Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az alapvető jogokkal foglalkozó, a 2018-2019-es időszakra vonatkozó jelentését, amely számos területen a helyzet rosszabbodásáról számol be, írják az EP közleményében. A jelentés szerint veszélyben vannak sérülékeny csoportok, a szólásszabadság, a médiapluralizmus és a gyülekezési szabadság is Európában.
Az EP-ben 330 szavazattal, 298 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett elfogadott jelentésében elítéli, hogy egyes tagállamokban meggyengítik a hatalmi ágakat elválasztó és az igazságszolgáltatás függetlenségét védő szabályokat. A képviselők megismételték, hogy létfontosságú a demokráciával, a jogállamisággal, valamint az alapvető jogokkal foglalkozó uniós eljárás létrehozása.
Az európai büdzsét és a helyreállítási alapot érintő magyar vétóról és annak esetleges következményeiről ebben a cikkünkben, a jogállamisági mechanizmusról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Az Európai Parlament frakcióvezetői még múlt szerdán bejelentették, hogy nem hajlandóak engedni a jogállamisági feltételekből, és az elfogadott uniós rendelet hatálybalépését követelik.
Az EP csütörtöki, az alapvető jogokkal foglalkozó állásfoglalásában elítélték a média szabadsága, függetlensége és sokszínűsége elleni támadásokat, és kiemelték az újságírók és a visszaéléseket bejelentők demokráciában játszott szerepét. Felszólították a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a gyülekezési szabadságot korlátozó jogszabályok elfogadásától, egyben elítélta a bűnüldöző szervek aránytalanul erőszakos beavatkozásait.
Az EP állásfoglalása szerint az állami kiadások csökkentése aránytalanul súlyosan érintette a sérülékeny csoportokat, különösen a nőket, a fogyatékossággal élőket, az időseket, a gyerekeket, a migránsokat, a romákat és a szexuális kisebbségeket. Az állásfoglalás elítéli, hogy „egyes tagállamokban szervezett és aggasztó módon visszavetették a nők és az LMBTI+ személyek jogait, és a genderellenes mozgalmak megpróbálták korlátozni a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat”. Kiemelték, hogy a nőknek joga van a modern fogamzásgátló módszerek igénybevételéhez és a biztonságos és legális terhességmegszakításhoz.
A képviselők támogatást kértek a lakhatásból a túl magasra szökött árak miatt kiszoruló fiatalok és a szegénységben élő gyerekek számára.
Az EP súlyos aggodalmát fejezi ki a menedékkérők egyes tagállamokban tapasztalt erőszakos visszafordítása és az uniós fogadóálláomásokon kialakult humanitárius helyzet miatt, elítéli a menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó civil társadalmi szervezetek és egyének megfélemlítését, a letartóztatásokat és büntetőeljárásokat. A Parlament emellett humanitárius folyosók és humanitárius vízumprogram felállítását kéri.
A képviselők kiemelték, hogy a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus különböző formái már a kormányok egyes képviselői vagy politikai vezetők körében is megszokottá váltak. Az EP-képviselők kérték a neonáci és újfasiszta csoportok betiltását. Elítélték emellett a keresztények és templomaik elleni támadásokat, és egyenlő bánásmódot követelnek nekik Európában és világszerte.
Az EP rámutatott a szervezett bűnözés, a korrupció és a szólásszabadság közötti összefüggésekre, és felhívta a figyelmet a börtönök állapotára, a szociális jogokra és az emberkereskedelemre. A képviselők amiatt is aggódnak, hogy egyes tagállamokban egyre szűkül a független civil társadalom mozgástere.
>>A Telex legfrissebb híreit itt találja<<
Egy másik, csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az EP azt mondta ki, hogy a lengyel nőknek joguk van a választásuk szerinti védelemhez magzatuk súlyos és visszafordíthatatlan károsodása esetén, és joguk van mindenfajta szexuális és reprodukciós egészséggel összefüggő egészségügyi ellátáshoz. A képviselők a megszavazott dokumentumban hangsúlyozták, hogy elítélik az „átpolitizált” lengyel alkotmánybíróság által október végén hozott döntést, amely a magzat súlyos és visszafordíthatatlan rendellenessége esetén történő terhességszakítását jogellenesnek minősítette. Emlékeztettek, hogy a lengyel társadalom 73 százaléka ellenzi az alkotmánybíróság ezen ítéletét.
Erre reagálva Julia Przylebska, a lengyel alkotmánybíróság elnöke azt mondta, hogy az EP a határozatával beavatkozik egy tagállami hatáskörbe tartozó, az uniós alapszerződésekben nem szabályozott belügybe.
