint teljesen abszurd, hogy egy ismeretlen eredetű listára alapoznak a tényfeltárók, szerinte „őrült információhiányra próbálnak valamit építeni”.

„Azt mondják, hogy a lista kiszivárgott. De honnan szivárgott ki? Nem mondják meg, hogy ki szivárogtatta ki, de honnan szivárgott ki? Kihez tartozik a lista? Ki készítette? Miért nincsenek erről adatok? Ez abszurd.”

Hulió szerint az 50 ezres megfigyelési szám eleve lehetetlen, mert az összes ügyfelük együttesen évente átlagosan csak száz célpontot határoz meg. „Az NSO megalakulása óta nem érhettünk el ötvenezer célponthoz. A Pegasusnak negyvenöt ügyfele van, egyenként évi százas számokkal. A listán olyan országok is szerepelnek, amelyek nem ügyfeleink, és az NSO-nak egyáltalán nincs listája, amely központosítja a Pegasus összes célpontját, pusztán azért, mert maga a vállalat nem tudja valós időben, hogyan használják ügyfelei a rendszert” – magyarázta.

Hulió elutasította a civilek lehallgatásának vádjait. „Újságírók, emberi jogi aktivisták, civil társadalmi szervezetek kívül esnek a határokon. Annak az ügyfélnek, aki újságírót vagy emberi jogi aktivistát hallgat le, számomra abban a pillanatban megszűnik az ügyfél státusza. Miért? Mert nem ez a rendszer célja. Ismerjük, és felismerjük az ilyesmit. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a visszaéléséket” – hangsúlyozta.

Az Axios és a Reuters értesülése szerint Izrael kárelhárító bizottságot állít fel a megfigyelési botrány kezelésére, amelyben részt vesznek a védelmi iparág exportengedélyeiért felelős honvédelmi minisztérium, a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a hírszerzést végző Moszad, a katonai hírszerzés és más ügynökségek képviselői is. A bizottság létéről egyelőre nincs hivatalos megerősítés, egy szerdai kiberbiztonsági konferencián az új izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett meg sem említette a Pegasus-ügyet.