Potenciálisan több százmilliárd forintos költségvetési aknát hagyott az előző kormány az utódjára a szén-dioxid-kvóta-adóval. Erről az Európai Unió Bírósága (EUB) áprilisban mondta ki, hogy „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, aminek a vizsgálata innentől kezdve a magyar bíróságok feladata.
A kormány 2023-ban az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre. 2023 óta ezt a tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát, emellett pedig a kvóták kereskedelme után is 15 százalékos tranzakciós díjat kell fizetniük.
Ez több iparág (például olajipar, vegyipar, építőanyag-gyártás) vállalatait is érintette itthon, a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a – német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement 50-50 százalékos tulajdonában lévő – Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt években. Vagyis az előző kormány egyszerre vetett ki pluszterhet a vele kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.
Az előző kormány adója az európai kibocsátáscsökkentési rendszerre (ETS) épült. Ennek nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy az Európai Unióban a nagy szennyezéssel járó tevékenységeket végző cégeknek kvótákkal kell fedezniük a kibocsátásukat. Ezek egy része ingyen jár nekik, de a kvóták száma időről időre csökken, az ingyenes feletti részt pedig vásárolt kvótákkal kell fedezni. Ennek a rendszernek a lényege, hogy hosszú távon arra ösztönözze a cégeket, hogy csökkentsék a kibocsátásukat. Az Európai Unió Bírósága szerint az Orbán-kormány 2023-ban bevezetett adója ezzel a logikával ment szembe, hiszen a teljes kibocsátást megadóztatta.
Veszteséges cementgyárak
Ahogy arról tavaly novemberi cikkünkben részletesebben is írtunk, nem minden vállalatnak fájt ugyanannyira ez az adónem, hiszen nagy különbségek voltak abban, hogy az árbevétel arányában pontosan mekkora tételt tett ki a befizetendő adó. Amíg becslésünk szerint a Molnál egyes években árbevétel-arányosan fél százalékot sem tett ki ez a tétel, a Nitrogénművek 2024-es árbevételének csaknem 12, a Holcim és a Duna-Dráva Cement árbevételének pedig 8 és 14 százalékát tette ki.
A Nitrogénműveknek tavaly 2024-hez képest nőtt az árbevétele, miközben az adóterhe csökkent, így tavaly már csak 6 százalékos árbevétel-arányos terhet tett ki ez a tétel, miközben két veszteséges év után újra nyereséges lett Bige László cége. 2025-höz hasonlóan viszont újra veszteséges lett a Duna-Dráva Cement, amelynek a 2025-re vonatkozó beszámolójában már nem szerepelt, hogy mennyi kvótaadót fizetett. A dokumentum viszont említi, hogy amíg 2023-ban még tudták egy céges részesedés eladásával kompenzálni ezt a költséget, addig 2024-ben és 2025-ben már csak a kvótaadó „eredményromboló hatása érvényesült a kompenzálás lehetősége nélkül”.
Cikkünk megjelenéséig nem tette közzé beszámolóját a királyegyházi cementgyárat üzemeltető Holcim, amely azonban megkeresésünkre elárulta, hogy tavaly 1,1 milliárd forint adókötelezettsége keletkezett. A vállalatnak így 2023 és 2025 között összesen 8,1, tavalyig pedig 7 milliárd forint kötelezettsége keletkezett, ebből 2026 első negyedévének végéig mintegy 6,3 milliárd forintot fizetett be az adóhatóságnak. A két összeg közötti különbség magyarázata, hogy a Holcim különböző jogvédelmi, valamint az adóhatóság által pozitívan elbírált adófelfüggesztési és fizetési halasztási kérelmek útján ütemezte a befizetéseit. Ennek azért van jelentősége, mert ha ilyesmivel más cégek is éltek, az befolyásolhatja, hogy az államnak pontosan mennyi pénzt kell majd visszafizetnie, ha a magyar bíróság megerősíti az uniós bíróság döntését.
Az elmúlt években a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim és a Duna-Dráva Cement mellett jelentősebb kvótaadó-befizető volt még a dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőművet üzemeltető Hamburger Hungária, a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosa, az amerikai hátterű Birla Carbon Hungary és a BorsodChem is.
Több százmilliárdos tétel a költségvetésben
A 2024-es költségvetés zárszámadása alapján tavalyelőtt az államnak összesen 67,14 milliárd forint bevétele keletkezett a szén-dioxid-kvóta-adóból, ami több mint másfélszerese a 2023-as bevételnek, amikor 41,47 milliárd forint adó jött össze ebből. A 2025-ös és 2026-os költségvetésekben egyaránt 75 milliárd forint bevétellel számolt ebből az adónemből a kormány. Ha az összes tervezett bevétel teljesülne, kamatok nélkül csaknem 260 milliárd forintot kellene visszautalnia az államnak az érintett vállalatoknak négyévnyi befizetett adó után.
Kármán András pénzügyminiszter múlt hét kedden egy sajtóbeszélgetésen az idei költségvetés kapcsán megemlítette, hogy lesznek nagyon jelentős egyszeri tételek, például a szén-dioxid-kvóta-adóval kapcsolatos bírósági döntés miatt. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumnál rákérdeztünk, hogy kalkulálnak-e azzal, hogy a korábban befizetett adót még az idén vissza kell fizetnie az államnak az érintett vállalatoknak, és ha igen, akkor ez várhatóan mekkora kiadási tételt jelent majd, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
2027-es tételként sem kizárható
A költségvetési tervezés ebben az esetben egyébként olyan tényezőtől függ, amire a kormánynak nincs ráhatása, most ugyanis az ügy további sorsa a hazai bíróságok döntésén múlik. Ezek az Európai Unió Bíróságának döntését figyelembe véve hozzák meg saját ítéletüket az ügyben. Ez több bíróságot jelent, az érintett cégek ügyében ugyanis a székhelyük szerint illetékes törvényszékek járnak el.
A G7 kérdésére a Pest és Nógrád vármegyei székhelyű felperesek pereiben illetékes Budapest Környéki Törvényszék azt írta, a kvótaadós ügyeket ősszel fogják tárgyalni, de „a perek befejezésének ideje – a befolyásoló körülmények számossága miatt – pontosan nem prognosztizálható”, viszont „a befejezés elhúzódására jelenleg nem kell számítani”. Arra a kérdésünkre, hogy a jogerős döntés után mennyi idő alatt és milyen ütemezésben (részletben vagy egyszeri kifizetésben) történhet meg a visszautalás az érintett cégek részére, a törvényszék azt írta, hogy erről nem tud tájékoztatást adni.
Nemcsak az időzítés, hanem a konkrétan visszafizetendő összeg nagysága is bizonytalan, ugyanis ahogy a Holcim esetében láttuk, a befizetett adó volt, hogy nem egyezett meg az adókötelezettség mértékével. Ugyanakkor
a befizetett adót kamattal együtt kell visszafizetni, ami növelheti az állam egyszeri kiadását, ha a magyar bíróságok megerősítik az uniós bíróság döntését.
Összességében tehát a jelenleg egyébként sem egyszerű költségvetési helyzetet tovább bonyolítja a kvótaadó ügye, ami az idei vagy a 2027-es költségvetésben jelentős, több százmilliárd forintos kiadást okozhat. Összehasonlításképpen, a közmédia 2026-ban 155 milliárdos kiadási tétel, az állampapírkamatok csökkenésén pedig egyes becslések szerint idén akár 100 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.
Emellett pedig szintén a költségvetési helyzetet rontja, hogy – miként arról a 24.hu beszámolt – az Európai Unió Bírósága januárban a több kvótaadót fizető cég (Duna-Dráva, Holcim) számára is fizetendő kiegészítő bányajáradékot is elkaszálta, és ezt június 1. óta már nem is kell befizetni.
