Nagyobb növekedést, de nagyobb hiányt is vár a kormánynál az Európai Bizottság
A magyar kormánynál optimistább az Európai Bizottság, ha a következő évek növekedési kilátásairól van szó, viszont Brüsszel nagyobb inflációval és államháztartási hiánnyal számol a következő évekre – ez derült ki a bizottság kedden megjelent legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből.
A bizottság prognózisa szerint Magyarországon 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,8 , 2028-ban pedig mintegy 2,9 százalékkal nő majd a bruttó hazai össztermék (GDP). Ez mindhárom évben meghaladná az uniós átlagot, amit jelenleg 2026-ban és 2027-ben 1,4 százalékra, 2028-ban 1,5 százalékra vár a bizottság. A testület szerint a magyar gazdasági növekedést várhatóan a fogyasztás tartós bővülése, valamint a beruházások és a kivitel fellendülése támogatja. A gazdaság mellett viszont az infláció is nőne jövőre a 2026-os 2,2 százalékról 3,4 százalékra – főként a magasabb energiaárak miatt –, majd 2028-ban 3 százalékra csökkenne. Az Európai Bizottság várakozásait a következő táblázat foglalja össze (a számok a költségvetési hiány és az államadósság esetében a GDP arányában értendők).
| 2026 | 2027 | 2028 | |
|---|---|---|---|
| GDP növekedés (év/év) | 1,8% | 2,8% | 2,9% |
| Infláció (év/év) | 2,2% | 3,4% | 3,0% |
| Költségvetési hiány | -7,3% | -5,2% | -5,3% |
| Államadósság | 77,3% | 77,7% | 78,2% |
| Munkanélküliségi ráta | 4,6% | 4,3% | 4,0% |
Mindkét makrogazdasági adatnál nagyobb növekedést vár az Európai Bizottság, mint amivel a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium számol a 2027-es költségvetési tervezetben, aminek az általános vitája ezen a héten zajlik az Országgyűlésben. A Pénzügyminisztérium korábban már elvégezte a 2026-os költségvetés revízióját, ebben idén 1,7 százalék százalékos GDP növekedést várnak.
A költségvetés tervezete 2027-re 2,4 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval tervez, a kormány középtávű gazadaságpolitikai előrejelzése pedig, 2028-ra 2,6 százalékos növekedéssel és 2,5 százalékos inflációval tervez.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberben megjelent inflációs jelentésében lévő prognózis jobban összhangban van az Európai Bizottság várakozásaival, 2027-re 3 százalékos növekedést és 3,1 százalékos inflációt, 2028-ra pedig 2,8 százalékos GDP bővülést és 2,6 százalékos inflációt várnak a jegybank közgazdászai.
Az államháztartási hiány az Európai Bizottság előrejelzés szerint 2026-ban a GDP 7,3 százalékára nő, ez alacsonyabb a 7,5 százaléknál, amire a kormány számít. Jövőre viszont 5,2 százalékra számítanak a kormány 4,9 százalékos célja helyett – igaz, itt jóval kisebb a különbség, mint a legutóbbi, még a Fidesz-kormány alatt kiadott 2026-as előrejelzés és a bizottság akkori várakozása között. Akkor költségvetési törvénybe 3,7 százalékos hiányt írt a kormány, de Nagy Márton gazdasági miniszter már tavaly is 5 százalékról beszélt, és az Európai Bizottság már ezt se hitte el neki, 6,2 százalékkal számolt tavasszal.
A költségvetési hiányt részben az euró bevezetéséhez, részben a Fidesz-kormány alatt indult túlzottdeficit-eljárás miatt kellene kordában tartani, a Tisza-kormánynak pedig eltökélt célja, hogy 2030-ra 3 százalék alá szorítsa a költségvetés GDP arányos hiányát. Az Európai Bizottság most azzal számol, hogy a 2027-es 5,2 százalék után 2028-ban is 5 százalák felett marad a hiány.
Az államadósság alakulásában is máshogy látja a jövőt a kormány és az Európai Bizottság: utóbbi friss előrejelzése a GDP-arányos államadósság pedig jövőre a GDP 77,7 százalékát, 2028-ra 78,2 százalékát teszi majd ki. Kármán András pénzügyminiszter és csapata viszont folyamatosan csökkenő trenddel számol, az idei várt 77,5 százalék után jövőre 77,2, 2028-ra pedig 76,9 százalékos GDP arányos adóssággal.