A magyar kormány most egy 79 országgal kötött, húsz éve fennálló uniós szerződés megújítását torpedózza meg

2021. május 20. – 18:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány az elmúlt hetekben nagyon belejött a nemzetközi nyilatkozatok és állásfoglalások megtorpedózásába: áprilisban előbb megvétózta a Kínát a hongkongi demokrácia leépítése miatt bíráló közös uniós nyilatkozatot, majd Orbán Viktor kiherélte a kormánypropagandában egyfajta EU-pótlékként beállított V4-eknek az Oroszországgal diplomáciai háborúba keveredett Csehország melletti kiállását, majd a múlt héten „súlyos kiegyensúlyozatlansága” miatt a 27 uniós tagállam közül egyedüliként nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli–palesztin konfliktus ügyében.

Azonban a Reuters csütörtöki tudósítása szerint Magyarország most nem egy – túl nagy jelentőséggel amúgy sem rendelkező – diplomáciai kiállásban megy szembe partnereivel, hanem az Európai Unió egyik 20 éve fennálló, 79 afrikai, karibi és óceániai országgal kötött szerződésének megújításában.

Az amerikai hírügynökség Szijjártó Péter külügyminiszter online sajtótájékoztatóján elhangzottakat idézve írja, hogy Magyarország nem tudja támogatni az elsősorban emberi jogokra, kereskedelmi, fejlesztési, klímavédelmi és migrációs kérdésekre vonatkozó keretmegállapodásokat tartalmazó, úgynevezett Cotonoui Megállapodás (amit itt lehet végigböngészni) megújítását, mivel ez a megállapodás „több migránst engedne be az unió területére”. Szijjártó arról is panaszkodott, hogy „az összes indítványunkat lesöpörték az asztalról, ezért sem adjuk a nevünket a megállapodáshoz”.

Az új megállapodás (melyet Poszt-Cotonou Megállapodásként emlegetnek) ratifikálásához mind a 27 tagállam egyetértésére szükség lenne. A kifogásolt migrációs fejezetek egyebek mellett és nagy-nagy általánosságokban arról szólnak,

  • hogyan fogadhatják vissza a kibocsátó országok a menedékkérelmek elutasítását követően polgáraikat,
  • hogyan lehetne szabályozottabbá tenni az irreguláris migrációt,
  • hogyan kéne kezelni a kényszerű lakóhelyelhagyást kiváltó problémákat,
  • hogyan lehetne vízumkérelmi eljárások, illetve családegyesítések útján lehetőséget teremteni bizonyos mértékű legális migrációra (elsősorban a nagy befogadóországokban, illetve az egykori gyarmattartó államokban)