Orbán több tiszteletet kér, Merkel sose látott még ilyen „kemény tárgyalást”, mint most, a melegellenes törvény miatt

Több tiszteletet a magyaroknak

– írta péntek délutáni Facebook-posztjában Orbán Viktor. A bejegyzéshez egy videót is csatolt, amelyben először Mark Rutte holland miniszterelnök látható, amint – kétszer is bevágva – azt mondja, hogy térdre kell kényszeríteni Magyarországot, aztán pedig a magyar kormányfőtől van bevágva néhány mondat arról, amikor azt mondja, hogy a magyar ember csak a jóisten és a haza előtt térdel le, vagy akkor, ha megkéri a szerelmének a kezét.

Orbán ezt még akkor mondta, amikor június elején az volt a téma az egyik válogatott meccs előtt, hogy a magyar csapat tagjai nem térdelnek le, hogy így tiltakozzanak a rasszizmus és a kirekesztés ellen.

Rutte pedig azzal kapcsolatban mondta azt, amit mondott, mert a holland miniszterelnök szerint a melegellenessé eltérített pedofiltörvény miatt Magyarországnak már nincs helye az Európai Unióban, de hangsúlyozta, hogy csak a saját nevében beszél. „Ebben a kérdésben hosszú távon az a cél, hogy térdre kényszerítsük Magyarországot. Rá kell eszmélniük, hogy vagy az Európai Unió tagjai – azaz a közös értékrendre épülő közösségünk tagjai –, vagy kilépnek” – mondta Rutte.

Az uniós állam- és kormányfőket, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő Európai Tanács csütörtökön kezdődött ülése pénteken is folytatódott. Ezen ismét az egyik központi téma volt a magyar parlament által elfogadott melegellenes törvény.

Angela Merkel arról beszélt a Politicónak, hogy nem emlékszik ilyen „kemény tárgyalásra” a testület ülésein, mint most a magyar törvény miatt. A német kancellár szerint „nagyon nyílt” volt a vita, de még nem ért véget, mindenesetre őszinte volt és fontos. Ilyen mélységű és ilyen őszinte vitára nem emlékszik korábbról. Hozzátette, hogy nem volt „harmonikus” a tárgyalás, inkább „ellentmondásos”. Mint mondta,

„mélységesen eltérő elképzelések” vannak arról, hogy milyennek kellene lennie az EU-nak.

Szerinte „ebben a tekintetben komoly problémával állunk szemben”. Ismét hangsúlyozta, hogy az EU nemcsak közös piacot jelent, hanem közös értékeket is.

Charles Michel, a Tanács elnöke „nehéz” vitáról beszélt újságíróknak. De szerinte szükséges volt erről beszélni, és ez egy érzelmi kérdés is, mert „a hitünkhöz kapcsolódik”, és ahhoz, hogy „mit gondolunk és érzünk egymásról”, valamint az alapvető szabadságjogokhoz is kapcsolódik – mondta. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Mark Rutte holland miniszterelnök javaslatával, miszerint Magyarországnak talán ki kellene lépnie az EU-ból, ha nem tudja tiszteletben tartani az alapvető értékeket, Charles Michel kitérő választ adott. Azt mondta, hogy meg van győződve arról, hogy az európai értékek elsőbbségének megerősítése a legfontosabb.

Macron ellenzi a magyar kilépést

Az Európai Tanács legtöbb tagja világosan látta, hogy a magyar melegellenes törvény sérti az európai értékeket – mondta António Costa, az unió soros elnökségét betöltő Portugália miniszterelnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, jó okai vannak Magyarországnak arra, hogy az EU-ban maradjon, de „ez az új magyar törvény egyértelműen diszkriminatív”. Majd hozzáfűzte: „intézkedni fogunk ellene”.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy nem támogatná Magyarország kilépését az EU-ból. Macron azt is ellenzi, hogy az értékek tiszteletben tartásához kössék az uniós források utalását, mert Magyarország néhány éven belül nettó befizetővé válik, és akkor fordulhat a kocka, és azt mondhatná Magyarország, hogy „ne zaklassanak engem ezekkel az értékkérdésekkel”.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint „nyilvánvaló”, hogy Orbán átlépett egy határt, mint fogalmazott, a melegellenes törvény nem hasonlít semmilyen korábbi Orbán-törvényhez.

Von der Leyen: Az EU gazdasági erőfölényben van Oroszországgal szemben

A kétnapos EU-csúcsot záró sajtókonferencián pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az EU gazdasági erőfölényben van Oroszországgal szemben, hiszen az csak 5 százalékban járul hozzá az unió importjához, míg fordítva ez több mint 37 százalékot tesz ki.

Az MTI beszámolója szerint megjegyezte azt is, hogy Oroszország nagy mértékben függ a kőolajtól és földgáztól, miközben a világ az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagoktól. Von der Leyen szerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatok negatív spirálba kerültek, főként a moszkvai vezetés uniós tagállamokkal szembeni agresszív akciói miatt, amelyek ellen közösen kell fellépni.

Merkel a csúcstalálkozóról távozva sajnálatát fejezte ki, hogy uniós kollégái nem fogadták el „teljes egészében” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó francia–német javaslatot. A kancellár elutasította Mark Rutte holland ügyvivő miniszterelnök ellenérveit, aki szerint Putyin meghívása egy csúcstalálkozóra „meg nem érdemelt jutalom” lenne az orosz elnök számára.

Macron a tagállami vezetők bátorságát megkérdőjelezve azt mondta, ha uniós szinten nem megy, lehetőség van kétoldalú megbeszélést folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Brüsszelben túl sok időt fordítunk a formai gondolkodásra, holott inkább a haladásra kellene koncentrálni” – mondta.