Putyin Navalnijról: Ha a szolgálatok akarták volna, elintézik a berlini beteget

2020. december 17. – 11:42

frissítve

Putyin Navalnijról: Ha a szolgálatok akarták volna, elintézik a berlini beteget
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A járványügyi korlátozások miatt a távolságtartás betartásával, helyben kevesebb újságíróval, de nagyobb online készültséggel tartotta meg Vlagyimir Putyin szokásos év végi sajtótájékoztatóját. A főszereplő a koronavírus, de kérdésben előjött az elnök veje és Alekszej Navalnij megmérgezése is. Putyin, ahogy szokta, csak „berlini paciensnek” nevezte az ellenzéki politikust, akinek mérgezési kísérletéhez szerinte az orosz szerveknek semmi közük, mert „ha akarták volna, akkor a dolgot végigvitték volna”. A kérdések nem izzasztották meg Putyint, még ha nem is nagyon látványosan kérdeztek alá.

Az elnöki rezidenciából, Novo-Ogarjovóból bejelentkező elnökkel egy teremben volt néhány tucat újságíró, akik előtte két hetet töltöttek karanténban. Putyin a kezdetek után nem is húzta sokáig az időt előzetes beszámolóval, azonnal a kérdésekre tértek rá, az ország keleti végéből, Vlagyivosztokból kezdve, ahol a 12 órai Moszkvai kezdéshez képest már este 7 óra volt:

Jó vagy rossz volt 2020?

„Olyan, mint az időjárás” – mondta Putyin. Majd kézenfekvően a járvány okozta, hangsúlyozottan nem csak Oroszországot érintő nehézségekről beszélt, amelyeket azonbna az elnök szerint sok esetben jobban kezeltek, mint a legfejlettebb országok.

A makrogazdasági mutatók közül a rosszabbak sem annyira rosszak: 3,6 százalék a GDP visszesés, ami kevesebb, mint az EU-ban, az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, ahol 9 százalékot is elérte a gazdaság zsugorodása. A munkanélküliség 4,7-ről 6,3 százalékra nőtt, az elnök szerint 2021 folyamán visszatérnek a 4,7-hez. Kifejezetten jól áll eközben az ország az államadóssággal, amely önmagában is kevés, alig 70 milliárd dollár, is idén 10 milliárd dollárral csökkent is, miközben valutatartalékait 554 milliárdról 587 milliárd dollárra növelte.

A gazdaság is több lábon áll, mert az orosz költségvetés 70 százalékát már nem a földgáz és kőolaj biztosítja. „A függés még mindig nagy”, de már nem igaz, hogy az orosz gazdaság egyenlő volna az energiahorozók exportjával – mondta az elnök.

Mennyire képes az orosz egészségügyi rendszer kezelni a vírust? Van elég gyógyszer? – kérdezték.

„Természetesen ilyen méretű kihíváshoz a világ egyetlen egészségügyi rendszere sem lehetett felkészülve” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy valóban akad gyógyszerhiány, de más országokkal összevetve jól vizsgáztak. Putyin ezután magához képest szokatlanul bizonytalankodott a koronavírussal fertőzöttek kezelésére biztosított kórházi ágyak számában, előbb milliós számot, majd 120, 170 ezer ágyat említett, végül megállapodott 277 ezernél. Dicsérte az elnök a járvány kezdetén meghozott intézkedéseket: Oroszország nagyon hamar lezárta kínai határait, amivel időt nyertek. (A fertőzés végül Európa felől jutott be Oroszországba, elsősorban Moszkvába, majd az ország többi részébe, ami után a kezdeti jó adatok gyorsan romlani kezdtek.)

Az első fél óta után jött az első kérdés, amely nem a járványt érintette, hanem a 2021-es parlamenti választást.

Nincs-e itt az ideje, hogy a rendszeren belküli ellenzék átadja a helyét újabb pártoknak? – kérdezte az újságíró, sokat elárulva az orosz politikai realitásról. (Rendszeren belüli azokat a pártokat jelenti, akik bejutottak a parlamentbe, de egy kicsit pontosabban azokat jelenti, akik elé nem gördítenek formálisan adminisztratív, a gyakorlatban politikai akadályokat az induláskor.) A válasz kincstári volt: „A pártokról a választók döntenek.”

2021 Putyin szerint valóban különleges választási év lesz, mert az idei alkotmánymódosítással a parlament jogköre szélesedett, a kormány a parlamentnek lesz felelős. (Az elnökválasztás viszont csak 2024-ben esedékes.)

Ismét visszatértek a járványhoz, egy kérdésre válaszolva Putyin elmondta, támogatja a mielőbbi tömeges oltást:

„A mi vakcinánk hatásos és veszélytelen.”

– mondta az elnök, elismerve, hogy ő maga egyelőre nem oltatta be magát.

Problémkról is lehet szó

Az újságírók mellett egy call-centerbe civilek is küldhettek be kérdéseket, a műsor alatt és már napokkal előtte is. Az első kérdés a járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi munkatársak fizetéskiegészítések elmaradásáról szólt több régióban, illetve arról, hogy sokan nem kaptak ingyenesen gyógyszert az erre szánt költségvetési források ellenére. Putyin megígérte, hogy utánanéznek a dolognak. (Az állampolgárokkal való elnöki párbeszédnek, amelyet ezúttal összevontak a sajtótájékoztatóval, épp ez az egyik funkciója, hogy az elnök gyors problémamegoldó szereplőként jelenhessen meg, legyen szó soha el nem készülő infrastruktúráról vagy elmaradó fizetésekről.)

„Sosem volt ilyen nehéz az élet Oroszországban: áremelkedés, munkanélküliség, esik a rubel, a halálozási adatok nőnek” – mondta Alekszandr Gamov a Komszomolszkaja Pravdától, a kritikus kérdést végül mégis arra futtatva ki, hogy mit tehet az elnök, ha a miniszterek nem eléggé aktívak. Putyin visszautasította, hogy most lenne a legnehezebb, 2000-ben a lakosság harmada élt szegénységi küszöb alatt, tavaly mér csak 12 százalék, igaz, idén a vírus miatt ez egy százalékponttal nőtt.

„Figyelni fogunk az árakra” – ígérte az elnök, majd a munkanélkülieknek az általuk nevelt gyerekeik száma és kora szerinti differenciált költségvetési segítségről beszélt.

„Fejleszteni kell a gazdaságot, létre kell hozni új munkahelyeket, végrehajtani a nemzeti terveket, kiterjeszteni a digitális gazdaságot” – adta meg az irányt az elnök.

Szergej Snurov: hová tűntek az orosz hackerek?

Az újságírók között volt a külföldön is jól ismert Leningrád énekese, miután Szergej Snurov vezető beosztásban van az RTVi orosz nyelvű nemzetközi csatornánál. A szabadszájú szövegeiről ismert énekes azt kérdezte, hová tűntek az orosz hackerek, miért nem tudták idén bebiztosítani Donald Trump győzelmét az elnökválasztáson.

Putyin szerint az orosz hackerek szerepe az amerikai elnökválasztáson „koholmány, az a célja, hogy kétségbe vonja a legitimitását a jelenleg hivatalban lévő elnöknek. A két ország kapcsolata az Egyesült Államok belpolitikai foglya lett.”

Az új elnök – a demokrata Joe Biden nevét Putyin nem ejtette ki – „remélem, megérti, miről van szó, tapasztalt politikus, bízom benne, hogy a vitás kérdések egy részét rendezni tudjuk” az Egyesült Államokkal.

Snurov második kérdésére – miszerint ad-e helyet Oroszország Trumpra, ha a távozó elnök elhagyná az Egyesült Államokat – Putyin elmondta: „Trumpra csaknem 50 százalék szavazott, nagy támogatói bázisa van és nem akar eljönni az országból, nincs szükség arra, hogy máshol bárki helyet biztosítson neki.”

Putyinnak is volt veje

Nagyon nem sértődött meg Putyin, amikor volt veje vagyonszerzése került szóba.

„Belenéztem, olvashatatlan összeollózott anyag” – írta lánya egykori férjéről, hangsúlyozva, hogy Kirill Samalov csupán a volt veje. (Putyin lánya a szándékosan nem az elnöki családnevet viselő Jekatyerina Tyihonova, akitől öt év házasság után, 2018-ban vált el Samalov. (Apja, Nyikolaj Samalov Putyin legbelső kérőhez tartozik, az orosz állami pénzek kezelésben is érintett Bank Rosszija egyik tulajdonosa.) Az ifjabbik Samalov Putyin szerint a részvényekhez nem kiemelt módon jutott, hanem úgy, ahogy az adott cég többi vezetője. A külföldi részvényeknek pedig semmi törvényi akadályuk nincsen, mert pénzügyi érdekeltségük külföldön csak az állami hivatalnokoknak nem lehet – mondta Putyin, aki egyszerűen amerikai titkosszolgálati bosszúnak nevezte az anyagot.

Ugyanez volt az érve Alekszej Navalnijjal kapcsolatban is. A legismertebb orosz ellenzéki egy belföldi repülőn lett rosszul, kórházba került, onnan Németországba szállították, ahol novicsokmérgezés nyomait állapította meg.

De minek kéne őt megmérgezni, kinek kell ő? Ha akarták volna, végigcsinálták volna

– mondta az elnök látványosan elnevetve magát.

„A felesége felhívott, rögtön kiengedtem, hogy vigyék” – mondta Putyin megmagyarázva Navalnij Németországba való kiszállításának hátterét.

Putyin szerint a mérgezés és az állítólagos azonosítása a Navalnij elleni akció végrehajtóinak csak amerikai titkosszolgálati anyag, amit úgy akarnak legalizálni, mintha Navalnijék és oknyomozó portálok jöttek volna rá valamire.

A „berlini klinika páciense” ezek szerint az amerikai titkosszolgálatok támogatását élvezi – mondta az elnök, ismét kerülve a legismetebb ellenzéki politikus nevét.

Hol marad az elrugaszkodás?

Az állami Pervij Kanal sem kérdezett alá látványosan: a koronavírus előtt az elnök a gazdasági elrugaszkodásról beszélt, Mihail Misusztyin kormányfő kinevezése is ezzel a céllal indult meg, aztán a koronavírus mindent felülírt. „A nemzeti projektek sem haladnak, igaza volt Mihail Kudrinnak, hogy ezek alkalmatlanok a célok elérésre?” – kérdezte az újságíró, aki Kudrint nevét említve óvatosan odaszúrt, mivel a politikus megbízható embere ugyan Putyinnak 2000-től 11 éven át volt pénzügyminiszter, jelenleg pedig a Számvevőszék vezetője, ám ismert kritikusa is az elnöknek, annyira, hogy 2011-ben az elnök elleni tüntetési hullám egyik rendezvényén is felszólalt.

Putyin szerint a stratégiai célok nem tűntek el, a kormány hatékonyan dolgozik. „Az áremelkedés? Igen, nlhány kolléga a kormányban elsiklott elefelett, de a koronavírus miatt mindenki éjjel-nappal dolgozik, amiért köszönet illeti őket.” Putyin szerint Misusztyin kormányában nincs tervben újabb személyi változás.

Az éve elején váratlanul bejelentett alkotmánymódosításról – amely Putyinnak elméletben lehetővé teszi, hogy 2024 után újabb kétszer hat éves elnöki ciklusra pályázzon – az elnök elmondta: azért került rá sor most, mert „előbb nem lehetett.”

„Mindent a maga idejében. De hangsúlyozom, az alkormány alapvető elemei nem változtak. Az alaptörvényt 1993-ban, nehéz körülmények között fogadták el, Moszkvában tankok lőtték a parlamentet, katonai cselekmények voltak, polgárháborús veszély volt. Nem valahol a távolban, hanem itt nálunk… Az alkotmány polgári békét biztosított és lökést adott a politikai fejlődésnek. De változott a helyzet, változtatni kellett az alaptörvényen.”

Ez elnök szerint akkor értelemszerűen nem vállalhatott szociális garanciákat az állam, hiszen a nyugdíjak folyósítását sem tudta biztosítani. „Ma más a helyzet, most épp azt nem tehetjük meg és a jövőbeni vezetők sem”, hogy ezek a garanciák – például a nyugdíjak értékmegőrzésének államilag vállalt kötelezettsége – ne legyenek benne az alkotmányban – mondta az elnök.

Erdogan férfi

Az NTV a legkényelmesebb tárgyalópartnerekről érdeklődött, a lehetőségek között név szerint a török, a belarusz elnököt is említve és megemlítve, hogy Merkelnek és Macronnak földrajzórát is tartott Putyin a Kercsi-szoros ügyében.

Putyin eleinte diplomatikusan kerülte a választ, igazítva is a kérdésen, mondván, neki nem kell senkit sem okítania. „Mindannyian az előttük álló feladataik megoldásán dolgoznak. Nincs jó és rossz, nemzeti érdekek vannak, nálam ugyanígy.” Ezután mégis kiemelte, hogy a kínai elnökkel, nagyon bizalmas a kapcsolata, az országgal sok érdek egybeesik.

A török elnök is diplomáciában szokatlan dicséretet kapott: „Erdogannal lehet, hogy néha ellentétesek a nézeteink, de ő tartja a szavát. Ő egy férfi. Országa érdekében elmegy a végsőkig, fontos az ilyen kiszámíthatóság.”

Belaruszra, a hatalmát békés tüntetőkkel szemben hónapok óta rendőri erőszakkal őrző, vitatható választáson augusztusban újra győztes Alekszandr Lukasenko elnökre nem vesztegette a szót, de később egy újabb kérdésben kitért rá: Putyin szerint a belarusz népnek kell rendeznie a helyzetet, szerinte azonban most külföldről finanszírozzák az ellenzéket. „Minden folyamatnak belülről kell megérnie, a külső beavatkozás nem segít”, inkább úgy hat, „mint egy gránát” – mondta az elnök, aki szerint nyugodtan kell rendezni a helyzetet, ebben egyetért Lukasenkóval, aki alkotmánymódosítást is ígért. „Meglátjuk, hogyan működik a módosítás” – mondta az elnök, aki ezek szerint a hónapok óta tartó tüntetéseket külföldi beavatkozás eredményének tartja, a „külföldi segítség” esetében pedig figyelmen kívül hagyta, hogy az ellenzék egy része börtönben van, a másik részét maga a hatalom kényszerítette külföldre.

Németországban sok barátunk van

A Németországot közvetlenül, a tengern át elérő Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatban elmondta: „Világos, minthogy 2x2 négy, hogy ez a projekt az európai és a német gazdaságnak is érdeke. A folyékony földgáz drágább, ez drágábbá tenné a német gazdaságot, ehhez nem kell gázügyi szakembernek lenni.”

Németországban nagyon sok barátunk van. Nagyon sok, minden túlzás nélkül.

Putyin szerint nagyon kevés maradt az újabb vezeték befejezéséig, amelynek az Egyesült Államok volt eddig az akadálya. „Remélem, az új amerikai vezetés tisztelettel viszonyul saját szövetságeseihez, és nem várja el, hogy azok feladják saját nemzeti érdekeiket.”

Majd eldönti, hogy indul-e

Az alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy Putyin két újabb hatéves ciklusért versenybe szálljon.

„Még nem döntöttem el, hogy indulok-e 2024-ben, formálisan van rá lehetőségem, hogy megteszem-e, meglátom” – mondta az elnök röviden.

Dzjuba önkielégítós videóját nem látta az elnök

Nem marad ki a válogatott futballista, Artyom Dzjuba netre felkerült felvétele sem. A csatár a felvétel miatt több mérkőzésre kimaradt a nemzeti válogatottból.

„Látta a videót?” – „Nem lehetett nem látni, de nem néztem végig, az első képek alapján lehetett sejteni, hogy mi fog történni” – mondta zavartan az újságírónő Putyin visszakérdezésére. „Én nem láttam” – biztosított erről mindenkit az elnök, majd közölte, hogy a felvétel kiszivárogtatása jó lecke minden közszereplőnek, de a hasonló történetek nem szabad, hogy kihassanak bárki szakmai előmenetelére.

Kudarcot vallott a multikulti

A Russia Today arra volt kíváncsi, mit tesz Oroszország, hogy ne történjenek olyan terrorakciók, mint amilyenek nyugaton, „a Mohamed-karikatúrák miatt”.

„Nem mondok semmi újat: ismert dolog, ott ér véget a személyes szabadság, ahol kezdődik a másik ember szabadsága. Aki meggondolatlanul sért, annak számolnia kell a reakcióval. Ugyanakkor ez a válasz nem lehet agresszív…Az életet isten adta, isten veheti el” – mondta az elnök, majd kijelentette: Nyugaton, ahol sok helyen a lakosság tizedét a bevándorló hátterű muzulmánok adják, „bebizonyosodott, hogy a multikulturális társadalom kudarcot vallott.”

„Oroszország sok vallású ország, de ez évszázadok alatt alakult ki, a különböző vallásúak itt a saját országukban élnek, nekik nincs másik hazájuk” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy Oroszországban „sosem üldöztek egy-egy vallási irányzatot”, a szovjet ateizmus egyformán üldözött minden vallást. (Putyin a megfedkezett a cári oroszország zsidótörvényeiről, vagy a pravoszláv egyházon belüli szakadás után a sztaroverek évszázados vallási üldözésről.)

Ifjú Leninista a nyugdíjakról

Meglepő módon még mindig létezik olyan újság, amelynek a neve Molodoj Lenyinyec (Ifjú Leninista), még meglepőbb módon a főszerkesztő a munkavállaló nyugdíjasok nyugdíjának öt éve eltörölt indexálásáról érdeklőtött. Putyin elmondta: ennek költségvetési korlátai vannak: az bizonyos, hogy jövőre 4 százalék körül lesz az infláció, a nyugdíjakat 6,3 százalékkal tervezik emelni, a dolgozó nyugdíjasok helyzetét is megvizsgálják.

Miért hiszik, hogy mi hülyék vagyunk?

Három és fél óra kellett, hogy külföldi újságíró is kérdezhessen. A BBC tudósítója a hidegháborús hangulat okén arról érdeklődött Putyintól, hogy ha már húsz éve hatalom van, nem érzi-e úgy, hogy ő is felelós a kialakult helyzetért.

Elvégre az Egyesült Királyság területén vegyifegyvert használt az orosz titkosszolgálat – Szergej Szkripal megmérgezésének ügye –, a Bellingcat beszámolója szerint Navalnij megmérgezése mögött az orosz titkosszolgálat áll, és Oroszország elfoglalta a Krímet – sorolta a tudósító. „Vagy – kérdezte egy orosz kifejezést használva – az orosz fél hófehér és pelyhes?”

„Az ismert bloggerről már beszéltem” – mondta Putyin, megint kerülve Alekszej Navalnij nevét – „készek vagyunk a kivizsgálásra, ha rendelkezésünkre bocsátják az adatokat, de ezt hivatalos kérésünkre sem tették meg. Miért, Steve?” – szegezte az elnök a kérdést a BBC tudósítójának, aki jelezte, hogy most ő kérdez, mire Putyin elnézést kérve folytatta a választ:

„Én azért viselek felelősséget, ami Oroszországgal történik. Belértve a Krím visszatérését is. Koszovóban a parlament döntött, ezzel szemben a Krímben népszavazás volt, de ez maguknak nem tetszik. Pedig a demokrácia a nép hatalma. Ezt vagy el kell ismerni, vagy nem kell használni a kifejezést. A Krím lakói ellen miért vannak szankciók? Ha ők annexió áldozatai, akkor ők nem tehetnek semmiről. Ha ez népszavazás eredménye volt, akkor meg békén kellene őket hagyni.”

„Igen, önökkel összevetve mi hófehérek és pelyhesek vagyunk” – mondta Putyin, sorolva a Szovjetunió felbomlása utáni orosz sérelmet

  • a NATO keleti bővítéséről,
  • a rakétavédelmi rendszerek telepítésére vonatkozó, 1972-2002 között érvényes ABM szerződésből való amerikai kilépésről,
  • a kis és középhatótávolságú rakéták megsemmisítésére vonatkozó INF-szerződésről, amely tavaly vesztette érvényét, miután az Egyesült Államok nem hosszabbította meg,
  • a Nyitott Égbolt szerződésről, amelyből az Egyesült Államok nemrég kilépett.

A szerződés lehetővé tette, hogy a felek (Észak-Amerika, Európa, Oroszország) egymés légterében szabadon röptethet fegyver nélküli, megfigyelőeszközöket. „Önök majd repülhetnek felettünk és átadják az Egyesült Államoknak, mi pedig ezt nem tehetjük meg amerikai földön. Hát mit tehetnénk?

Önök okosak, Miért gondolják, hogy mi hülyék vagyunk?

– mondta Putyin, megjegyezve, hogy a jövőre lejáró Start-III nélkül a nukleáris fegyverkezés utolsó akadálya is eltűnne, ezért az orosz fél támogatja a meghosszabbítását. ”Igen vannak hiper hangsebességű fegyvereink, másnak ilyen nincs, ennek elismerésével készek vagyunk tárgyalni, de senki sem tárgyal velünk. Mondja, ki akkor a hófehér és pelyhes, és ki a tüskés, agresszív?„ – kérdezte a BBC tudósítójától Putyin, még egy számsort hozva:

Oroszország katonai költségvetése 46 milliárd dollár, ezzel a hatodik helyen áll a világban a 776 milliárd dolláros költségvetésű Egyesült Államok, majd Kína, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság és Franciaország mögött.

Később Putyin megismételte: az ABM szerződésből való amerikai kilépés kényszerítette rá Oroszországot a hiper hangsebességű fegyverek kifejlesztésére, az akár 20 mach sebességre képes, Avangardra, a Kinzsalra. Az ABM híján ugyanis az Oroszország közelében telepíthető rakétavédelmi rendszer lenullázná Oroszország nukleáris potenciálját, így kiszolgáltatottá válik az amerikai nunkleáris erővel szemben, márpedig a hidegháború idején a békét épp ”a kölcsönösen biztosított pusztítás„ biztosította, amely megóvta a feleket attól, hogy bevessék atomfegyvereiket.

Putyin megvédi a szabad sajtót

Az elnöknek feltehető kérdés lehetőségére sokan tekintenek úgy, mint amivel igazságot lehet teremteni a ”jó cár és a rossz csinovnyikok„ közismert hatalmi képletének megfelelően. Egy dél-oroszországi újságíró Batajszk város önkormányzati lapjának érdekében szólalt fel, miután a vagyonkezelési bizottság elbocsátotta a főszerkesztőt. ”Ezután jött a sajtókülönítmény, hogy a főszerkesztőt rágalmazza, majd házkutatás indult, elvitték a szerkesztőségi gépeket. Ebből mire következtethet a többi kis lap? Jobb, ha csöndben maradunk, nem politizálunk.„ Putyin közölte: elhiszi a kérdezőnek, hogy senki nem lopott el a szerkesztőségből semmit, a bizottság nyilván nem illetékes a lap cikkeinek tartalmát illetően. ”Sajtó nélkül nincsen polgári társadalom„ – mondta megígérve, hogy üzen a kormányzónak, hogy nézzen az ügy után, ”ha nincs rá ereje, segítek neki„.

Az izlandi újságíró agyondicsérte az elnököt

A négy és fél órás sajtótájékoztató vége felé jött második külföldi újságíró kérdése. Az izlandi tudósító váratlan módon élt a lehetőséggel: megdicsérte a sajtótájékoztatót – valamiért azt az érzetet keltve, mintha erre nyugaton nem lenne lehetőség. ”És még önt tanítják a demokráciára.„

A BBC, CNN önt vádolja. Izlandi sajtó is, de nem a miénk. Megy a háború önnel szemben, félnek öntől

– emelte a tétet az újságíró, aki végül azt kérdezte, támogatja-e Putyin, hogy egy világi kerekasztal keretében szervezzenek hasonló sajtótájékoztatót, sok más ország vezetőivel együtt, majd arról érdeklődött, mi a boldogság titka.

Végül megköszönte a konferenciát ”mindenkinek, a résztvevőknek, fordítóknak, technikusoknak, sofőrőknek„.

Na, majd kap a kollégáitól, amikor visszatér, de ez is része a szakmának, néha tűrni kell.

A kerekasztal ellen nincs kiogása, a boldogság forrása pedig nem titok: ”A szeretet. Ez kell, hogy legyen a családban és a nemzetközi kapcsolatokban is.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!