Megérezte a nyári szárazságot a magyar gazdaság: csak 1,5 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben

2026 harmadik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye egyaránt 1,5 százalékkal múlta felül 2025 azonos időszakának teljesítményét – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatsorából.

Mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékos volt a növekedés. Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal bővült a gazdaság a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ha az év első 9 hónapját nézzük, 1,7 százalékkal múlta felül a gazdasági teljesítmény 2025 azonos időszakát.

A harmadik negyedéves GDP-adat az alsó tartományba esett ahhoz képest, amire Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője számított. Előzetesen negyedéves alapon a második negyedévhez hasonló teljesítményt vártak, éves alapon pedig 1,5 és 2 százalék közöttire becsülték korábban a bővülést.

A KSH elemzése szerint a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt. Ennél részletesebb tájékoztatást a különböző szektorok eredményéről ugyan csak később fognak adni, Jobbágy Sándor is a mezőgazdaságot emelte ki, mint a GDP-növekedést jelentősen rontó ágazatot.

Az elemző elmondta, hogy ugyan a mezőgazdaság önmagában csak a GDP legfeljebb 3-4 százalékát teszi ki, ha az ágazatban nagy a visszaesés – ahogy most is történt a száraz, meleg időjárás miatt – a más ágazatokba továbbgyűrűző hatásain keresztül kis súlya ellenére is komolyan vissza tudja húzni a teljes GDP-növekedést.

Ezzel szemben jól teljesíthetett az elemző szerint a korábbi számok alapján a feldolgozóipar: az új kapacitások megjelenésével az autóiparban, valamint az elektronikai iparágban is bővülhetett a termelés, ezek pedig az exporton keresztül jelentősen növelhették a GDP-t. Emellett a gazdaság legnagyobb szektora, a szolgáltatószektor is hozhatta az átlaghoz közeli növekedési szintet.

Az elemző elmondta, a 2026-os év egészére nézve is hasonlóan, valamivel két százalék alatt várják a GDP-növekedést. Ugyan az utolsó negyedévből még egyáltalán nem látni adatokat, a trendek alapján Jobbágy szerint az iparban további kapacitások jelenhetnek meg, amik nagyban segíthetik a növekedést, miközben kis mértékben az exportlehetőségek javulása is pozitívan hathat az autó- és elektronikai iparon keresztül a GDP-re.

A jövő évet már érdemben érintheti az újonnan megjelenő EU-s források felhasználása is. Ha a másik oldalról, a termelés helyett a felhasználás oldaláról nézzük a GDP-t (a fogyasztások, a beruházások és az export-import egyenleg oldaláról), szintén javulást lehet látni, ami mind az idei utolsó negyedévben, mind a jövő évben éreztetheti a GDP-ben a hatását. A legnagyobb várakozás a jövő évvel kapcsolatban, hogy érdemi javulás lesz a beruházásokban – mondta Jobbágy. A 2023 és 2025 közötti időszak ezek tekintetében különösen gyenge volt, és ugyan idén már lehetett némi javulást látni, jövőre várják a beruházások érdemi felpörgését.

Javuló tendencia

Miután a koronavírusból való kilábalás végével 2022 második negyedévére addigi csúcsára jutott a magyar gazdasági teljesítmény, lejtmenetnek indult a GDP, és egészen 2026 első negyedévéig nem is volt képes utolérni a korábbi csúcsot. Ugyan az Orbán-kormány 2024 végén repülőrajtot hirdetett a gazdaságban, ez elmaradt.

Az Orbán-kormány tagjai a gazdasági stagnálást rendszeresen külső tényezőkkel – a járvánnyal, a háborúval és Brüsszel döntéseivel – magyarázták. Ezek valóban hozzájárultak a megtorpanáshoz, de abban az elmúlt 16 év Orbán-kormányainak gazdaságpolitikai hibái is szerepet játszottak. Arról, hogy miért szakadtunk le ennyire a régiós versenytársakról, filmet is készítettünk, amiben bemutattuk, milyen belső ellentmondások terhelték a gazdasági kormányzást, és miért gondolta sok közgazdász, hogy modellváltásra lenne szükség a gazdaságban:

Idén áprilisban megjelent az Orbán-korszak utolsó teljes negyedévének GDP-adata: 2026 első negyedévében éves alapon 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Ez a korábbi stagnáláshoz képest élénkülést jelzett, a második negyedévben azonban nem gyorsult tovább a növekedés: az éves bővülés üteme 1,7 százalékon maradt.

Előző héten mutatta be a jövő évi költségvetésre vonatkozó terveit a Tisza-kormány, Kármán András az erről szóló tájékoztatón pedig a következő évek főbb mutatóit is ismertette. A kormány az idei év végére 1,7 százalék környékén várja a GDP-növekedést. 2027 egészére már 2,4 százalékos növekedést várnak, és 2030-ra a 3,1 százalékot is elérné a kormány tervei szerint az éves GDP-növekedés.