Ugyanaznap ment elbúcsúzni feleségétől a nagytarcsai férfi, amikor elhozhatta újszülött kislányát a gyerekkórházból
2021. április 22. – 21:09
frissítve
Azt, hogy a koronavírus brit variánsa sokkal veszélyesebb a kismamákra, a kormány is felismerte, ezért március végétől soron kívül kezdték oltani a várandós nőket. Sok kismama esetében viszont túl későn hozták meg ezt a döntést. Arról az operatív törzs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ és az Emmi is mélyen hallgat, hogy a koronavírus-járvány óta összesen hány kismama került lélegeztetőgépre, és hányan haltak meg a szövődmények miatt. Biszak Gábor 35 éves felesége az egyik áldozat, harmadik gyermeküket viszont megmentették az orvosok.
Arról, hogy Magyarországon pontosan hány várandós nő kap oxigént, hányan vannak lélegeztetőgépen, vagy hány császármetszést végeztek, hogy mentsék a magzat és a koronavírusos anya életét, semmilyen hivatalos közlés nincs. És arról sem tudni semmit, eddig hány kismama halt meg a szövődmények miatt.
Egy halálesetet viszont részletesen ismerünk, Biszak Gábor 31 hetes várandós felesége, Erika történetét. A 35 éves nagytarcsai nő március 17-én került a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára. Azért ide, mert annál az orvosnál szeretett volna szülni, aki az első két gyermekét is világra segítette. Erika állapota viszont olyan gyorsan romlott, hogy március 18-án az oxigén már nem volt elég, a nőt mesterségesen kezdték lélegeztetni. Közben az orvosok úgy döntöttek, hogy császármetszést végeznek rajta, hogy így mentsék meg a baba és édesanyja életét, de a nő soha nem láthatta kislányát. „Március 19-én hajnalban kaptam egy SMS-t, hogy gratulálnak, megszületett Boróka!”, meséli a nő férje.
Gábor azért vállalta az interjút, mert így szeretné felhívni a figyelmet a kismamák kiszolgáltatottságára és a koronavírus veszélyeire. Arra, hogy a brit mutánssal szemben sokszor az életerős várandós nők is elvesztik a harcot.
A szülők kislánya először a koraszülött Covid-osztályra került, ahol a tesztekből kiderült, nem fertőződött meg, ezután a Madarász Viktor utcai Gyermekkórházba szállították át. Erika állapota viszont nem javult, március 22-én ráadásul Gábor is kórházba került, ő is megfertőződött, és fulladni kezdett. „12 órát üldögéltem az SE SBO-n, aztán eltöltöttem hat napot a Covid-osztályon”, miközben 4 éves kislányuk és 5 éves kisfiúk felügyeletét is meg kellett oldania.
Gábor azt mondja, felesége mindvégig „nagyon jó orvosi stáb kezében volt”,
„ugyanakkor azt láttuk, hogy ez a betegség mindenkinél más. Az orvosoknál sincs százszázalékos infó. Minden nap egy döntés. Mindennap el kell dönteni, melyik irányba induljanak”
– fogalmazott a férj.
A háromgyerekes férfi úgy tudja, felesége gyulladásos értékei nagyon rosszak voltak, ezért az orvosok úgy döntöttek, eltávolítják a nő méhét. És bár az értékek a beavatkozás után javultak, nagyszombaton hajnalban azzal hívták fel az orvosok, hogy Erika légzése összeomlott, ezért átszállítják a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikára, ahol műtüdőre teszik. „Két hét lélegeztetés után került át műtüdőre, amivel ugye csak időt tudnak nyerni a szervezetnek, hogy gyógyuljon, hogy tudjon reagálni a kezelésekre”, mondja Gábor. Tíz nap után az orvosok megpróbálták a nőt visszaállítani a mesterséges lélegeztetésre, de április 16-án, pénteken már azzal hívták Gábort, hogy menjen be elköszönni feleségétől. Ugyanaznap, amikor újszülött kislányát elhozhatta volna a gyermekkórházból.
„Telefonáltam nekik, hogy nem biztos, hogy lesz lelkierőm aznap hazavinni Borókát, de aztán a családban arra jutottunk, hogy mégis csak az a jó, ha végre itt van velünk”, meséli a férfi, akivel április 17-én telefonon közölték az orvosok:
„Erika elment”.
Alapbetegség: várandósság?
Gábor azt meséli, felesége „hihetetlenül szívós” volt, olyan, aki az első terhessége után párban futotta le a félmaratont, és akiről a barátok is meg voltak győződve, hogy ha valaki, akkor ő biztosan le fogja győzni a betegséget, „egészen az utolsó pillanatig nem számítottunk arra, hogy ez bekövetkezhet”.
Bár alapbetegségként Erikánál ízületi gyulladást tüntettek fel, férje szerint feleségének semmilyen alapbetegsége nem volt, hacsak nem már a várandósság is annak számít. A hivatalos kormányzati oldalon ugyanis egészen április 21-ig egyetlen esetben sem említették az alapbetegségek között a „terhes”, „várandós”, „állapotos” kifejezéseket, tegnap egy 34 éves nő adatai mellett mégis ez szerepelt. Rákérdeztünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnál, hogy miért számít alapbetegségnek, ha egyáltalán annak számít a várandósság, választ ezúttal sem kaptunk.
Csütörtökön kérdéseket küldtünk az Emminek. Arról érdeklődtünk, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta összesen hány kismama került lélegeztetőgépre, hányan haltak meg, és közölük hány nő csecsemőjét tudták megmenteni? Ezeket kérdeztük a főváros legnagyobb szülészeti és nőgyógyászati klinika sajtóosztályától is, de ahogy a minisztérium, a Semmelweis Egyetem sem válaszolt kérdéseinkre.
Az egyetem rektora a KOVIDők április 12-i videójában viszont megemlített néhány fontos adatot, és arról is beszélt, hogy a nők közül kifejezetten a várandósok esendők. „Amíg az első hullámban nem volt várandós, a második hullámban a Semmelweis Egyetemen 38 várandós került kórházba, hárman kerültek lélegeztetőgépre, és egy került ECMO-ra (műtüdő – a szerző), mindenki meggyógyult”.
„Addig most, így a harmadik hullámban, 90-nél tart a Semmelweis Egyetemen a várandós kismamák hospitalizációs száma, és 20 fölötti lélegeztetett esetről és 5 ECMÓ-s esetről tudunk beszámolni. Tehát érezhető, hogy a várandós kismamák egyértelműen veszélyeztetettek”
– fogalmazott Merkely Béla professzor.
A kismamákat március végétől ezért soron kívül kezdték oltani Pfizer-, illetve Moderna-oltóanyagokkal. Az első dózist a második vagy a harmadik trimeszterben kaphatják meg, az ismétlő oltást pedig a szülés után, szoptatás alatt. Erika ebből már kimaradt, Gábor pedig a kórház ablakából nézte végig, ahogy a várandós nők március 27-én megrohamozták a Semmelweis Egyetem épületét.
A háromgyerekes édesapa összeszedetten, higgadtan beszél az elmúlt időszakról. Arról, hogy az átlag védekezésnél jóval többet tettek azért, hogy ne fertőződjenek meg: mindketten home office-ban dolgoztak, és kizárólag online vásároltak. Ugyanakkor, teszi hozzá, egy kisgyerekes kismamát jóval nehezebb elszeparálni, mint akár az időseket.
Azt mondja, minden, ami egy kicsit is eltereli a gondolatait, az most segít. „De hát még mindig naponta többször rám tör a görcsös zokogás, hogy ami eddig volt, az nincs”, mondja.
„Ez az egész folyamatosan csapódik le, mert bárhova nézek, ott van a fotója, vagy a félbehagyott könyve, amit olvasott. De itt van a három gyerek, akik miatt menni kell tovább.”
A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.