A légicsapások után szárazföldi akcióra készül az izraeli hadsereg a Gázai övezetben. A hadsereg ehhez a kormányzat jóváhagyását várja – értesült a Háárec. Izraelben behívtak hétezer tartalékost is.
A palesztin Hamász és az Iszlám Dzsihád a hétvége óta több mint másfél ezer rakétát lőtt izraeli településekre, köztük az elővárosokkal együtt 1,4 milliós Tel-Avivra. (Az elmúlt évek legsúlyosabb izraeli–palesztin konfliktusáról ebben, a támadást átélők beszámolóiról ebben a cikkünkben olvashat.) Ez jóval intenzívebb, mint a 2014-es konfliktus, akkor ötven nap alatt négyezer rakétát indított izraeli területek ellen az iszlamista fegyveres szervezet.
A kölcsönös rakétatámadásoknak eddig több mint 90 halálos áldozata van. Heten izraeli, 87-en palesztin területen haltak meg, utóbbiak között palesztin források szerint 17 gyerek volt.
Az izraeli haderő beszámolói szerint a Hamász súlyos veszteségeket szenvedett, több katonai középvezetőjét és rakétakilövő állását elvesztette, és beomlott egy csempészalagútja is, amely a Gázai övezet és Izrael kerítéssel elzárt határa alatt haladt át. Izrael újabb légicsapásokat hajtott végre csütörtökön, miközben a palesztin csoportok is folytatták a rakéták indítását Izrael felé. A Times of Israel arról írt, hogy robbanószerekkel megpakolt drónokat is bevethetett a Hamász.
A beszámolók pontos adatait lehetetlen ellenőrizni, valójában a hadviselés pszichológiai részének is tekinthetők, amelynek célja a tájékoztatáson túl az is, hogy az ellenfelet mielőbb megadásra kényszerítse. Ennek fényében kell értelmezni azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Hamászon belül az izraeli támadások hatására törésvonalak képződtek, és többen az Izrael elleni akció leállítását javasolják. (Ugyanígy és ugyanilyen okból lehetetlen ellenőrizni a civil és főként a gyerek áldozatokról szóló palesztin adatokat.)
Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy a tűzszünet közel volna – bár a feszültség ellenére erre mégis napokon belül sor kerülhet. Egy egyiptomi tárgyalódelegáció is érkezett csütörtökön Tel-Avivba, hogy közvetítsen az izraeli-palesztin konfliktusban egy tűzszünet reményében, mondta egy helyi biztonsági forrás. A delegáció szerdán Gázában tárgyalt.
A Háárec információi szerint azonban szombat előtt a tűzszünet nem áll az izraeli hadsereg szándékában, amely súlyosabb csapást akar mérni a támadást elindító Hamászra.
Tel-Aviv és Lod között felfüggesztették a vonatforgalmat, írja a BBC. Több nemzetközi légitársaság, köztük az amerikai United, Delta, American Airlines és a Lufthansa, a British Airway és az Iberia is felfüggesztette a tel-avivi Ben-Gurión repülőtérről induló és oda érkező járatait. Az izraeli hatóságok az Eilat közelében lévő repülőtérre irányítottak át érkező járatokat.
Eközben folytatódtak a zavargások az vegyes településeken. Előbb a Tel-Aviv közelében fekvő Lodban támadtak palesztin csoportok zsidó lakók házaira és gyújtottak fel egy zsinagógát, majd a héten több más városban is összecsapások voltak a rendőrség és a palesztin tüntetők között. Erőszakos utcai támadások azonban mindkét oldalról történtek. „Semi sem igazolhatja, ha egy zsidót lincselnek meg arabok, és azt sem, ha arabot lincselnek meg zsidók” – idézte a CNN Benjámin Netanjahut. A kormányfő mindenkit figyelmeztetett arra, hogy senki sem ragadhatja magához önkényesen az igazságszolgáltatás jogát.
A konfliktus azután tört ki, hogy ramadán utolsó péntekén a jeruzsálemi Templom-hegyen több tízezer palesztin gyűlt össze és barikádozta el magát, tiltakozva az ellen, hogy a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarrában több palesztin családot kilakoltatnának egy évtizedes ingatlanper lezárásaként. A Gázai övezetet uraló Hamász – amely ugyanakkor a Palesztin Hatóság elnöke által vezetett Fatahhal is konfliktusban van – a hétvégén közölte, hogy ha az izraeli erőket nem vonják ki a Templom-hegyről és Sejk Dzsarrából, akkor rakétatámadásokat indít. Ennek elindulta után kezdődött meg a Gázát érő izraeli válaszcsapás. Az ENSZ és a nemzetközi közösség a feleket önmérsékletre szólította fel, a hangsúlyt inkább az izraeli oldal felelősségére helyezve. Ugyanakkor a magyar külügyminisztérium szerdán egyértelműen a palesztin támadásokat jelölte meg a feszültség okaként, és kiállt a jobboldali Benjámin Netanjahu kormánya vezette Izrael mellett.
