Itt a Krasznahorkai-kötet, amit a strandra is simán lehet vinni

Csütörtökön kezdődik a 97. Ünnepi Könyvhét, úgyhogy az a gyanúm, hogy hamarosan jobbnál jobb olvasmányélményekkel gazdagodunk. A cundoku japán szenvedélyének hódolva, minden bizonnyal félre is teszünk majd pár friss beszerzést, másoknak viszont egyből nekiugrunk. Mivel van még pár nap a megnyitóig, friss megjelenésekben pedig ezúttal sincs hiány, néhány könnyedebb vagy éppen elmélyülést kívánó kiadványt ajánlunk erre a hétre is. Köztük Milbacher Róbert és Sz. Bíró Zoltán könyveit.

Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig

A Magvető 2024-ben jelentette meg Szabó Gábor Kilátás az utolsó hajóról című, Krasznahorkai László prózavilágáról szóló kötetét. Szabó akkurátus pontossággal olvassa és elemzi végig az életmű egészét, de vizsgálja annak belső mozgásait, motívumvándorlásait is. Nem csupán a Krasznahorkai-művek összefüggéseit, a filozófiai, természettudományi és képzőművészeti hatásokat és vonatkozásokat térképezi fel, de összehasonlító elemzéseket olvashatunk a könyvben az író számára megkerülhetetlen Hermann Melville, Jorge Luis Borges és Cormac McCarthy apropóján is.

A Nobel-díj odaítélése óta bár számos írás készült Krasznahorkairól, nem jelent meg az életműre fókuszáló hosszabb kiadvány. Ezt az űrt tölti be a Könyves Magazin Krasznahorkai – út a Nobel-díjig című bookazine-ja, ami 200 oldalon, ízléses tipográfiával, elemzésekkel, interjúkkal és baráti laudációkkal vezeti be az író univerzumába az olvasót. Hogyan jutott el a világirodalom élvonalába Krasznahorkai? Miként formálták látásmódját a városok Gyulától Tokión át New Yorkig? Hogyan találjuk meg az iróniát és a humort a sötét, apokaliptikus víziók mélyén? Mindezek szóba kerülnek a kiadvány lapjain, számomra azonban talán az ELTE doktoranduszával, Szilák Flórával Krasznahorkai keleti szövegi kapcsán készült beszélgetés volt mind közül a legérdekesebb. A Krasznahorkai – út a Nobel-díjig közli továbbá az író 2017-es, eddig utolsó nyilvános beszélgetésének eddig publikálatlan leiratát, valamint exkluzív fotókkal, dokumentumokkal, infografikákkal járul hozzá az életmű feldolgozásához. Kíváncsi vagyok, idén mennyivel többen visznek majd magukkal a strandra Krasznahorkai-regényt, de ez a kötet nemcsak mély, ízléses kiállítású és alapos, de teljes mértékben strandkompatibilis. (Könyves Magazin, 4900 Ft)

Taiki Raiko Kym: Cundoku – A könyvgyűjtés japán művészete

Fellélegeztem, amikor először hallottam a cundokuról. Az a helyzet ugyanis, hogy nekem is számos olvasatlan könyv pihen a polcomon. A Cambridge Dictionary szerint a cundoku azt a szokást írja le, hogy valaki sok könyvet vásárol, halomban tartja azokat, mert ugyan el akarja őket olvasni, de még nem tette meg. Mondjuk ki: halogat. A négy olasz könyvrajongó, akik közös japán álnéven jelentették meg a mostantól magyar nyelven is elérhető Cundokut, különös helyzet elé állít bennünket, halogatókat. Olvassuk el, mit írnak a jelenségről, hogy csillapodjon bennünk a lelkiismeret-furdalás? Vagy soroljunk a friss megjelenés elé valami mást, ami már régóta a könyvhalmunk tetején várja, hogy belekezdjünk? A Cundoku szerzői szociológiai és pszichológiai szempontok alapján elemzik, hogy min alapszik a gyűjtési vágy, de azt ők is tudják, hogy bármi kerül is sorra, könyvet gyűjteni gyönyörű elfoglaltság. És bár nem olvastam még az ezzel kapcsolatos gondolataikat, azt hiszem abban ők is egyetértenek, hogy akkor egyáltalán nem kell lelkiismeret-furdalást éreznünk, amikor olvasunk. (Európa, 5999 Ft)

Milbacher Róbert: A normaszegés dicsérete

A nemrégiben a Visegrádi Irodalmi Díj hazai nyertesének választott Milbacher Róbert kritikusunk szerint, „a teljesség igénye nélkül írt már archaikus nyelven előadott, valós események által ihletett posztmodern bűnregényt (Léleknyavalyák), rövid, egymáshoz kapcsolódó történetekből felépülő, anekdotázó regényt a pár évtizeddel korábbi magyar vidékről (Szűz ​Mária jegyese), bibliai történéseket egy magyar falusi rejtéllyel összegubancoló vékony kötetet (Angyali ​üdvözletek), személyes ihletettségű falukrónikát (Keserű víz), de 19. századi írók, költők korábban ismeretlen oldalát bemutató ismeretterjesztő műveket is (Legendahántás; Ködképek az irodalom láthatárán).” És ott vannak még a gyerekeknek szóló könyvei. Milbacher ráadásul azok közé tartozik, akiknek nemcsak új felfedezéseket, de élvezetes olvasmányt kínálnak a tudományos közleményei is. A normaszegés dicsérete című tanulmány- és esszékötetében a határátlépés, a tabudöntögetés magatartásformáit vizsgálva elsősorban Petőfiről ír, ám rajta kívül más olyan izgalmas jelenségek is előkerülnek, mint a felnőttként gyerekekhez szóló meseíró paradoxona, a periféria irodalma vagy a szegény ember Da Vinci-kódja. (Kortárs, 4000 Ft)

Sz. Bíró Zoltán: Putyin Oroszországa békében és háborúban

Milyen kül- és belpolitikai ambíciók határozták meg Putyin 2000 óta tartó elnökségének fordulópontjait az elmúlt bő negyedszázad alatt? Az időszak első fele, a béke másfél évtizede a reményteli első ciklus után a belső hegemónia létrehozása jegyében telt. Lezajlott a törvényhozás, a régiók és helyi önkormányzatok, a teljes államgépezet és intézményrendszer egyirányúsítása, miközben egyre nagyobb erőkkel folyt a társadalom megrendszabályozása a civil kezdeményezések elfojtásától kezdve a politikai gyilkosságokig. A háttérben, a Kreml kulisszái mögött pedig megindult a háború hosszú évtizedének ideológiai, politikai és nyelvi előkészítése: a korai posztszovjet évek üdítő nyelvi, szemléleti és életmódbeli tarkaságát felváltotta a neoimperiális propaganda hamisított „orosz világa”. E világ valósága 2014-re a végtelennek tűnő versenyfutás lett: versenyfutás Oroszország globális szereplőként való elismeréséért, a volt szovjet birodalom helyreállításáért, az egykori szovjet belső periféria mint érdekövezet megújításáért, a közel-keleti befolyás megerősítéséért, legfőképpen pedig Ukrajna bekebelezéséért, a Krím és a Donyec-medence leválasztásáért.

2026 májusában, a Putyin Oroszországa békében és háborúban című könyv nyomdába kerülésekor számos jel mutat arra, hogy az elnök az óriási veszteségek ellenére sem hajlandó irányt váltani. Kikényszerítik-e a váltást a belső és külső körülmények együttállásai? Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő ezúttal sem bocsátkozik jóslatokba, hanem a közeli- és távolabbi múlt pontosan adatolt tényeire felfűzve vázolja fel a lehetséges forgatókönyveket, a kötet befejező részében áttekintve az Orbán-kormány elmúlt 16 évének Oroszország-politikáját is. (Osiris, 4180 Ft)