Kijárási korlátozás az oltatlanoknak: Ausztria próbálkozik, de nagyon nehéz lesz betartatni az új szigorítást

Elsőre valóban elég drasztikus intézkedésnek hangzik, hogy Ausztriában csak az oltatlanokra vonatkozó kijárási korlátozást rendeltek el első körben tíz napra, de a szabályozás igencsak nehezen lesz betartatható, és várható eredményei is elég kétségesek. A hétfőtől életbe lépett döntés lényege a következő:

• Kétmillió olyan emberre vonatkozik, akik nincsenek beoltva, nem estek át a betegségen, vagy már fél évnél régebben voltak covidosak, és nem oltatták be magukat.
• Ők csak a törvényben meghatározott kivételek esetén hagyhatják el otthonukat, de a kivételek listája annyira hosszú, hogy abba szinte minden belefér. Az oltatlanok munkába, iskolába járás, tanulás, a feltétlenül szükséges fogyasztási cikkek megvásárlása, orvosi ellátás, idős vagy rászoruló gondozása, pszichológiai segítségnyújtás, családi kötelezettségek, temetés, közeli hozzátartozóval/partnerrel való találkozás, egészségügyi séta, halaszthatatlan hivatali teendők, kutyasétáltatás/állatgondozás, vallásgyakorlás, pártgyűlés, választás, engedélyezett tüntetés, az életet, a testi épséget vagy a tulajdont érintő veszély elhárítása céljából hagyhatják el otthonukat. A kivételek körébe tartozik az is, ha valaki éppen oltatni megy (vagy legalábbis ezt mondja).
• Egy korábbi, már november 8. óta érvényes szabály szerint ők nem léphetnek be az éttermekbe, szórakozóhelyekre, sportközpontokba, hotelekbe, (látogatóként) kórházba vagy idősotthonba, színházba, moziba, fodrászhoz, kozmetikushoz stb. sem. Ehhez már azt sem fogadják el, ha egy friss PCR-tesztet mutatnak fel.
• A korlátozás nem vonatkozik az oltatlan 12 év alatti gyerekekre, a várandósokra (nekik elég a PCR-teszt) és azokra, akik egészségügyi okokból nem olthatók be.
• Az oltatlanokat a rendőrség ellenőrzi a közterületeken. Aki megsérti a kijárási korlátozást, 500 eurós (kb. 180 ezer forintos) büntetést kaphat. Ha megtagadja a koronavírussal összefüggő ellenőrzést, akkor 1450 eurós (kb. 530 ezer forintos) bírságot is kiszabhatnak rá.
• A korlátozás egyelőre csak november 24-ig érvényes.

2G, 3G, 2,5G, 2G Plus és nindzsaigazolvány

Ez az intézkedés már nem sokban korlátozta az oltatlanok amúgy is egyre szűkülő mozgásterét Ausztriában, ahol a november 8-án hozott intézkedésekkel tehát már egy sor helyre egyébként sem mehettek el. A szigorítások alapja Ausztriában a november elején bevezetett úgynevezett „2G-szabály”. A két G a beoltottakat (Geimpfte) és/vagy a betegségen 180 napon belül átesetteket (Genesene) jelenti – csak ők mozoghatnak viszonylag szabadabban.

A 2G a korábbi 3G-szabályt váltotta fel, amely az oltási vagy betegségigazolás mellett még elfogadta az antigén- vagy PCR-tesztet (getestet). Hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, Ausztriában van 2,5G-szabály is, amikor vagy oltási vagy betegségi igazolást vagy PCR-tesztet fogadnak el. Bécsben viszont a 2G Plus-szabály érvényes, amelynek értelmében a 25 fősnél nagyobb bárokba, éjszakai szórakozóhelyekre a védettségi igazolvány mellé egy friss PCR-teszteredményt is fel kell mutatni.

A 2G által nyújtott szabadság azt jelenti, hogy maszk nélkül lehet bemenni éttermekbe, szórakozóhelyekre, szabadidőközpontokba, fodrászhoz stb. A 12 éven aluliaknak nem kell igazolás, ők a szüleikkel mehetnek ezekre a helyekre. A 12–15 évesek a nindzsaigazolványnak nevezett tesztelési igazolvánnyal (Ninja-Pass) mozoghatnak, amely leporellószerűen tartalmazza az újabb és újabb PCR-tesztelések igazolt időpontját. Az osztrák iskolákban hetente háromszor (!) végeznek tesztet a gyerekeken. Ausztriában ezenkívül kötelező az FFP2-es maszk a közösségi közlekedésben, az üzletekben, múzeumokban, könyvtárakban vagy ügyfélcentrumokban.

Az országos szabályokat tartományi szintű szabályok is kiegészítik. Felső-Ausztriában például csak ülve lehet ételt és italt fogyasztani a vendéglátóhelyeken, és a vendégeknek legalább egy méter távolságra kell ülniük egymástól. Az adventi vásárokon is FFP2-es maszkot kell viselni, és nem szabad ételt és italt felszolgálni, az amatőr labdarúgó-mérkőzéseken pedig nem vehetnek részt nézők. Hasonló szabályok érvényesek Salzburgban. Bécsben az utcai falatozókban, bódékban is védettségi igazolványt kérnek, a kórházakban, idősotthonokban pedig korlátozzák a látogatók számát.

Ezeket az intézkedéseket a drasztikusan romló járványadatok miatt kellett bevezetni. A fertőzöttek száma október közepétől meredek emelkedésbe kezdett, hétről hétre 50-60 százalékkal ugrott meg. Több mint 2568 ember van kórházban, közülük 458-an intenzív osztályon, lélegeztetőgépen. Ezen a grafikonon az látszik, hogy elég hasonló a negyedik hullám felfutása a magyarországihoz, azzal a jelentős különbséggel, hogy lakosságarányosan nálunk már most jóval többen halnak meg, mint nyugati szomszédunknál.

Az oltatlanok között akár hétszer több a fertőzött

A csak az oltatlanokra vonatkozó korlátozások miatt Ausztriában is vita folyik, ami miatt számos kritika éri Wolfgang Mückstein zöldpárti egészségügyi minisztert.

• Miért nem vezettek be korábban szigorításokat? A számok már október közepén elkezdtek emelkedni, de ekkor még a kormány nem vezetett be szigorú intézkedéseket. Az egészségügyi miniszter azt mondta: nem akartak azonnali zárást, az aktuális helyzet függvényében az intézkedések lépcsőzetes bevezetése mellett döntöttek a kormány és a tartományi vezetők által szeptember közepén elfogadott többfokozatú terv alapján. Az újabb és újabb lépéseket az intenzív osztályok telítettségéhez kötötték. Már október 23-án előre megmondták, hogy az intenzív osztályok 25 százalékos telítettsége esetén vezetik be a fent már említett 2G-szabályt, ami után az oltatlanok már friss negatív PCR-teszttel sem léphetnek be étterembe, szállodába, rendezvényekre, nem látogathatnak betegeket kórházakban vagy idősotthonokban ápolt személyeket (ez jött el november 8-án). A terv utolsó lépcsője, az oltatlanok mostani laza házi karanténját előíró lépés elvileg akkor lépett volna érvénybe, ha az intenzív osztályok telítettsége eléri a 30 százalékot. Ez kb. 600 ágyat jelent. Ugyan most 458 covidos van intenzíven, a kormány a magas fertőzöttszámokat látva úgy döntött: előre hozza ezt a lépést, hogy a kórházak súlyos terhelését csökkentsék.
• Miért nincs általános kijárás korlátozás? Miért csak az oltatlanok mozgását korlátozzák? Wolfgang Mückstein ezt azzal indokolta, hogy adataik szerint az oltatlanok körében ötször-hatszor-hétszer több a fertőzött. Elsősorban miattuk terjed ilyen gyorsan a fertőzés.
• Miért csak tíz napra szól az oltatlanok kijárási korlátozása? Az osztrák egészségügyi hatóságok tíznapos időtávban értékelik egy-egy intézkedés eredményét. A járványban eleve ennyi idő eltelte után látható a szigorítások esetleges hatása, ez alapján lehet dönteni ezek meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről.
• Hogyan lehet ellenőrizni és betartatni ezt a szabályt? A válasz erre leginkább az, hogy sehogy vagy alig. Vajon hogyan fogja tudni kideríteni egy rendőr egy utcán sétáló oltatlanról, hogy tényleg jogszerűen tartózkodik-e az utcán, vagy csak a haverjaival szervezett házibuliba sétál éppen? Az állampolgárnak elég lesz annyit mondania, hogy súlyosan beteg szüleit megy ápolni.
• Mennyire felel meg az alkotmánynak, hogy kétmillió embert megkülönböztetnek, és rájuk más szabályok vonatkoznak? Erről még hosszas viták várhatók Ausztriában is. Vannak olyan alkotmányjogászok, akik szerint ez a lépés nem alkotmányellenes. Christoph Bezemek professzor, a grazi egyetem jogtudományi karának dékánja a Kleine Zeitungnak azt mondta: az egyenlőség elve nem jelenti azt, hogy mindig egyforma módon kell kezelni minden állampolgárt minden szituációban. A professzor szerint az alkotmány többféle differenciálást is lehetővé tesz, a lényeg, hogy az állampolgárok azonos helyzetben lévő csoportját azonos módon, míg a más helyzetben lévő csoportot következetesen másképpen kezeljék. Christoph Bezemek szerint lehet másképpen kezelni az oltottakat és oltatlanokat, de ez nem jelentheti azt, hogy az oltatlanokat „rosszabbul kezelik”, legfeljebb azt, hogy melyik csoportnak milyen eltérő szabályokat írnak elő. Egy másik alkotmányjogász, Bernd-Christian Funk a Der Standardnak azt mondta: szerinte erősen kétséges lehet ez a megkülönböztetés, és egy ilyen intézkedésnek az alkotmányossága. Funk annyit elismert, hogy az Ausztriában az alkotmány rangján kezelt Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja: a szabadsághoz való jog korlátozható fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából. A kutató szerint ugyanakkor ez az oltottakra is vonatkozhat, hiszen tudható, hogy oltottak is megfertőződhetnek a koronavírussal, és nagyon kis százalékban tovább is adhatják azt.

Akcióba lendült a populista párt

Csoda lett volna, ha nem lovagolja meg ezt a hullámot a korábban bevándorlásellenes, az utóbbi időben pedig oltásszkeptikus hangokkal operáló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A népszerűségét visszaszerezni igyekvő párt az alkotmánybírósághoz fordul, és olyan beadványt készül beterjeszteni a nemzeti tanácsnak, amely az oltatlanokra vonatkozó korlátozások azonnali felfüggesztésére irányul. A párt szerint ugyanis nem lehet diszkriminálni azokat, akik lemondanak az immunizálásról. A beadvány indoklásában hivatkoznak arra, hogy az ember egyéni szabadságának része beoltatni vagy nem beoltatni magát.

Indoklásuk szerint a rendelkezésre álló vakcinák hatásossága is kétségeket ébreszt, ugyanis az új fertőzöttek között egyre több az olyan, aki be van oltva, és az ígéretekkel ellentétben mindennap halnak meg a klinikákon olyan emberek, akik két oltást is kaptak. Az Osztrák Szabadságpárt szerint mostanra bebizonyosodott, hogy a vakcinák nem megfelelő hatásossága növeli a járvány terjedését. A párt szerint az oltatlanokra vonatkozó kijárási tilalommal kétmillió embert tulajdonképpen bebörtönöztek anélkül, hogy ők bármilyen jogtalanságot követtek volna el.

Erre az érvelésre válaszul hadd idézzük itt Oroszi Beatrix epidemiológus múlt heti előadását, ezek az érvek ugyanis valószínűleg Magyarországon is könnyen táptalajra találnak. Ahogy Ausztriában, úgy Magyarországon is az emberek legalább kétharmada be van oltva, tehát szám szerint kétszer annyi oltott van, mint oltatlan. Az oltás nem véd meg teljesen a megfertőződéstől, a legfőbb célja, hogy a súlyos, halálos szövődményeket megakadályozza. A statisztikákban valóban előfordul, hogy az új fertőzöttek (különösen az idősek) között akár 30, 40 vagy közel 50 százalék oltott is van. Még ha ugyanannyi eset jön is egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az is alaphangon kétszeres kockázatot jelent az oltatlanoknál arra, hogy covidosok legyenek.

Ha az oltatlanokra vonatkozó osztrák intézkedés valóban nehezen betartható is lesz, egy eredménye már mindenképpen van:

amikortól meglebegtették, hogy várhatóan be fogják vezetni, hirtelen megugrott az oltási kedv, és az ismét a lelkesebb júliusi időszak szintjére emelkedett.