Sz. Bíró Zoltán: Oroszország azért nem egy nagyon erős állam

„Nem lehet kimondani végérvényesen, hogy a korábbi világrend felbomlott. Közel van hozzá, hogy ne lehessen reparálni, de éppen Európa az, és annak vezetői – nem számítva a magyar miniszterelnököt –, akik erőteljesen dolgoznak azon, hogy az a rend, ami mégis csak bizonyos intézményekhez és szabályokhoz kötődött, és azok regulálták, adták a kereteit annak, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni, mégis csak fennmaradjon” – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő Veiszer Alinda műsorában.

Hozzátette azt is, hogy jobb az a világ, ahol elfogadjuk, hogy jogilag egyenlőek az egyes államok, és nem térünk vissza ahhoz a politikához, ahol a nagyobbak határozzák meg, mi történik.

A történész szerint a 2015-ös szíriai válság idején Oroszország még tudott erőt mutatni, de a közelmúltbeli konfliktusokban, például Irán esetében már nem tud semmi érdemit tenni, ami a rezsim megmentését szolgálhatná. Azt, hogy csökken az orosz erő, az is mutatja, hogy négy éve háborúzik Ukrajnával, egy olyan országgal, aminek a lakossága negyede, de lehet, hogy ötöde a saját lakosságának, kisebb a gazdasági ereje, és nincs nukleáris fegyvere. A négyéves háború során a már meglévő 7 százaléknyi ukrajnai területhez 13 százalékot tudott megszerezni. „Nemcsak most nyert bizonyítást az, hogy Oroszország azért nem egy nagyon erős állam, hanem ezt látjuk az elmúlt évek ukrajnai fejleményeiben is” – mondta.

Sz. Bíró szerint a háború lezárásának kulcsfigurája Trump, nélküle nehéz elképzelni, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, ami bizonyos szabályok közé kényszerítené Oroszországot. „Trumppal az a probléma, hogy miközben kulcsa egy jövendő megállapodásnak, egyben akadálya is” – mondta.

Az oroszok és az ukránok legutóbb február közepén tárgyaltak a békekötésről Genfben, amerikai közvetítéssel. Zelenszkij szerint a tárgyalások nehézkesen haladtak, az ukrán elnök azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan késlelteti a megállapodás megkötését. Az Arte szerint bár az újjáépítés terhei nagyrészt rá fognak hárulni, Európának nincs helye a tárgyalóasztalnál.

Sz. Bíró Zoltán azt mondta: ez a háború az oroszoknak sem jó, mert évekre visszaveti a fejlődésüket, ráadásul a hozzájuk fűződő viszony a világban olyan mértékben romlik meg, hogy azt nagyon nehéz levetkőzni. „Az emberek elkezdték felismerni, hogy ugyan ők Kelet-Európában élnek, az emberek elkezdték felismerni, hogy mégis csak keresztény kultúra az övék, még ha ennek az ortodox keleti változata is, lényegében ugyanolyanok vagyunk. Ráadásul az oroszok hosszú-hosszú évekig azt mondták, hogy vissza akarnak térni a normalitáshoz” – mondta.

„Úgy tűnt, hogy azok az előítéletek, amik hosszú évekig meghatározták Európa középső és nyugati részének Oroszországhoz való viszonyát, azok eltünedezőben vannak. Ez a háború ezt a folyamatot radikálisan visszafordította.”

A történész 2012 óta nem lát lehetőséget arra, hogy a putyini uralmat választásokkal le lehet váltani. Szerinte ez fontos különbség az orosz és a magyar helyzet között: Sz. Bíró fenntartotta azt a lehetőséget, hogy nem imitált szerepben vannak az ellenzéki pártok, Oroszországban abszolút szimulálták az ellenzékiséget.

Veiszer Alinda Sz. Bíró könyvéből is idézett, ami szerint 2016-ban a Kreml egyik tévécsatornája a 2004-ben menesztett, később az ellenzékhez csatlakozó volt miniszterelnökről, Mihail Kaszjanovról kompromittáló, csaknem egy órás filmet mutatott be, amiben rejtett kamerás felvételeket játszottak le róla, miközben egyik kolléganőjével félreérthetetlen helyzetbe keveredett. „Mi is egy szobát néztünk hetekig” – mondta a műsorvezető. Sz. Bíró szerint Jurij Szkuratov főügyészt is hasonló helyzetbe hozták, és lemondatták, mert az államcsőd után olyan vizsgálatokat kezdett végezni, amik a korrupt elitet kényelmetlen helyzetbe hozták.

Azzal kapcsolatban, ahogy az orosz-ukrán háborút és Ukrajnát a kormány felhasználja a propaganda céljaira, Sz. Bíró szerint szégyenkeznünk kell.

„Annak ellenére is, hogy nyilván a magyar társadalom jelentős része azt gondolja, hogy szégyen, amit a magyar kormány tesz, de mégis ez a szégyen, ha a kormányé is és a kormány híveié is, bizonyos mértékig ránk is vetül, mert lehet, hogy tehettünk volna többet annak érdekében, hogy ez a fajta propaganda ne legyen ilyen hatékony.”

A történész a Szovjetunióban tanult, azt mondta, akkor még nem volt kritikus a rendszerrel kapcsolatban. „Két dolog volt, amivel kapcsolatban világos volt, hogy ez elfogadhatatlan. Inkább három. Az a fajta önünneplés, ami jellemzi a kor Szovjetunióját” – mondta. „De volt két terület, az egyik a közgyógyellátás, amit elég borzalmasnak gondoltam még egy ötmilliós Szentpéterváron is. (…) A másik a bürokrácia. Szerencsére egyetemistaként ezzel a felülettel nem nagyon kellett érintkezned, de azért például amikor az ember letette az első félév végén a vizsgáit, akkor utána engedélyt kellett kérni, és be kellett menni a külföldiekkel foglalkozó dékáni hivatalba, hogy adjanak egy papírt arról, hogy innentől vehetsz vonatjegyet vagy repülőgépjegyet, hogy hazarepülhess. Emiatt órákat kellett állni sorba.”

A változó orosz politika és identitás bizonyítékaként példákat hozott fel a történész, az egyik az volt, hogy a Gulág Múzeumot évekkel ezelőtt bezárták tűzvédelmi problémákra hivatkozva. Nemrég újranyitották, de már olyan néven, hogy a szovjet nép elleni népirtásra utaljon. A gulágba elhurcolt emberek emléktábláit is már 2019-ben elkezdték leszedni, de azóta tömegesen szüntetik meg őket. „Sok tekintetben durvább a putyini rezsim most, mint a késői brezsnyevi, de a késői brezsnyevi ideológiai kontrollja totális volt” – mondta. „Ha ott nem értettél egyet a rezsimmel, majdnem automatikusan az illegalitásba kényszerültél. Ez a putyiniban nincs még így. Bizonyos értelemben olyan, mint a múlt század 20-as évek Oroszországa.”

A műsorban szó esett még arról, hogy honnan indult Sz. Bíró Zoltán érdeklődése Oroszországgal kapcsolatban, hogy milyen volt a brezsnyevi Szovjetunióban tanulni, később a rendszerváltás idején visszatérni az országba, és hogy milyen volt a kádári Magyarország.

A teljes beszélgetést havi díjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.