Izrael a légierővel és tüzérséggel is támadott célpontokat a Gázai övezetben

A légierő és szárazföldi erők is támadást indítottak a Gázai övezetben, írta ki csütörtökön késő éjjel az angol nyelvű Twitterére az izraeli hadsereg, miután napközben is végrehajtottak légicsapásokat, a palesztin csoportok pedig folytatták a rakéták indítását Izrael felé. Később a Times of Israel szerint a hadsereg kiadott egy pontosítást, miszerint nincsenek szárazföldi erők az övezeten belül, csak ottani célpontok ellen hajtanak végre támadásokat.

Miután napközben már voltak arról hírek, hogy Izrael egy szárazföldi offenzívát tervezhet, csapatokat vontak össze az övezet határán, és behívtak 7000 tartalékost is, több lap, például a New York Times is először arról írt az eredeti bejelentés alapján, hogy izraeli erők behatoltak a területre.

Azonban a Reuters azt írta izraeli tudósítókra hivatkozva, hogy nem szárazföldi offenzíva indult meg, hanem a harci gépek légicsapásai mellett tüzérségi egységek, harckocsik támadtak célpontokat az izraeli oldalról. A Reutersnek nyilatkoztak a határ közelében élő gázai lakosok, akik nem láttak izraeli katonákat az övezeten belül.

A csütörtök éjszakai, összehangolt támadás kezdete után Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a katonai akció „addig folytatódik, amíg szükséges.” Korábban a hadsereg egyik szóvivője az AFP-nek arról beszélt, hogy az övezetnél összegyűlt katonák felkészültek többféle forgatókönyvre, a szárazföldi offenzíva egy ezek közül.

Csütörtök este három rakétát indítottak Libanonból is, amik Izrael északi partjainál a tengerbe csapódtak, írta a BBC az izraeli hadseregre hivatkozva. A rakéták nem jelentették veszélyt izraeli lakosokra, ezért nem szólaltak meg miattuk szirénák, és a légvédelemnek sem kellett működésbe lépnie. Az izraeli tévék értesülései szerint nem a Hezbollah a felelős a rakéták indításért, hanem palesztin csoportok.

Több mint száz halálos áldozatról számoltak be

Az újabb izraeli–palesztin-konfliktus azután tört ki, hogy ramadán utolsó péntekén a jeruzsálemi Templom-hegyen több tízezer palesztin gyűlt össze és barikádozta el magát, tiltakozva az ellen, hogy a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarrában több palesztin családot kilakoltatnának egy évtizedes ingatlanper lezárásaként. Összecsapások robbantak ki a rendőrökkel. A Gázai övezetet uraló Hamász – amely ugyanakkor a Palesztin Hatóság elnöke által vezetett Fatahhal is konfliktusban van – a hétvégén közölte, hogy ha az izraeli erőket nem vonják ki a Templom-hegyről és Sejk Dzsarrából, akkor rakétatámadásokat indít. Ennek elindulta után kezdődtek meg a Gázát érő izraeli válaszcsapások. Az elmúlt évek legsúlyosabb izraeli–palesztin-konfliktusáról részletesebben ebben, helyiek beszámolóiról ebben a cikkünkben olvashat.

A különböző beszámolók pontos adatait lehetetlen ellenőrizni, de a Hamász és az Iszlám Dzsihád a hétvége óta 1750 rakétát lőhetett izraeli településekre, köztük az elővárosokkal együtt 1,4 milliós Tel-Avivra. Az izraeli hadsereg szerint ezek közül 300 nem jutott el Izrael területe fölé, és a legtöbbet megsemmisítette a Vaskupola rakétaelhárító rendszer.

A támadásoknak eddig a Hamász egészségügyi tisztviselői szerint legkevesebb 109 palesztin áldozatuk van, köztük 27 gyerek. Izraeli területen nyolcan haltak meg, csütörtök éjszaka egy 87 éves nő vesztette életét, aki akkor sérült meg, amikor egy óvóhelyre tartott a szirénák megszólalása után.

Eközben folytatódtak a zavargások a vegyes településeken. Előbb a Tel-Aviv közelében fekvő Lodban támadtak palesztin csoportok zsidó lakók házaira és gyújtottak fel egy zsinagógát, majd a héten több más városban is összecsapások voltak a rendőrség és a palesztin tüntetők között. Erőszakos utcai támadások azonban mindkét oldalról történtek.

Mikor ül össze az ENSZ BT?

Egy egyiptomi tárgyalódelegáció érkezett csütörtökön Tel-Avivba, hogy közvetítsen az izraeli–palesztin-konfliktusban egy tűzszünet reményében, mondta egy helyi forrás. Megpróbált közvetíteni az ENSZ és Katar is, emellett pedig az Egyesült Államok is Izraelbe küldi az izraeli és palesztin ügyekért felelős külügyi tisztviselőjét.

Diplomaták közben arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok ellenezte Kína, Norvégia és Tunézia kérését az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki összehívására az ügyben. Antony Blinken külügyminiszter később azt mondta, hogy egy ilyen találkozó jobb lenne a jövő héten, hogy adjanak időt a diplomáciai erőfeszítéseknek. Végül a Reuters szerint abban egyeztek meg, hogy vasárnap ülne össze a BT.

Joe Biden szerint el kell érni, hogy jelentősen mérséklődjön a támadások, különösen a lakott területeket érő rakétatámadások száma. Az amerikai elnök a Fehér Házban arról is beszélt, hogy „nem volt jelentős túlreagálás”, miután újságírók arról kérdezték, hogy Benjámin Netanjahu eleget tett-e azért, hogy elkerülje az erőszak eszkalálódását. Biden álláspontja a BBC szerint megoszthatja a demokratákat, akik közül többen kiálltak Izrael mellett, mások viszont a katonai támogatás beszüntetésével fenyegetnének.

Emmanuel Macron francia elnök a béketárgyalások újraindítását szorgalmazta. Csütörtökön este beszélt telefonon Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével, és hamarosan Netanjahuval is fog. Vlagyimir Putyin orosz elnök António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott videókonferenciát, amiről a Kreml azt mondta, hogy mindkét oldalon az erőszakcselekmények befejezését és a civil lakosság védelmét szorgalmazták.