Az idei ortodox húsvét több országban is lazább volt járványszempontból a tavalyihoz képest

Ukrajnától Románián át a Palesztin Autonóm Területek Gázai övezetéig (és lényegében a világ minden pontján, így hazánkban is) megtartották vasárnap a ortodox kereszténység húsvétját. Az ünnepség tavaly még több országban feszültségeket váltott ki, Romániában például az ortodox egyház és Klaus Iohannis államfő között jelentett nézeteltérést az, hogy az egyház enyhítéseket kért a húsvéti időszakra – miközben a járvány továbbra is dúlt az országban. Hasonlóan Romániához, Bulgáriának is le kellett mondania szertartásokat járványügyi megfontolásból.

Idén több országban is meg tudták tartani a szertartásokat, Jeruzsálemben tömegek gyűltek össze a tűzszentelési szertartásra (ezt tavaly zárt ajtók között tartották), Görögországban több istentiszteletet is szabad téren tartottak, beltéren kötelező maszkviselettel. Moszkvában Putyin is megjelent az ortodox húsvét ünneplésén, Törökországban viszont a járvány helyzete miatt idén is korlátozták az istentiszteleten jelenlévők számát.

A képeken látható, hogy

• Ukrajnában hosszú sorokban álltak az emberek, hogy megáldják őket,
• Irakban távolságtartás nélkül, de maszkokban tartottak beltéri szertartást,
• Gázában pedig a maszkok is lekerültek itt-ott az ünneplőkről.

Arról, hogy a nyugati kereszténység húsvétja a keleti húsvéthoz hasonlóan mennyire lazán értelmezett járványügyi szabályozással járt néhány országban, itt írtunk. XIII. Gergely 1582-ben bevezetett Gergely-naptára óta a nyugati keresztény hagyomány szerinti húsvét az új számításhoz igazodik, míg a keleti hagyomány szerinti a régebbi (46-ban bevezetett) naptárhoz igazodik, ez vezet a két ünnep közti időeltéréshez.