92 milliárd forintnyi összeg érkezik egészségügyre, kultúrára, zöld átállásra: aláírták az EGT Alapról és Norvég Alapról szóló megállapodást
Magyarország ismét aláírta az EGT Alapról és a Norvég alapról szóló együttműködési megállapodást, ennek értelmében 254 millió euró, azaz mintegy 92 milliárd forint támogatás érkezik a zöld átállásra, az egészségügyre, a helyi közösségekre, a kultúrára és a roma felzárkózásra. A dokumentumot Budapesten a Külügyminisztériumban írta alá Pascal Schafhauser, Liechtenstein magyarországi nagykövete, Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter és Martin Eyjólfsson izlandi külügyi államtitkár.
Az új kormány képviseletében Orbán Anita szeptemberben indította újra a tárgyalásokat. A Fidesz-kormány idején Magyarország a neki szánt összegből (majdnem 78 milliárd forintból) egyetlen forintot sem kapott meg, mivel vita alakult ki arról, ki döntsön a Norvég Civil Alap (amely csak egy része a teljes Norvég Alapnak) forrásairól, és kik legyenek a források kedvezményezettjei. A Norvég Alap civil szervezeteknek kiosztott támogatásai feletti ellenőrzést először 2014-ben próbálta megszerezni az Orbán-kormány. Akkor a kedvezményezett „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek neki a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk.
A mostani kormány számára a nemzeti érdek nem jelszó, hanem mérce, minden forintnak és minden eurónak ott a helye, ahol a magyar embereknek a legtöbb hasznot hozza – mondta Kármán András pénzügyminiszter az együttműködési megállapodások aláírásakor.
„Mi nem félünk az ellenőrzéstől, a független felügyelet nem korlátoz minket, hanem hitelessé teszi a döntéseinket”
– mondta a miniszter, aki szerint a hatékony forráselosztáshoz átlátható szabályok, kiszámítható döntések és elszámoltatható intézmények kellenek. Az eljárások nyilvánosak és átláthatók lesznek, és „ebből a pénzből egyetlen euró sem vész el” – jelentette ki Kármán.
Az előző (2014-2021-es) ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, vagyis mintegy 77 milliárd forinttól esett el. A 15 kedvezményezett ország közül csak Magyarországgal történt meg ez. Ennek az volt az oka, hogy az előző kormány nem fogadta el, hogy a pénz kis részét, mindössze 5 százalékát az a független szervezet ossza szét a civilek között, amelyet a pályázaton a legalkalmasabbnak találtak – magyarázta Kármán.
A miniszter szerint az előző kormány tehát úgy döntött, hogy „inkább veszítsenek a magyar iskolák, kórházak és falvak csaknem 70 milliárd forintot”, minthogy a kritikus hangok hozzájussanak a támogatás öt százalékához. Ugyanígy az uniós forrásokat is „inkább hagyták befagyni, sőt részben végleg elveszni”, minthogy „felhagyjanak a korrupt rendszerek működtetésével” – fogalmazott.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter azt mondta: a 2021-2028-as időszakra a most aláírt megállapodások keretet biztosítanak ahhoz, hogy a partnerséget konkrét fejlesztésekkel és eredményes közös programokkal erősítsék tovább. A támogatásokból egyebek mellett
- 29 milliárd forintot fordítanak a zöld átállás támogatására,
- több mint 15 milliárd forint jut helyi fejlesztések támogatására,
- 9 milliárd forintot az egészségügyre,
- csaknem 6-6 milliárd forintot pedig kulturális és roma integrációs programokra költenek.
Ezen kívül intézményi együttműködésre és kapacitásbővítésre 7,3 milliárd forint, a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjába 3,4 milliárd forint, a Civil Alapba 9,5 milliárd forint kerül, illetve kb. 7,2 milliárd forintból egyéb feladatok és költségek finanszírozhatók. Lőrincz Viktória arról is beszélt, hogy a programok megvalósításához Magyarország a költségvetéséből mintegy 12 milliárd forint társfinanszírozást ad.
Az EGT-alapok olyan támogatások, amikkel Norvégia, Izland és Liechtenstein segíti az EU 15 legszegényebb országát, hogy erősítsék a demokráciát és jobban érvényesüljenek ezekben az országokban az emberi jogok. Cserébe Norvégia, Liechtenstein és Izland hozzáfér a belső piachoz.
2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és a magyar kormánynak. 2021 júliusában viszont nem sikerült közösen kiválasztani, kik legyenek azok a civil szervezetek, akik kiosztják a Civil Alap mintegy 4 milliárd forintos keretét, így a magyar állam inkább lemondott arról a 77 milliárd forintról is, aminek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna. A korábbi norvég külügyminiszter viszont egyértelművé tette, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter hétfőn üdvözölte, hogy sikerült megállapodniuk a magyar kormánnyal. Az európai országok jövője az együttműködéstől, a jogállamiságtól, a demokráciába vetett hittől függ, az európai népek sorsa közös – mondta. Mint felidézte, lehetetlen volt megállapodniuk az előző magyar kormánnyal, de az áprilisi választás után megkeresték az új kormányt, mert mindenképpen szerették volna újraindítani a kapcsolatokat.
