Egy dán hajózási cég 125 ezer eurót fizetett egy segélyszervezetnek, de nem üzleteltek a menekültekkel

2021. március 28. – 15:47

frissítve

Egy dán hajózási cég 125 ezer eurót fizetett egy segélyszervezetnek, de nem üzleteltek a menekültekkel
A Sea Watch-4 nevű mentőhajóról menekültek nézik a távolban a Málta közelében tartózkodó Maersk Etienne-t 2020 augusztus 27-én – Fotó: Thomas Lohnes / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A dán Maersk hajózási társaság közleményben cáfolta, hogy az olasz Mediterranea Saving Humans nevű segélyszervezet 125 ezer euróért cserébe szállított volna el tőlük 27 menekültet az egyik teherhajójuk fedélzetéről. A dán társaság csak azután adott pénzbeli támogatást a szervezetnek, hogy egy kiélezett humanitárius helyzetben segítséget nyújtottak neki. A Berlusconi-család tulajdonában álló Il Giornale szombaton lehallgatási jegyzőkönyvek alapján azt állította: az olasz segélyszervezet pénzért vette át a menekülteket a dánoktól. A Mediterranea Saving Humans szerint mindez csak az ellenük indított rágalomhadjárat újabb felvonása.

Március elején a szicíliai Ragusa ügyészsége közleményben jelentette be: vizsgálatot indítanak a Mediterranea Saving Humans nevű olasz civil szervezet négy tagjával szemben. Bizonyítékaik vannak ugyanis arra, hogy a segélyszervezet pénzért vett át és szállított partra bevándorlókat egy dán teherhajóról. Azóta már nyolc ember ellen folyik eljárás az ügyben.

Novemberben érkezett a pénz

A Berlusconi-család tulajdonában álló Il Giornale című olasz lap szombaton újabb, telefonlehallgatási jegyzőkönyvekből származó részleteket közölt az ügyről. A dán Maersk Etienne teherhajó 2020. augusztus 5-én mentett ki a Földközi-tengeren 27 menekültet. A hajó azonban a fedélzetére vett bevándorlókat nem tudta kitenni Málta szigetén, mert nem kapott kikötési engedélyt. Az emberek már 37 napja voltak a fedélzeten egyre rosszabb mentális és fizikai állapotban, amikor átvette őket a Mediterranea Mare Jonio nevű hajója. A Mare Jonio szeptember 12-én kötött ki Pozzallóban, a dél-olasz partokon.

Az Il Giornale-ban megjelent telefon-lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a menekültek átvételét heteken át tartó egyeztetés előzte meg. A lap azt állította, hogy az olasz szervezet kezdetben 270 ezer eurót kért a bevándorlók átvételéért, végül 125 ezer euróban (kb. 45 millió forint) egyeztek meg, írta az MTI. A lap szerint a Mediterranea misszióvezetője, Beppe Caccia ismert zöldpárti politikus október elején még Koppenhágában is tárgyalt az összegről, amelyet november végén utaltak át a Mediterranea számláira. A civil szervezet másik vezetője, Luca Casarini az összeg érkezését kommentálva telefonon pezsgőbontásra szólította fel az NGO-tagjait. Beppe Caccia azt mondta, hogy sikerült „átverniük” a dánokat.

A lap azt is állította: ahhoz, hogy Mediterranea hajója át tudja venni a csoportot a dán teherhajóról, a civilek azt hazudták a hatóságoknak, hogy üzemanyagot szállított a Maersk Etienne-nek. A menekültek kikötőbe szállítását a civilszervezet azzal indokolta, hogy az egyik nő várandós, és azonnal partot kell érnie. Mint később kiderült, a kórházba szállított nő nem szorult orvosi ellátásra.

Maersk: Humanitárius katasztrófa fenyegetett

A lapban megjelent állításokat a Maersk közleményben cáfolta. Mint írták: 2020. augusztus 5-én a Maersk Etienne a máltai hatóságok kérésére mentett ki 27 embert a tengerből. A menekültek azonban a hajó fedélzetén rekedtek, miután egyetlen hatóság sem volt hajlandó engedélyezni, hogy kikössenek.

A dán társaság ezután megállapodott a Mediterraneával, hogy a segélyszervezet orvosi csapata vizsgálja meg a menekülteket. A Mare Jonio nevű hajón a helyszínre érkező orvosok megállapították, hogy az embereknek azonnali orvosi ellátásra van szükségük, kórházba kell kerülniük.

„Humanitárius helyzetről volt szó, és szeretnénk leszögezni, hogy a művelet előtt vagy alatt egyetlen egy alkalommal sem tárgyaltunk vagy állapodtunk meg pénzügyi kompenzációról vagy támogatásról”

- írta közleményében a Maersk. A cég szerint a valóságban azt történt, hogy hónapokkal a mentési művelet után a Maersk Tankers képviselője találkozott a segélyszervezet vezetőivel és megköszönte a segítségüket. A találkozó után született az a döntés, hogy támogatják a Mediterraneát, amelynek jelentős kiadásokat okozott a művelet végrehajtása. Ezért utaltak át 125 000 eurót a szervezetnek.

A Mediterranea Mare Jonio nevű hajója – Fotó: mediterranearescue.org


Hadjárat a civilek ellen

Az olasz segélyszervezet már többször egyértelművé tette, hogy az ügyészségi gyanúsítás a szervezet ellen folyó rágalomhadjárat újabb állomását jelenti. Mint írták, a ragusai ügyészség szabályos keresztes hadjáratot folytat ellenük, mivel nem tartja elfogadhatónak azt, ha egy szervezet hajói felveszik a fedélzetükre a Líbiából kijutott menekülteket, és Olaszországba szállítják őket. Közleményük szerint most azzal akarják lejáratni őket, hogy a mentőakciókat nyereségérdekelt vállalkozásnak próbálják meg beállítani.

A szervezet szerint az állítólagos bizonyítékok, amelyek több órás kihallgatásokon és telefon lehallgatásokon alapulnak, a valóságban csak spekulációk, és „a vádak úgy fognak elolvadni, mint a hó a napon”. A Critical Legal Thinking nevű brit szervezet szolidaritási akciót is indított a Mediterranea védelmében. A nemzetközi aláírásgyűjtéssel a menekülteket segítő civil szervezetek kriminalizálása és a nem kormányzati szervezeteket érintő ügyészi vizsgálatokkal szemben akarnak fellépni.

Olaszországban az illetékes területi ügyészség minden bevándorlócsoport érkezésekor hivatalból vizsgálatot indít a menekültek érkezésének körülményeinek tisztázására. Így volt a Mare Jonión érkezettekkel is. A hatóságok által kikérdezett menekültek számoltak be arról, hogy egy dán teherhajóról vették át.

A Mediterranea szerint a vizsgálat tárgya egyedül az, hogyan helyezték biztonságba a Maersk Etienne által felvett, hajótörést szenvedett embereket. A történteket „Európa szégyenének” nevezték el. Nem volt még példa ugyanis olyan embertelen eljárásra, hogy hajótörést szenvedett embereknek ennyi ideig kelljen várakozniuk a partra szállásra, holott a nemzetközi egyezmények alapján mindenkinek joga van arra, hogy ilyen szükséghelyzetben azonnal biztonságos kikötőbe jusson. A szervezet tagadja, hogy bármilyen illegális cselekményt követett volna el, és ezt bizonyítani is fogja a hatóságok előtt.

Ellenséggé váltak a civilek


Az ügyészség nem a szervezet, hanem annak vezetői, illetve egyéb személyek ellen folytat eljárást bevándorlás pártolása, valamint a tengeri mentésre vonatkozó nemzetközi előírások megsértése miatt. Luca Casarini és Pietro Marrone, a Mare Jonio kapitánya ellen korábban két másik eljárás is folyik. Az egyiket tavaly decemberben megszüntették. Itt illegális bevándorlás elősegítése és a haditengerészet utasításának megtagadása miatt akarták felelősségre vonni őket, miután 2019. március 19-én a fedélzeten 49 menekülttel Lampedusa kikötője felé hajóztak. A másik hasonló ügyben indult eljárás még zajlik.

A 2015-ös menekülthullám kezdete óta járnak a Földközi-tengeren főként német, olasz és spanyol civilszervezetek hajói, hogy fedélzetükre vegyék az Európába igyekvő és a tengeren bajba jutott menekülteket. Az emberek kimentése elvileg állami feladat lenne, de a Földközi-tenger mentén elhelyezkedő országok ennek nem mindig tudnak eleget tenni. A civil szervezetek kezdetben pont azt tették, ami a feladatuk: az állami hatóságokkal együttműködve igyekeztek segíteni a mentést. Aki látta a munkájukról készült felvételeket, az tudhatja, hogy nők és gyereket százai-ezrei is hánykolódtak életveszélyben ezeken a csónakokon.

A helyzet azonban az évek során egyre rosszabb lett. Az Észak-Afrikából induló menekültek elsődleges célpontja a földrajzi közelség okán Spanyolország és Olaszország lettek. Marco Minniti, Olaszország populista baloldali belügyminisztere már 2016-ban külön megállapodást kötött líbiai önkormányzatokkal, törzsekkel, klánokkal és milíciákkal a menekültek visszatartásáról. Ezt a munkát a később hivatalba lépett Matteo Salvini jobboldali belügyminiszter is nagyra becsülte, de az a politika, amely elsődlegesen a menekültek visszatartására vagy Olaszországba való belépésük korlátázására irányult, az ő hivatali ideje alatt csúcsosodott ki. Ebben az új érában a menekülteket mentő civil segélyszervezetek ellenséggé váltak, szabályosan embercsempészeknek titulálták őket.

Akadályozták őket, ahol tudták

A civilek munkáját és az újabb menekültek érkezését a legkülönfélébb adminisztratív eszközökkel igyekeztek akadályozni az olasz hatóságok. A hajókat nem engedték kifutni vagy nem engedték kikötni. A menekültekkel zsúfolt hajók heteken át kényszerültek rostokolni a nyílt vízen, és gyakran veszélyes humanitárius helyzet alakult ki.

Matteo Salvini ellen több jogi eljárás is indult a mentőhajók kikötésének megtagadása miatt. 2019 márciusában – Salvini ekkor már nem volt belügyminiszter – a római ügyészség például épp a Mediterranea Human Savings nevű olasz civilszervezet misszióvezetőjének feljelentésére indított vizsgálatot ellene. Luca Casarini, a Mediterranea Human Savings misszióvezetője rágalmazással gyanúsította meg a belügyminisztert, mivel Luca Casarini a Mare Jonio hajóval 98 migránst szállított szeptemberben Olaszországba, majd a hajót a hatóságok lefoglalták. Salvini válaszul többek közt „rendőrgyilkosnak” nevezte Casarinit, aki Olaszországban a no global-mozgalom egykori vezetőjeként ismert, és gyakran vett részt a rendőrökkel szembeni utcai harcokban.

Az akadályoztatásból a Mediterraneának is bőven kijutott. A Mare Joniót például 2019 szeptemberében a szicíliai Licatában tartóztatták fel, mert a tiltás ellenére olasz vizeken hajózott, és ezért 300 ezer eurós bírságot róttak ki rá. A hajó végül a palermói bíróság döntése értelmében csak 2020 februárjában futhatott ki újra.

Így is mentettek embereket

2020-ban úgy is igyekezett folytatni tevékenységét, hogy márciusban a koronavírus-járvány miatt egy időre fel kellett függeszteni tevékenységét. Júniusban több segélyhívást is kaptak a líbiai vizekről az érkező menekültektől. Az egyik esetben egy menekültekkel teli hajóról olyan segélyhívás érkezett, hogy 90 ember van a fedélzeten, nyolcan meghaltak, egy nő pedig a hajón hozta világra a gyermekét – írta összefoglalójában a Süddeutsche Zeitung. A líbiai parti őrség közbeavatkozott, és megtiltotta a Mare Joniónak, hogy felvegye az embereket. Egy másik hasonló esetben későn értek a líbiai vizek közelébe, ahonnan segélyhívást kaptak. A líbiai parti őrség előbb találta meg a menekülteket, és visszavitte őket a partra, a segélyszervezet munkatársai csak egy félig összetört üres hajót találtak. Június 29-én viszont sikeresen mentettek ki 43 embert egy műanyag motorcsónakból, akiket aztán az olaszországi Augustában tettek ki.

Tavaly szeptemberben a helyi hatóságok nem tették lehetővé, hogy a Mare Jonio orvosi csapata felszálljon a hajóra, a hajó emiatt nem futhatott ki. Októberben ismét ugyanez történt: a kormány utasítására a hatóságok nem engedték meg, hogy a hajó legénysége a fedélzetre lépjen. A hajó novemberbe Velencébe ment, hogy átalakításokat hajtsanak végre rajta, amelyekkel teljesíteni tudják az olasz kormány új előírásait.

A szervezet másik hajója is hasonlóképpen járt: az Alexet 2019 júliusában tartóztatták fel és büntették meg 66 ezer euróra. A hajó szintén csak 2020 februárjában indulhatott volna újra, de mivel szabadidős vízi járműnek számít, a koronavírus miatti korlátozások miatt nem futhatott ki.

A 2018-ban Bolognában alapított Mediterranea Human Savings nem klasszikus civil (nem kormányzati) szervezetként aposztrofálja magát, hanem a civil társadalom különböző kezdeményezéseinek platformjaként. Megfogalmazásuk szerint ők nem egy nem kormányzati szervezet, hanem egy nem kormányzati akció végrehajtói, amelyet különböző természetű és jellegű szervezetek terveznek. Az akciót bárki támogathatja, forrásaik különböző magánszemélyektől és szervezetektől érkeznek.