Lukasenko az Állambiztonsági Bizottság fogdájában látogatott meg bebörtönzött ellenzékieket

2020. október 10. – 18:58

Másolás

Vágólapra másolva

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök bebörtönzött ellenzékiekhez ment el, találkozott a Koordinációs Tanács tagjaival – írja az MTI egy államközeli tévécsatornára hivatkozva.

Lukasenko négy és fél órán át tartózkodott a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) vizsgálati fogdájában. Többek között találkozott Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölttel, akit még a választási kampány kezdetén bebörtönöztek. Azt, hogy miről beszélt a belarusz elnök a bebörtözött ellenzéki politikussal, hivatalosan nem lehet tudni, az MTI szerint azért, mert „a felek titoktartást fogadtak”.

Lukasenko állítólag azt hangsúlyozta, hogy „az alkotmányt nem az utcán írják”. A Nexta belarusz ellenzéki hírportál értesülései szerint a változásról és az alkotmányról eshetett szó a találkozókon.

A Telex újságírója nemrég Minszkben járt, az ő helyszíni tudósítását itt lehet elolvasni.

Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.

Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.

Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.

Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.