A Fidesz-kormány adója miatt 133 milliárd forintot kér vissza a Mol az államtól
A Mol és érintett leányvállalatai kamatokkal együtt mintegy 133 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvótaadót igényelnek vissza az adóhatóságtól – derül ki a társaság hétfő esti közleményéből, amelyet a HVG talált meg a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A vállalat várakozásai szerint még idén megkaphatja az összeget, de ehhez előbb jogerőre kell emelkednie a visszatérítésről szóló határozatnak.
A Mol és érintett leányvállalatai korábban a bírósághoz fordultak, hogy visszakapják a befizetett adót. Azóta azonban egy új törvény lehetővé tette, hogy közvetlenül az adóhatóságtól kérjék vissza a pénzt, ezért elálltak a kereseteiktől, és ezt a lehetőséget választották. A mintegy 133 milliárd forintos igény a befizetett adó mellett az arra járó kamatokat is tartalmazza.
Az Orbán-kormány 2023-ban, az év elejéig visszamenőleg vezette be a különadót, amely az olajipar mellett a vegyipar és az építőanyag-gyártás nagy kibocsátóit is érintette. A szabályozás tonnánként 36 eurós terhet rótt az érintett cégek szén-dioxid-kibocsátására, a kvóták kereskedelméhez pedig 15 százalékos tranzakciós díjat kapcsolt.
A különadó az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre épült, amelyben a vállalatoknak kvótákkal kell fedezniük a kibocsátásukat: ezek egy részét ingyen kapják, a többit meg kell vásárolniuk. Az ingyenes mennyiség fokozatos csökkentése arra ösztönzi őket, hogy kevesebbet szennyezzenek, a magyar adó viszont a teljes kibocsátást megterhelte.
Az adót bíróságon megtámadó Nitrogénművek tulajdonosa, Bige László évek óta nyílt konfliktusban állt az Orbán-kormánnyal, amelynek tagjai politikai támadásokat is intéztek ellene. Nagy István akkori agrárminiszter 2021-ben baloldali milliárdosnak nevezte, és a versenyhivatal kartellbírságára hivatkozva azzal vádolta, hogy a gazdákat és a fogyasztókat megkárosítva jutott extraprofithoz. Amikor pedig Bige 2023-ban a megnövekedett terhek miatt a pétfürdői gyár végleges bezárását is kilátásba helyezte, a miniszter ezt a kormánynak szóló nyomásgyakorlásként értékelte, és „Bige-show”-nak nevezte.
A kvótaadó ebben a konfliktusban jelentett újabb, jelentős terhet a műtrágyagyárnak, miközben azokat a külföldi cementgyártókat is sújtotta, amelyek magyarországi üzemeit az Orbán-kormány magyar tulajdonban szerette volna látni. A G7 becslése szerint az adó 2024-ben a Nitrogénművek árbevételének csaknem 12, a Holciménak 8, a Duna-Dráva Cementének 14 százalékát tette ki, míg a Molnál egyes években a fél százalékot sem érte el. A Nitrogénművek ügyében az Európai Unió Bírósága áprilisban arra jutott, hogy az adó „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, ennek vizsgálata ezután a magyar bíróságok feladata lett.
Az adóból származó bevételeket az előző kormány már beszedte, a visszafizetés költségvetési következményeit azonban a Tisza-kormánynak kell kezelnie. Az államnak 2023-ban 41,47 milliárd, 2024-ben 67,14 milliárd forint bevétele volt ebből, a 2025-ös és a 2026-os költségvetésben pedig egyaránt 75 milliárddal számoltak.
Az adó működéséről és a visszafizetés költségvetési következményeiről a G7 részletesen is írt.
A Tisza-kormány végül visszamenőleg megszüntette az adót, és lehetővé tette a befizetések peren kívüli visszaigénylését. A július 31-én hatályba lépett szabályozás erre 90 napot adott az érintett cégeknek, a visszajáró összeg után pedig a jegybanki alapkamatnál két százalékponttal magasabb kamatot biztosított. A Pénzügyminisztérium szerint az államnak összesen 289 milliárd forintot kell visszatérítenie, ami a 2026-os költségvetést terheli.
A minisztérium a visszatérítés szabályozását azzal is indokolta, hogy így elkerülhető a további pereskedés és a büntetőkamatok növekedése. A Mol korábban azért indított mégis pert, mert – ahogy a vállalat a G7-nek elmondta – a kereset benyújtásának határideje hamarabb lejárt, mint ahogy az új törvény hatályba lépett volna.
