Az omikron új variánsa a nyári melegben is jól terjed, van, ahol már az őszi járványra készülnek

• A heti adatközlés bevezetése óta először emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. A számok még alacsonyak, de érdemes figyelni a trendeket.
• Az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, vagy Ausztriában, de Csehországban és Romániában is egyre több fertőzöttet találnak.
• Portugáliában már le is zajlott a hatodik hullám, amit az omikron egy új alvariánsa okozott. Ez az eddigieknél is gyorsabban terjed, az omikronfertőzésen átesettek is elkaphatják, de aki be van oltva, annál nem okoz súlyos szövődményt.
• Németországban nagyon emelkedik a fertőzöttek száma. A szakemberek újra javasolják a maszkok önkéntes használatát a tömegben, de a negyedik vagy ötödik oltásnak a leginkább veszélyeztetetteken és az egészségügyben dolgozókon kívül egyelőre nem látják értelmét. Készülnek a nyári–őszi hullámra.

Május eleje óta már csak hetente közöl adatokat a koronavírus-fertőzöttek számáról a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A döntés abból a szempontból indokolt volt, hogy március közepére lefutott az omikron által okozott ötödik járványhullám Magyarországon. Abból a szempontból viszont nem volt jó ez a lépés, hogy a heti adatokat nem lehet összehasonlítani a 2020 márciusa óta naponta közölt adatokkal.

Lehet, ön is észrevette ismerősei körében, hogy ismét egyre több a koronavírusos. Ez eddig nagyrészt szubjektív tapasztalat volt, de a mostani héten az adatok is visszaigazolják. A heti adatközlés bevezetése óta most először emelkedett ismét a fertőzöttek száma az előző héthez képest.

A vészharangokat azért talán még korai megkongatni. Míg június második hetében 1636, addig a harmadik héten 1961 fertőzöttet regisztráltak. Ez most átlagosan napi 280 fertőzöttet jelent. Ilyen alacsony esetszám tavaly szeptember közepén, a negyedik hullám felfutása előtt, és idén május elején volt, amikor az omikronhullám véget ért.

Jóval több fertőzött lehet, mint ahányról tudunk

Az óvatosság azonban nem árt, a Covid most sem veszélytelen. A múlt héten 32-en haltak meg a szövődmények miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint többségükben idős, krónikus betegek hunytak el. Az áldozatok alapadatait felsoroló lista szerint a legfiatalabb elhunyt ezúttal 60 éves volt, a legidősebb 94, az elhunytak átlagéletkora 77 év. Jelenleg 197 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen.

A fertőzöttek valós száma a hivatalosan közölt adat sokszorosa lehet. Mostanra már van annyi tapasztalatuk az embereknek a Coviddal, és a félelem is alábbhagyott, hogy a tünetek megjelenésekor a többség feltehetően már nem megy el hivatalos tesztelésre. A gyógyszertárakban beszerezhető olcsó gyorstesztekkel elég nagy biztonsággal kimutatható otthon is a fertőzés, amely az esetek döntő részében enyhe tünetekkel jár. Hasznos lenne, ha tudnánk, hogy hány tesztet végeznek el, azaz mennyire van egyáltalán rálátásuk a hatóságoknak a vírus jelenlétére, és hogy mekkora arányban találnak most pozitív eseteket, de ilyen adatot nem közölnek. Egy megbízható mérőszámunk még van: egyelőre a szennyvízben mért víruskoncentrációban nincs jelentős változás, ami kb. 8-10 nappal jelzi előre az esetszámok növekedését.

Közben viszont érkeznek hírek Nyugat-Európából és a szomszédos országokból:

• Egy hét alatt közel félmillióval nőtt a Covid-fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban.
• Németországban az esetszámok emelkedése miatt szakemberek ismét azt tanácsolják, hogy a tömegben érdemes felvenni a maszkot. Őszi hullámra számítanak.
• Olaszországban is emelkednek az esetszámok.
• Ausztria ellentmondásos lépést tesz: ott is egyre több ugyan a fertőzött, de most szüntetik meg az igazán soha be nem vezetett kötelező oltást. Ez összefüggésben lehet a közelgő tiroli és alsó-ausztriai tartományi választásokkal.
• Érkezett hír Romániából is arról, hogy „egy hét alatt több mint 20 százalékkal emelkedett” az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma. Mielőtt ettől pánikba esne valaki, érdemes megnézni, mit is jelent ez: június 9–13. között 2112, június 13–19. között pedig 2609 új esetet jegyeztek fel a 19 milliós országban. Ez napi átlagban 372 új fertőzöttet jelent, ami még nem magas szám, de a trendet érdemes figyelni. Fontos, hogy Romániában is kimutatták már az omikron BA.5 nevű, gyorsan terjedő alvariánsát (erről később még szó lesz).
• Ugyanez igaz Csehországra, ahol már harmadik hete újra emelkedik a fertőzöttek száma. A legutóbbi héten 3300 esetről tudnak, ami 1100-zal több, mint az előző hét napban.

Fontos az oltás és a maszk

Nézzük meg most Németország példáját. Az utóbbi időben ott már elég sok szó esik egy újabb koronavírus-hullámról, amely a nyáron kezdődik, és várhatóan az őszre teljesedik ki. Lakosságarányosan nézve Magyarországhoz képest a németeknél már igencsak megemelkedett a pozitív esetek száma. Az új esetek száma most már a tavaly novemberi, még nem omikron által okozott negyedik hullám csúcsán van.

Ezen a térképen látszik, hogy egyelőre Németország nyugati és északi részén terjed jobban a fertőzés. A legmagasabb a fertőzöttség Schleswig-Holstein tartományban (itt százezer lakosra 799 fertőzöttet regisztráltak), a legalacsonyabb a keleten fekvő Türingiában (202/100 ezer lakos). A térképen a piros és barna szín a jobban átfertőződött járásokat mutatja az elmúlt hét nap adatai alapján.

A Robert Koch Intézet (RKI) június 23-i helyzetjelentése szerint az alap szaporodási ráta már május 29. óta 1 fölött van. Ez azt jelenti, hogy terjed a fertőzés, tehát 1 fertőzött átlagosan egynél valamivel több (1,29) embernek adja tovább a vírust. Közben az intenzív osztályon ápolt covidos betegek száma csak enyhén emelkedik, a koronavírussal összefügésbe hozható halálesetek száma pedig csökken.

A szakemberek nyugalomra intenek. Az omikron jelenleg uralkodó változatai továbbra is csak enyhe tüneteket okoznak, és a lakosság 76 százaléka legalább 2 oltást kapott. Az idősek és a nagy kockázatú betegek számára azonban a koronavírus továbbra is potenciálisan halálos kimenetelű betegség marad – hangsúlyozta Karl Lauterbach egészségügyi miniszter. A szociáldemokrata politikus szerint a nyári hullám nem fogja túlterhelni a klinikákat, de azt javasolta a lakosságnak, hogy aki még nem tette, az vegye fel az oltásokat és önkéntesen viseljen maszkot, ha zárt térben több ember között van.

A német közszolgálati televízióban Carsten Watzl, a Dortmundi Műszaki Egyetem immunológusa arról beszélt: az oltás ezúttal sem ad teljes védelmet a megfertőződés ellen, de nem is ez a szerepe. A vakcina azért van, hogy a súlyos szövődményeket megakadályozza. A szakember szerint a legjobb védelmet most is az adja, ha távolságot tartunk és maszkot viselünk a tömegben. Fokozottan érdemes vigyázniuk magukra az időseknek, a krónikus betegeknek, a gyenge vagy mesterségesen legyengített immunrendszerrel élőknek.

Watzl szerint általánosságban a legjobb védelmet az adja, ha valaki megkapta a kettő, esetleg három oltást, és át is esett a betegségen. Németországban közben már felmerült a negyedik, sőt az ötödik oltás kérdése is. A német Állandó Oltási Bizottság (STIKO) eddig csak a 70 év felettieknek, a nagy kockázatú betegeknek, valamint az orvosi és ápolószemélyzetnek ajánlja a negyedik oltást. Ezektől az oltásoktól annyi várható, hogy enyhén javítanak a betegség súlyos lefolyásait érintő védelmen, amíg várhatóan valamikor az őszre elkészülnek az omikronra optimalizált oltások. Carsten Watzl ugyanakkor úgy látja: nincs sok értelme a negyedik vagy ötödik oltásról beszélni, mert ez azt a hamis benyomást keltené, hogy három adag oltással már nem védett az ember. Az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjának (CDC) igazgatója is úgy véli, hogy nincs szükség azonnal a negyedik oltásra. Aki a megerősítő oltás után elkapta az omikront, annál a természetes immunitás még egyre gyengülő mértékben ugyan, de működik egy ideig (2, 4, 6 hónapig).

Új variánsok, most Portugáliára érdemes figyelni

A német szakemberek most arra is figyelnek, mennyire terjednek el az omikron újabb alvariánsai Németországban. Az eddig regisztrált minták többségét most még a BA.2 variáns teszi ki, de június elején azt figyelték meg, hogy a mintákban megduplázódott a BA.4 és a BA.5 variáns aránya.

Mit tudunk ezekről a variánsokról? A lényeg, hogy nem sokkal veszélyesebbek az eddigieknél, csak még jobban fertőznek. A vírus nyári terjedése némileg ellentmond annak, amit eddig tudtuk a koronavírusról. Az omikron most terjedő új variánsa azért lehet „sikeres” a sokszorozódásban, mert elődeitől eltérően a nyári melegben is képes terjedni. Jellemző rá, hogy akkor is képes megfertőzni az embereket, ha azok már nemrég átestek egy omikronfertőzésen.

A Dél-Afrikából származó BA.4 és BA.5 alváltozatok nem a BA.1-2-3-ból fejlődtek ki, hanem a közös omikronős két új alvariánsának számítanak. A Németországban még többségben lévő BA.2 omikronváltozat általában megfázásszerű tüneteket, fejfájást okoz, ritka esetekben láz is jelentkezik. Az újabb omikronaltípusoknál (BA.4, BA.5) gyakrabban fordul elő köhögés, és a tünetek a hörghurutéihoz hasonlók.

Németországban most Portugáliára figyelnek, ahol éppen most zajlott le egy újabb járványhullám, amelyben már a BA.5 variáns volt a domináns. Az összehasonlításhoz tudni kell, hogy Portugáliában tavaly februárban volt a legsúlyosabb járványhullám – akkor európai összehasonlításban is nagyon magas volt a halálozás az országban.

Az omikron tavaly decemberi megjelenésével ötször annyi lett ugyan a fertőzött, a halálozás viszont több mint ötödére csökkent az előző hullámhoz képest. Ezután idén májusban ismét erősen emelkedni kezdtek a fertőzöttszámok. Ezek aztán végül meg sem közelítették a nagy omikronhullám fertőzöttségi adatait, de a halálozás most is ahhoz hasonló mértékű volt, azaz arányában nagyobb. Sok új beteg került tehát intenzív osztályra, és a kórházak bírták ugyan a terhelést, eléggé megemelkedett a halottak száma. A már idézett Carsten Watzl azt mondta: Portugáliában ezúttal is az oltatlanok és az idősek körében volt több a súlyos beteg és a halott. Összehasonlításul azért ezen a grafikonon láthatjuk, hogy az idei portugál Covid-halálozás csúcsa csak a negyede annak, mint ami nálunk a tavalyi negyedik hullám tetőpontján volt.

A felső grafikon az új fertőzöttek 1 millió lakosra számított arányát, az alsó a Coviddal összefüggésbe hozható halálozást mutatja 1 millió lakosra számítva Portugália és Magyarország esetén.

Mi okozhatta ezt? Német szakemberek szerint a megnövekedett portugál halálozásban szerepet játszhatott, hogy az idősek jelentős részét ott már régebben oltották be, és nekik mostanra már nem volt megfelelő védettségük. A másik fontos tanulság, hogy mostanra szinte mindenhol feloldották a Covid miatt bevezetett korlátozásokat.

Ha nyáron sok ember kel útra, tömött strandokon, fesztiválokon, szórakozóhelyeken töltik az idejüket, ismét sokan fognak megfertőződni. Márpedig azt az alapösszefüggést mostanra megtanulhattuk, hogy hiába az oltások, hiába gyengébb már a vírus, ha sok a fertőzött, bizony több ember kerül kórházba és sajnos többen is halnak meg. A német járványkezelésért felelős Robert Koch Intézet ezért most is azt javasolja mindenkinek, hogy tartsanak távolságot, fertőtlenítsenek, viseljenek maszkot, szellőztessenek, használják a koronavírus-applikációt, legyenek beoltva, felső légúti megbetegedés esetén pedig maradjanak otthon és teszteljék magukat. Az RKI szerint az újabb vírusvariáns fellépése mellett a pandémia lefutása nagyban függ majd a lakosság átoltottságától és viselkedésétől.

Magyarországon közben az a helyzet, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint „a járvány visszahúzódása és a magas átoltottság miatt” július második hetétől már csak péntekenként lesz oltás a kórházi oltópontokon, emellett az oltás továbbra is kérhető a háziorvostól, házi gyermekorvostól. A kórházi oltópontokra keddenként és péntekenként lehet menni időpontfoglalással vagy péntekenként reggel 7 és este 19 óra között akár időpontfoglalás nélkül is. A vírus az oltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik. A megerősítő oltás beadatása mindenkinek ajánlott, aki 4 hónapnál régebben kapta meg az előző oltását, olvasható a kormányzati koronavírus-oldalon.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ megbízott igazgatója egy március végi online konferencián azt mondta: várható hatodik járványhullám is, amelyet érdemes lenne az elmúlt két év tapasztalatai alapján felkészülten várni. Ő is utalt arra, hogy fontosak az olyan hagyományos járvány elleni intézkedések, mint a maszkhasználat, a távolságtartás, a következetes kontaktkutatás, a karantén, mert még mindig nincs olyan védőoltásunk, ami a vírus terjedését meg tudná akadályozni. És minden járvány úgy szokott kezdődni, hogy „nincsen semmi”, aztán viszont pillanatok alatt felfutnak a számok.