A főkutató szókimondó interjúja után megint fellángolt az elmélet, hogy a koronavírus laborból szökhetett

Az elmélet, hogy a koronavírus egy vuhani víruslaborból szökött meg, a járvány elején még nem volt több összeesküvés-elméletnél, a WHO vuhani kutatócsoportjának márciusi jelentésében pedig még szinte teljesen valószínűtlennek nevezték a teóriát. Az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban merült fel komoly diskurzusban is a dolog: az Egyesült Államokban Joe Biden elnök utasítására az amerikai hírszerzés elkezdett komolyan foglalkozni ezzel, egy republikánus törvényhozó már kész tényként kezeli a dolgot, a Facebook pedig május vége óta már nem törli azonnal az ezt pedzegető posztokat.

Arról, hogy mi ez az egész mizéria, korábban nagyon részletesen írtunk a Telex Gyorstalpalóban, most azonban újabb adalék érkezett a sztorihoz. A dán TV2-ben csütörtök este ment le egy dokumentumfilm, melyben a WHO januári, vuhani küldetését végrehajtó kutatócsoport vezetője, a készítőkkel szorosan együttműködő Peter Embarek is beszélt. Embarek többek közt elmondta, hogy Kína komoly nyomás alá helyezte őket, hogy ne fordítsanak figyelmet a vuhani víruslaborra,

emellett pedig arról is beszélt, hogy lehetséges, hogy egy mintavételező kutató követett el hibát, és fertőződött meg a terepen, végül pedig így került be a vírus a laborba.

Mit mondott pontosan Embarek?

Az első érdekesség egyértelműen az volt a dokumentumfilmben, hogy Kína erőteljesen ellenezte, hogy a járvány eredetét bármilyen formában hozzákössék a vuhani víruslaborhoz. A kutató szerint kezdetben azt mondták, hogy egyáltalán ne is foglalkozzanak a laborral, mert elképzelhetetlen, hogy onnan származzon a vírus. Embarek leszögezte, hogy tudósként minden erejükkel azon vannak, hogy megtalálják az igazságot, de ahogy hozzátette, másoknak más a célja, és

olyanok is vannak, akik egyáltalán nem szeretnék, hogy kiderüljön, pontosan mi történt.

A dán kutató elmondta, hogy még két nappal a küldetés vége előtt sem volt egyértelmű, hogy lesz-e egyáltalán szó a laborról, végül arra jutottak, hogy beleírják a jelentésbe, de hozzáteszik, hogy nagyon valószínűtlen, és a továbbiakban nem érdemes foglalkozni vele. A jelentést pont emiatt sok kritika érte, sokan úgy gondolták, hogy nem vizsgálta elég alaposan a laboreredet lehetőségét a természetes eredettel szemben, több neves tudós, illetve a WHO főigazgatója is aggályát fejezte ki. Nem is véletlenül, hiszen maga a WHO csapata is jelezte, hogy Kína nem engedett közvetlen hozzáférést a szükséges információkhoz.

Arra a kérdésre, hogy kifejezetten a kínaiak kérték-e, hogy így kerüljön bele a jelentésbe a laborelmélet, Embarek nem adott egyértelmű választ, de azt kiemelte, hogy nem azt írták, hogy lehetetlen a dolog, csak azt, hogy valószínűleg nem ez történt. A dán kutató továbbra sem gondolja, hogy a vírus laborból származik, ám felhozott egy olyan elméletet is, amely egyszerre felelhetne meg a laboreredetnek, illetve a természetes eredetnek is. Mint mondta, nincs kizárva az, hogy egy denevérbarlangban mintákat vevő kutató fertőződhetett meg, aki tudtán kívül behurcolta a vírust a vuhani laborba.

Így a fertőzésnek van köze a laborhoz, Embarek szerint pedig legalább olyan valószínű, hogy egy denevérekkel folyamatos kapcsolatban lévő laboratóriumi dolgozó fertőződjön meg, mint az, hogy egy denevérekkel ugyancsak rendszeresen találkozó véletlenszerű vuhaninál jelenjen meg a vírus. A kutató szerint ugyanakkor a kínaiak nem szívesen ismernék be, hogy valaki hibázott, az ottani rendszerben ugyanis fenn kell tartani a látszatát annak, hogy tévedhetetlenek, mindennek tökéletesnek kell lennie, így valakinek érdekében állhat, hogy elhallgassa a dolgot.

Mi volt erre a reakció?

Az utóbbi hetek, hónapok fényében nem meglepő módon azonnal felkapták Embarek kijelentéseit, maga a dán TV2 is kiemelte, hogy a Washington Posttól kezdve egészen a New York Postig foglalkoztak a lapok a dokumentumfilmmel. Utóbbi egyébként azzal a címmel hozta le az anyagot, hogy a WHO kutatója szerint mégis valószínű, hogy a vírus egy laborból szabadult. Így aztán érthető, hogy a Washington Post megkereste Embareket, aki viszont korántsem erősítette meg a laboreredetet.

A dán kutató a lapnak azt nyilatkozta, hogy az angolszász lapok rosszul fordították le a dán interjút, és a WHO-hoz irányította őket, a szervezet szóvivője, Tarik Jasarevic pedig szintén azt írta, hogy félreértelmezték Embarek szavait, és hozzátette, hogy az interjú hónapokkal ezelőtt készült.

Jasarevic azt is elmondta, hogy nem merültek fel újabb szempontok, és abban sincs változás, hogy a WHO továbbra is minden hipotézist a kalapban tart, és a tagországokkal közösen dolgozik a következő lépésen. Erről a szervezet csütörtökön egy közleményt is kiadott, melyben mindenkit arra kértek, hogy vonatkoztassanak el a politikától, és működjenek együtt a vírus eredetének feltárásában. A szervezet ebben is utalt arra, hogy Kínától is azt várják, hogy minden rendelkezésre álló adatot osszon meg, és engedélyezze a minták tesztelését az országon kívül.

A WHO azt írta, hogy Kína, illetve más tagországok is írtak nekik a teória megalapozottsága, illetve a korábbi jelentés állítólagos átpolitizáltsága miatt. Mint írták, a kutatás első fázisa alapján egyelőre nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyek alapján ki lehetne zárni bármelyik hipotézist,

a laborelméletről pedig azt írták, hogy különösen fontosnak tartják, hogy minden adathoz hozzá lehessen férni, és a lehető legjobban fel tudják tárni ennek hátterét.

Később azt is kiemelték, hogy a laboratóriumi biztonság javítása szerte a világon, így Kínában is kiemelten fontos az emberiség biztonsága érdekében.

Mi ezzel a baja Kínának?

Kína határozottan ellenezte a WHO tervezett következő lépését, a Global Times cikke szerint Ma Csao-hszü külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy Kína nem fogadja el a WHO tervezetét a kutatás következő szakaszára nézve, mert az nem az első jelentésben foglaltakra épül, és nem is konzultáltak minden tagországgal ehhez. A kínai diplomata szerint a következő szakaszban kizárólag a zoonózisos átterjedést, illetve a terjedési útvonalakat kellene vizsgálni, amihez minden segítséget meg is fognak adni, de elutasítják a probléma átpolitizálását.

Csao-hszü azt kifogásolta, hogy a WHO a csütörtöki közleményében is külön kiemelte a laborelméletet, dacára annak, hogy a szervezet kutatócsoportjának márciusi jelentésében még azt javasolták, hogy a továbbiakban ne foglalkozzanak vele. Liang Vannien, a WHO kutatóival közösen dolgozó kínai csapat vezetője ugyancsak azt mondta, hogy az előző jelentésben foglalt bizonyítékok és következtetések alapján ezzel nem kellene többet foglalkozni. A kutató szerint ehelyett olyan országokban kellene vizsgálódni,

• ahol jelen vannak az olyan vírust hordozó, azt az emberre potenciálisan átadó fajok, mint a patkósdenevér vagy a tobzoskák,
• ahol továbbra is akadozik a tesztelés,
• ahol dokumentáltak koronavírusos eseteket emberekben vagy állatokban,
• és ahonnan érkezett állat a vuhani piacra.

A kínaiak szerint ők minden kért adatot a kutatócsoport rendelkezésére bocsátottak, így ha valaki elolvassa a jelentést, a transzparencia hiányáról szóló pletykák egyszerűen nem állnak meg. Ku Csinhuj, a kínai nemzeti egészségügyi bizottság egyik tisztviselője éppen emiatt elfogadhatatlannak tartja, hogy a WHO továbbra is a laboreredetre akar fókuszálni, amely szerinte figyelmen kívül hagyja az előző kutatást, és a tagországokkal sem egyeztettek.

A kínaiak egyébként amellett, hogy elutasítják, hogy a WHO vizsgálja a vuhani víruslabort, saját elmélettel is előálltak: kezdeményezték, hogy az Egyesült Államok vizsgálja ki, hogy a marylandi Fort Detrick katonai támaszpont biolaborjából származik-e a vírus.