Százezer kiszivárgott WhatsApp-üzenet világít rá a brit járványkezelés visszásságaira

A koronavírus-járvány kezelése a világ szinte minden országában szült kisebb-nagyobb feszültségeket, legyen szó akár a lezárások (és azok intenzitásának) jogosságáról vagy éppen a vakcinabeszerzések mikéntjéről. Ez alól Nagy-Britannia sem volt kivétel, a tavaly nyáron megbukott Boris Johnson miniszterelnöki karrierje azután tört végképp derékba, hogy kiderült, a miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a szigorú lezárások idején rendszeresek voltak a bulik és más összejövetelek.

A több mint százezer kormányzati WhatsApp-üzenet birtokába jutó Telegraph frissen publikált tényfeltáró cikkei alapján ugyanakkor ezen túl is bőven voltak még furcsaságok a brit járványkezelésben. A Lockdown Files névre hallgató cikksorozatban a lap nemcsak arról rántja le a leplet, hogy a brit kormányzat döntéshozatalának jelentős része az üzenetküldő alkalmazáson zajlott, hanem olyan témákról is, mint az idősotthoni halálozások, az iskolabezárások, a családi és baráti találkozók létszámkorlátozása vagy a maszkviselés.

Mi ez az egész ügy?

A WhatsApp-csoportok egyik ötletgazdája a sorozat hátterét bemutató cikk szerint Matt Hancock korábbi egészségügyi miniszter volt, aki egyik üzenete alapján azért dobta be a dolgot, hogy a kormányzat folyamatosan naprakész lehessen, és képes legyen gyorsan döntéseket hozni. Hancock ekkor még valószínűleg nem sejtette, hogy a következő években rengeteg kulcsfontosságú döntést hoznak majd meg az alkalmazásban, azt meg pláne nem, hogy három évvel később az üzenetek a Telegraphnál fognak kikötni.

Ez utóbbi egy szabadúszó újságírónak, Isabel Oakeshottnak köszönhető, akivel Hancock megosztotta ezeket az üzeneteket, ugyanis ő a szellemírója a koronavírus-járvány brit kezelésének hátterét bemutató könyvének. Ahogy azt a BBC is írja, ez elég meglepő volt, a korábban több brit politikus bukásában is komoly szerepet vállaló Oakeshott ugyanis hangos kritikusa volt a lezárásoknak, miközben Hancock éppen ezek mellett állt ki a járvány alatt. Oakeshott az anyagok publikálását

• egyrészt azzal magyarázta, hogy a nyilvánosság nem várhat tovább, mindenkinek jogában áll megismerni az igazságot;
• másrészt pedig azzal, hogy a járványra adott válaszokkal, de főként a lezárásokkal a kormány egy egész országot hagyott cserben, a gyerekeknek pedig különösen nagy árat kellett fizetniük ezért.

Ez utóbbival konkrétan Hancocknak válaszolt, aki árulásnak nevezte az újságíró tettét, a cikksorozatban feltűnő üzeneteire pedig úgy reagált, hogy ezek úgy lettek megszerkesztve, hogy illeszkedjenek a „lezárásellenes narratívába”, noha lezárások nélkül több százezer ember halt volna meg az országban. Hancock a szóvivőjén keresztül kifogásolta, hogy szerinte a járvány történetének egy torz, félinformációkkal teli változata látott most napvilágot, amely így sokszor a valóságnál jóval rosszabb színben tünteti fel őt, és azt is jelezte, hogy a Telegraph nem kereste meg őt az anyagok közzététele előtt.

Mi derült ki most?

Az eddig közzétett sztorik egyik főszereplője természetesen maga Hancock, miután pedig a reakcióiban konkrétan említette is az idősotthonok kérdéskörét, érdemes ezzel kezdeni a sort. Ez többször is felmerül, az egyik cikkben például az derül ki Helen Whately szociális ellátásért felelős miniszter és Hancock 2020. június 4-i beszélgetéséből, hogy közel száz idősotthon visszautasította a nekik felajánlott teszteket, mert attól tartottak, hogy túl sok ápolóról derülne ki, hogy tünetmentesen ugyan, de koronavírusosak.

Egy bő fél évvel később lezajlott másik beszélgetésből az is kiderült, hogy negyven otthonban a pozitív tesztet produkáló ápolókat sem küldték hét napra karanténba, ahogy kellett volna. Ez is érdekes, de egy keddi cikkből egyenesen arra lehetett következtetni, hogy Hancock az angol tisztifőorvos, Chris Witty tanácsával szembemenve, minden idősotthonba kerülő tesztelése helyett csak abban az esetben rendelte el ezt, ha valaki kórházból érkezett. Hancock ennek mentén azt állítja, hogy a Telegraph kihagyta a közzétett beszélgetésből azt a fontos részletet, hogy

ő is támogatta Witty álláspontját, össze is hívott róla egy találkozót, de kiderült, hogy ez nem megvalósítható, így kompromisszumot kellett kötnie.

A cikksorozatban közzétett üzenetek szerint Hancocknak fontos szerepe volt az iskolák bezárásában és kinyitásában is, amelyről szintén több cikk jelent már meg. Itt jön be a képbe egy másik visszatérő szereplő, Gavin Williamson korábbi oktatási államtitkár, aki az egyik cikk szerint egy, az iskolák 2020 késő tavaszi újranyitásáról szóló beszélgetésben azt írta Hancocknak, hogy a tanárok csak kifogásokat keresnek, hogy ne kelljen dolgozniuk, később pedig a pedagógus-szakszervezetekről írta azt, hogy igazából csak nagyon utálnak dolgozni. Ezzel a korábbi egészségügyi miniszter is egyetértett, később viszont a két politikus szembekerült egymással.

Williamson 2020 végén amellett állt ki, hogy az iskolák maradjanak nyitva, Hancock viszont némi aknamunkával elérte, hogy az egyre nagyobb káosz közepette Boris Johnson mégis bejelentse az újabb, az iskolákat is érintő lezárást. Williamson emiatt írt is egy cikket a Telegraphra, melyben úgy vélekedett, hogy a kapkodva meghozott intézkedés az egész járvány legrosszabb pillanata volt, és felvetette, hogy talán le kellett volna mondania, miután figyelmen kívül hagyták az iskolák nyitvatartására vonatkozó kéréseit, noha ez szolgálta volna a gyerekek érdekeit. Anne Longfield korábbi gyermekjogi biztos a cikkre reagálva azt nyilatkozta, hogy a kormány a járvány alatt egyszerűen figyelmen kívül hagyta a gyerekeket, ami a cikkek szerint máshol is visszaköszönt.

Az egyik anyag szerint a brit kormány azért vezette be a kötelező maszkviselést az iskolákban, mert a skótoknál már érvényben volt ugyanez, Johnson pedig nem akart vitába keveredni vele (és a WHO-val) erről. Szakmai szempontból ezzel nem volt baj, azt viszont sokan kritizálták, hogy az osztálytermekben is kötelező lett a maszkviselés, mert így nehezebb volt fegyelmezni a gyerekeket. A gyerekeknek 2021 tavaszán heteken át akkor is otthon kellett maradniuk tíz napig, ha az iskolában végzett pozitív gyorsteszt után egy PCR-teszt bizonyította, hogy valójában nem koronavírusosak, mert Hancocknak azt mondták a tanácsadói, hogy túl bonyolult lenne átalakítani a már meglévő irányelveket. Az üzenetekből az is kiderült, hogy

a kormány is tisztában volt azzal, hogy a gyerekeket nincs értelme beleszámolni az összejövetelekre vonatkozó hatfős létszámkorlátba, de kommunikációs okokból mégsem változtattak ezen.

Boris Johnsonra vonatkozóan is derültek ki érdekes dolgok, az egyik cikk szerint például 2020 nyarán ő maga is felvetette, hogy a magasabb kockázatú csoportok esetében sem biztos, hogy hatékony az izoláció, és lezárás helyett elképzelhető, hogy inkább rá kéne bízni az emberekre, hogy vállalják-e a kockázatot, vagy sem. Ez a cikk azért is érdekes, mert Johnson nem csinált mást, csak cikkeket küldözgetett be a WhatsAppra, az egyiket pedig még félre is értette, és hiába magyarázták ezt el neki, hogy a 0,04-es szám nem a halálozási ráta, erre hivatkozva kardoskodott az enyhítés mellett.

Egy másik cikk szerint Johnson a második körös, 2020 novemberében bejelentett lezárások miatt is aggódott, miután kiderült, hogy a modell, amire ezt alapozta, hetekkel azelőtti adatokon alapul. Egy másik beszélgetésből pedig azt lehetett kiolvasni, hogy 2020 júniusában valójában azért nem nyitották ki az iskolákat, mert már mindenki elfogadta, hogy szeptemberig zárva lesznek. A Telegraph szerint mindez főként azért érdekes, mert a nyilvánosság felé Johnson végig azt kommunikálta, hogy minden intézkedést a lehető legjobb tudományos bizonyítékokra alapozva hoztak meg, az üzenetváltások alapján azonban nem kizárható, hogy számos esetben elkerülhetőek lettek volna a lezárások.

Arról korábban írtunk, hogy Hancock még 2021 nyarán került ki a kormányból. A Sun bulvárlap tette közzé egy biztonsági kamera felvételét, amin az látszott, hogy az egészségügyi miniszter megcsókolja az egyik beosztottját, Gina Coladangelót a minisztérium egyik irodájában. Hancock és Coladangelo is házas volt a felvételek készültének idején, a miniszternek három gyereke van.

Azonkívül, hogy a csókolózással megszegték a járványügyi szabályokat, a botrányt tovább fokozta, hogy kiderült, Hancock a pozícióját kihasználva jól fizető állásokhoz juttatta a minisztériumában szeretőjét, akivel már egyetem óta ismerték egymást. Johnsont viszont nem hozta túlságosan lázba a dolog. Miután Hancock bocsánatot kért tőle, sajtósán keresztül azt nyilatkozta a miniszterelnök, hogy lezártnak tekinti az ügyet, ami miatt komoly kritikák érték. Bár Johnson nem rúgta ki, Hancock végül mégis lemondott, Coladangelóval pedig utána is egy párt alkottak. Bővebben itt >>>