MNB-alelnök: Már látszanak a magyar euró felé vezető út első hatásai
Ha a kormány középtávú gazdasági terve hiteles és sikeres lesz, nincs értelme várni az euró előszobájának számító ERM II árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozással – mondta Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio Back to Europe konferenciáján. Szerinte ha a tervek elkészülnek, rögtön el kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
Kurali elismételte, hogy a jelenlegi menetrend alapján Magyarország 2029-ben léphetne be az ERM II-be, 2031-ben születhetne döntés az euró bevezetéséről, a közös pénzt pedig 2032. január 1-jén vezethetnék be. A folyamat már idén ősszel elkezdődhet a kormány középtávú makrogazdasági tervének bemutatásával, a jogharmonizáció pedig 2027-ben indulhatna el.
Az alelnök kitért az MNB szeptemberben módosított inflációs céljára is: a jegybank 2028-tól a korábbi 3 helyett 2,5 százalékos inflációt céloz meg, ami Kurali szerint jó eséllyel biztosíthatja az euróbevezetéshez szükséges inflációs feltétel teljesítését.
Korábban a G7 mutatta be, hogy miért fontos az inflációs cél csökkentése az euróhoz vezető úton. Az MNB 2001-ben még 7 százalékos céllal vezette be az inflációs célkövetést, ezt később fokozatosan mérsékelte, 2007 óta pedig 3 százalék volt a cél. Az Európai Központi Bank célja, hogy az euróövezetben hosszabb távon évi 2 százalék körül alakuljon az infláció.
Kurali szerint az euróbevezetés már a közös pénz tényleges átvétele előtt csökkentheti az állampapírpiaci hozamokat, és ennek első jelei Magyarországon is láthatók. Hasonlóról beszélt néhány nappal korábban Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója is, aki szerint egy hiteles, az euróbevezetéshez szükséges hiánycsökkentést bemutató kormányzati terv tovább mérsékelheti a hozamokat, amelyek a 2029-es ERM II-csatlakozás idejére akár 4-4,5 százalék környékére is csökkenhetnek.
Az euró bevezetésének azonban ára és kockázata is van. Kurali szerint Magyarország az önálló monetáris politika egy részéről lemondana, az Európai Központi Bank kamatpolitikája pedig nem feltétlenül igazodna minden helyzetben a magyar gazdaság növekedéséhez és inflációjához. A végleges átváltási árfolyam rossz megválasztása pedig tartós versenyképességi problémákat okozhat.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szeptemberi véleménycikkében arra figyelmeztetett, hogy a gyors euróbevezetés komoly gazdasági áldozatokkal járhat. Szerinte a 2031-es céldátum ugyan nem lehetetlen, de különösen a költségvetési hiány 3 százalékra csökkentése miatt ambiciózus. Úgy vélte, nem feltétlenül érdemes sietni: lassabb konvergencia mellett több idő maradna a szükséges fejlesztésekre és strukturális reformokra, a piaci bizalom szempontjából pedig nem a pontos dátum, hanem a hiteles menetrend a döntő.
