Dánia után újabb országok függesztik fel az AstraZeneca használatát, vérrögképződéstől tartanak

„A dán történelem legnagyobb és legfontosabb vakcinázási folyamatának közepén vagyunk. Minden oltásra szükség van, amit be lehet adni. Az egyik vakcina szüneteltetése nem könnyű döntés, de elővigyázatosságból meg kellett tennünk” – mondta Søren Brostrøm, a dán egészségügyi tanács igazgatója.

Mint mondta, megalapozott bizonyíték van arra, hogy az oltás egyszerre biztonságos és hatékony, de az oltásért felelős szerveknek reagálniuk kell a lehetséges súlyos mellékhatásokról szóló hírekre.

Az egyik ilyen mellékhatás lehet a vérrögképződés, ami néhány embernél jelentkezett az oltás után az országban és Európában is.

Arról nem tájékoztattak, hogy Dániában meghalt-e valaki az oltás után. Azt remélik, hogy az alapos vizsgálat után az emberek még jobban bíznak majd a vakcinában.

A felfüggesztés 14 napra szól.

A március 5-i állapot szerint Dánia Málta mögött és Magyarország előtt a második helyen állt az átoltottsági listán, most átütemezik az oltási tervet. Akik az első adagot már megkapták, a második dózisra várniuk kell.

Magnus Heunicke dán egészségügyi miniszter a Twitteren adott hírt a döntésről, ami szerinte megfelelő időben született, tisztázni kell, hogy van-e kapcsolat a vérrögök kialakulása és az oltások között.

Mások is kivárnak inkább

Csütörtökön Norvégia és Izland is bejelentette, hogy felfüggesztik az AstraZenecával végzett oltásokat.

Öt másik európai országban is hasonlóan döntöttek, de csak az ABV5300 jelzésű szállítmányra vonatkozóan. Hozzájuk csatlakozott Olaszország is, amely az ABV2856 jelzésű szállítmányban lévő vakcinával történő oltást tiltotta meg – írta az MTI.

Pár napja Ausztriában is leállították ideiglenesen az oltást, de egyelőre nem állapítottak meg összefüggést az osztrák ápolónő halála és az AstraZeneca-vakcina között. A szóban forgó, egymillió adagot tartalmazó szállítmányból Ausztrián, Észtországon, Litvánián, Lettországon és Luxemburgon kívül 12 európai ország kapott: Bulgária, Ciprus, Dánia, Franciaország, Görögország, Izland, Írország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Svédország.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábbi vizsgálata szerint a véralvadási problémák és a vérrögképződés miatt kialakuló tünetek gyakoriságában nincs jelentős különbség a beoltott és a nem beoltott lakosság között.

Az EMA csütörtöki közleménye szerint nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga okozott volna vérrögképződést, a vakcina továbbra is beadható. A szóban forgó vakcinával beoltott embereknél a vérrögképződéses esetek száma nem haladja meg az általános adatokat. Március 10-ig összesen 30 ilyen esetet jelentettek közel 5 millió AstraZeneca oltóanyagával Európában beoltott ember közül. A vérrögképződéses esetek kivizsgálása folyamatban van, írták.

London szerint az oltás rendben van

„A vakcina biztonságos és hatékony” – jelentette ki Boris Johnson brit kormányfő a felfüggesztéssel kapcsolatos bejelentésekre reagálva. A brit gyógyszerbiztonsági hatóság sem mutatott ki összefüggést a vakcina és a vérrögképződés között – írta a BBC.

Dél-Koreában is zajlott egy hasonló vizsgálat, amit nyolc, AstraZenaca-vakcinával beoltott ember halála váltott ki. A vizsgálat során semmiféle összefüggést nem találtak az oltás és a bekövetkezett halálesetek között.

Norvégiában januárban okozott átmeneti riadalmat a Pfizer készítménye, de a norvég egészségügyi hatóságok nem találtak kapcsolatot a beoltott idősek halála és az oltóanyag között.

Magyarországon mehet az AstraZeneca

Az AstraZenecát Magyarországon is használják, elsősorban a krónikus betegek és az idősek oltására. Arról az operatív törzs sajtótájékoztatóján – ahol a kormányinfóra hivatkozva nem olvasták fel a sajtótól beküldött kérdéseket – nem volt szó, hogy felfüggesztenék a brit-svéd vakcina beadását.