Újabb részletről derült ki a Ryanair Minszkben vasárnap földre kényszerített gépével kapcsolatban, hogy arról valótlanságot állított a belarusz fél – derült ki a Reuters beszámolójából. Az állami szintű gépeltérítésről itt olvashat bővebben.
Az országot 27 éve vezető Alekszandr Lukasenko állítása szerint Svájcból, „lengyel IP-címen keresztül” érkezett email, amely szerint a Hamász bombát rejtett el az Athénból Vilniusba tartó gépen.
- Előbb a Hamász cáfolta, hogy bármiféle köze lett volna az állítólagos levélhez, majd Svájc is jelezte, hogy semmiféle üzenetről nincsen tudomása.
- Később nyilvánosságra hozta a belarusz fél a diszpécser és a gép pilótái közötti beszélgetést. A Dossier.center, a Daily Beast és a Spiegel közös oknyomozása arra jutott, hogy a diszpécser 27 perccel előbb mondta, hogy több repülőtér is emailt kapott a fenyegetésről, mint ahogyan az a minszki repülőtérre eljutott.
- Most pedig a Ryanair mutatott rá újabb valótlanságra: a leirat szerint ugyanis a belarusz légiirányítás nem tudott kapcsolatba lépni a Ryanairral a megadott telefonszámokon. A gép pilótái ezután döntöttek úgy, hogy elfogadják a belarusz javaslatot, bár érezhetően kétségeik voltak a fenyegetés komolyságát illetően.
A minszki vezetés hangsúlyozta, hogy nem gyakoroltak nyomást a pilótákra, ők önállóan döntöttek az irányváltoztatásról. A döntést azonban egyrészt valótlan információk alapján voltak kénytelenek meghozni, másrészt a belarusz légvédelem egy vadászgépet is felküldött, amely Minszkbe kísérte a gépet.
A belarusz fél ugyan kitart a bombafenyegetés verziója mellett, állítva, hogy minden jogszerűen történt, az akció célja azonban minden bizonnyal az volt, hogy elfogják a gépen tartózkodó ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset, akit az Alekszandr Lukasenko elleni tüntetéshullám egyik meghatározó szervezőjének tartanak a Telegram üzenetküldő szolgálaton működő Nexta alapítójaként. A Nexta valódi sajtó híján az egyik legfontosabb tájékozódási platformja a belarusz társadalomnak, és valóban nagy szerepe volt abban, hogy a rendszeres tüntetéseket meg lehetett szervezni az állami erőszakszervek közbelépései ellenére.
Prataszevics – és a vele lévő orosz aktivista, Szofija Szapega – lényegében állami légikalózkodással megvalósított elrablása után az EU légügyi hatósága ajánlására leállt a légi összeköttetést Belarusz és a külvilág között, sőt, a külföldi légitársaságok az ország légterébe sem lépnek be.
Oroszország azonban kiállt Lukasenko rezsimje mellett, és reagált a légi bojkottra is: több esetben nem engedte az országba azokat a gépeket, amelyek a szokásos útvonaluk helyett a belarusz légtér megkerülésével repülnének Oroszországba. Péntekre azonban döntés született arról, hogy mégis bejöhetnek a belarusz légtér érintése nélkül, bár az orosz külügyi szóvivő szerint ez a gyakorlat veszélyes az utasokra nézve.
