20 év börtönnel fenyegetik a mianmari tüntetőket
2021. február 15. – 16:25
A hadsereg vezetői hosszú börtönbüntetésekkel próbálják megtörni a tüntetőket Mianmarban, írja a BBC. Egy új törvény értelmében, akár 20 évnyi börtönt is kaphatnak mostantól azok, akik „akadályozzák” a fegyveres erőket.
Hosszú elzárás és pénzbüntetés elé nézhetnek azok is, akik „gyűlöletet keltenek” a január 31-i katonai puccs vezetői ellen. A törvény kihirdetésével egy időben páncélozott járművek jelentek meg több mianmari nagyváros utcáin is.
A délkelet-ázsiai országban január végén vette át a hatalmat a hadsereg. Több politikust őrizetbe vettek, köztük Aung Szan Szú Kjit, az ország de facto vezetőjét is. Mianmart az ország 1962-es függetlenedésétől kezdve a hadsereg uralta, azonban a 2000-es évek vége fele demokratikus reformok kezdődtek az országban. A mianmariak több évtizedes, demokráciáért folytatott harcáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk. >>>
2011-ben megszűnt a katonai junta az országban, 2015-ben pedig megtartották az első szabad választást, amit Aung Szan Szú Kji és pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nyert meg nagy fölénnyel. Szú Kji nemzeti hősnek számít Mianmarban. A 80-as évek óta a katonai diktatúra elleni küzdelem vezéralakjának számított, ami miatt 1989 és 2010 között szinte folyamatosan katonai őrizetben volt. 1991-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták erőfeszítéseit.
Az utóbbi években azonban komoly kritikák érték, miután 2017-ben a hadsereg etnikai tisztogatást indított az országban élő rohingja kisebbség ellen. Az ország több mint kétmilliós, muszlim vallású kisebbségéből közel 1,5 millióan menekültek el 2019 végére, közülük közel 700 ezren a szomszédos Bangladesben a mai napig menekülttáborokban élnek.
Szú Kji megvédte a hadsereg által végrehajtott akciókat annak ellenére is, hogy egy ENSZ-misszió vizsgálata is kimondta, hogy Mianmar etnikai tisztogatást hajtott végre a rohingják ellen. Emiatt többen a Nobel-békedíj visszaadását követelték tőle.
A január 31-i puccsot követően több százezer tüntető vonult utcára országszerte, amire a hadsereg az internet lekapcsolásával válaszolt. A tüntetések azóta is folyamatosak annak ellenére, hogy a katonaság több alkalommal is éles lőszerrel lőtt a tömegbe az elmúlt napok során.
