Az Európai Parlament semmilyen engedményt nem hajlandó tenni a jogállamiság ügyében

Az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői és az EP elnöke szerdai egyeztetést követően közös közleményben szólították fel az uniós ügyekben a végső szót kimondó Európai Tanácsot, hogy az állam- és kormányfőkből álló testület tartsa magát az eredeti elképzeléshez a Európai Unió hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban, beleértve a jogállamisági mechanizmus beépítését – melyet sérelmezve a lengyel és a magyar kormány képviselője hétfőn az uniós nagyköveti értekezleten formálisan is politikai vétót emelt az egész folyamat ellen.

Az EP közleményben jelzi, hogy a testület már szeptember közepén megalkotta saját állásfoglalását, mely lehetővé tette, hogy a Tanács, majd a tagállamok is ratifikálják a döntést. Az EP sajnálatát fejezte ki a késlekedés (azaz a lengyel és magyar vétó) miatt, és megismétli:

a csomag tartalmáról és feltételeiről szóló viták lezárultak, és ki van zárva azok újratárgyalása.

A testület emellett azt is leszögezte, hogy „semmilyen engedményt nem hajlandó tenni."

A magyar és lengyel kormány hónapok óta ellenzi, hogy jogállamisághoz kössék az uniós támogatásokat.

Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa a tét, amely része egy 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag a járvány elleni gazdasági károk megsegítésére.

A háttérben már győzködik a magyar kormányt

Orbán Viktor már két hete is jelezte, hogy kész vétózni, ha jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán szerint veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat és Magyarország érdekeit, ha a kifizetéseket olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Brüsszeli források szerint Angela Merkel német kancellár, valamint Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökei a napokban a színfalak mögött kísérletet tesznek a magyar és a lengyel kormány jobb belátásra bírására.

Ugyanakkor a magyar kormány korábban azt is világossá tette, hogy kész inkább teljesen kimaradni a mentőcsomagból, és lemondani akár 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról, valamint mintegy 7 milliárd euró hitelről, amennyiben a pénz lehívása és elköltése olyan feltételekhez lesz kötve, mint például a bírósági ítélkezés intézményi függetlenségének biztosítása, vagy a nemzeti forráselosztó mechanizmus uniós szintű ellenőrzése.

"Magyarország megoldja a maga problémáit, most az, hogy a közösen fölvett hitelből kinek mennyi pénzt adnak, az bennünket azért nem hoz lázba, mert hitelt mi is tudunk fölvenni, tegnap éppen 2,5 milliárd eurónyi hitelt vettünk föl könnyedén a pénzpiacon."

- mondta nemrég Orbán.

A mentőcsomagról való lemondás azt is jelentené, hogy Magyarország nem kér egy, körülbelül 2800 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból. És sok minden egyébről is, hiszen miközben Orbán nyáron arról beszélt, milyen pluszforrásokat harcolt ki a kormány az új 7 éves uniós költségvetésben, a kormány el is kezdte tervezni azok elköltését: a következő négy évre az útprogramra például 583 milliárd forintot irányzott elő, amelyet a 2021 és 2027 közötti európai uniós programozási időszak forrásaiból akar finanszírozni.

Alkupozícióban van Orbán

Vagyis a vétó ellenére nagyon is számítanának az EU pénzére, nyilván aligha csak az útfelújítás, hanem minden hazai beruházás tervezésénél. Amiket mostani állás szerint annak a jogállamisági mechanizmusnak az oltárán éget el a kormány, amit formálisan meg sem tud egy költségvetési vétóval állítani. Mivel ugyanis a jogállamisági rendeletben nem követelmény az egyhangúság, ez a rendelet hatályba tud majd lépni Magyarország támogatása nélkül is, miután minősített többséggel átment az ominózus nagyköveti értekezleten.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!

Ami miatt Orbán alkupozícióban van, hogy a helyreállítási alap létrehozása a saját források rendeletének hiányában ellehetetlenül, ugyanis enélkül az Európai Unió nem tud a tervek szerinti, jó kondíciójú, kedvezményes kölcsönöket felvenni. Így márpedig megkéshet az uniós segítség olyan súlyosan érintett tagállamokban is, mint Olaszország, vagy Spanyolország, ez nyilvánvalóan engedékenyebbé tehet bizonyos tagállamokat, illetve az uniós intézményvezetőket a vétófenyegetettséggel kapcsolatban. Miközben azonban közös EU-gazdaság szempontjából az egész vita nyilvánvalóan hátrányos, egy esetleges patthelyzetbe belerenghet a koronavírus második járványhullámában kitettebb állapotba került magyar gazdaság is. A lehetséges forgatókönyvekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom