Egyre egyértelműbb, hogy akkor emelhet jelentősen béreket a kormány, ha valahonnan elvesz

5,5 százalék feletti 2027-es költségvetési hiánycél komoly csalódást okozna a befektetők számára – nyilatkozta Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Reutersnek befektetőkkel folytatott beszélgetéseire hivatkozva.

• 5 százalék körüli érték elfogadható lenne a piaci szereplők számára, míg 4,5 százalék vagy az alatti érték pozitív meglepetésnek számítana a vezérigazgató szerint.

Miért fontos ez? Amennyiben a kormány hiteles költségvetési tervet mutat be, amely világosan mutatja be, hogyan tudja teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, köztük az államháztartási hiány három százalékra való csökkentését, akkor az államkötvények hozama tovább csökkenhet. Ellenkező esetben ismét nőnének az államadósság kamatai.

• Az euró bevezetéséhez az országnak be kell majd lépnie az ERM II árfolyam-mechanizmusba. Ennek keretében az árfolyam egy központilag meghatározottól csak maximum 15 százalékkal térhet el két éven keresztül.
• Ez legkésőbb 2029-re megtörténhet Tardos Gergely szerint: ekkor a legjobb esetben már akár 4 és 4,5 százalék körüli lehet az államkötvények hozama, vagyis tovább csökkenhetnek az államadósság törlesztésének költségei.
• A vezérigazgató szerint az, hogy Magyarországot már eddig is a globális trendekkel ellentétes folyamatok jellemezték a kötvénypiacon, olyan befektetőknek köszönhető, akik eddig nem vettek magyar államkötvényt, mert alacsony hozamú, eurózónához kötődő kötvényeket keresnek, vagy a korábbi befektetés után hátrébb léptek az utóbbi években a magyar piacon.

Előzmények: az OTP júliusi elemzése szerint az idei deficitből – amelyet akkor 6,9 százalékra várt GDP-arányosan a bank – 1,5 százalékpontot egyszeri, idénre korlátozódó tételek teszik ki, mint a fegyveres testületek tagjainak év elején kifizetett hathavi fegyverpénz vagy a szén-dioxid-kvóta-adó visszafizetése.

• Ez alapján látszólag nem lenne nehéz elérni jövőre az 5 százalék körüli hiányt, ráadásul az OTP számolt a 14. havi nyugdíj újabb heti részletével, a kétgyermekes nők szja-mentességének életkori bővítésével, továbbá az állami alkalmazottak fejenként évi egymillió forintos lakhatási támogatásának megtartásával is, miközben ezek végrehajtása még nem vehető biztosra.
• Az alacsony nyugdíjak – részleteiben tegnap bejelentett, januártól hatályos – emelése szintén része a modellnek.

Igen, de: az OTP elemzése óta frissített idei költségvetés szerint 7,5 százalékos lesz az idei GDP-arányos hiány, vagyis érdemben magasabb, mint amivel az OTP számolt. Innen kiindulva már eleve veszélyben lenne a legfeljebb 5,5 százalékos hiány. Ráadásul a modellnek nem volt (nevesítve) része olyan jelentős állami fizetésemelés, amit például a rendőrök vagy az ELTE oktatói követelnek.

• Tegnap azt is bejelentette a kormány, hogy az önkormányzatokat általánosan érintően csökkentik a szolidaritási hozzájárulás mértékét. Bár a részletei ennek még nem ismertek, ez érdemben növelheti a deficitet, ugyanis idén a szolidaritási hozzájárulásból már az állam bevételének egy százaléka folyhat be.
• A Tisza Párt választási ígéreteihez kapcsolódó kiadásnöveléssel kapcsolatban pedig általában is azzal számolt az OTP, hogy azt teljes mértékben ellentételezik a megtakarítások (például a közbeszerzéseknél) és a pluszbevételek (például a vagyonadó).

Tágabb kontextus: az ÁKK a Pénzügyminisztérium (PM) irányítása alatt álló állami szervezet, nehéz elképzelni, hogy ilyen fontos kérdésben, mint a jövő évi költségvetési hiány megítélése, a PM tudta nélkül nyilatkozott volna Tardos Gergely. Így bár ebből közvetlenül nem következtethetünk a jövő évi hiánycélra, az 5,5 százalék feletti „no go zóna” kijelölése mindenképp érdekes.

Mi várható? Október végén mutatja be a jövő évi költségvetési tervezetét a kormány, amiből az is kiderül majd, hogy milyen gazdasági növekedéssel számol 2027-ben, hiszen a GDP-arányos hiányt természetesen ez is erősen befolyásolja.