Hétről indult, két százalékra kell csökkennie az inflációs célnak, hogy legyen magyar euró

Erősödött a forint, miután csütörtökön a Bloomberg saját értesülése alapján arról írt, hogy megállíthatja a kamatcsökkentési ciklust a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és ezzel párhuzamosan háromról 2,5 százalékra csökkentheti az inflációs célját.

• Ez a monetáris keretek szigorításának lehetőségére utal, igaz, az MNB úgy reagált a cikkre, hogy a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt a kamatpálya alakulásáról szeptember 22-én, az inflációs cél felülvizsgálata pedig jelenleg is zajlik, az eredményről ősszel tájékoztatja a nyilvánosságot.

Miért fontos ez? Ha a jegybank az eddiginél tartósan alacsonyabb inflációt tart elfogadhatónak, akkor szigorúbb monetáris politikára, vagyis magasabb kamatokra lehet szükség. Most azonban az MNB az elmúlt hónapokban mért 1-2 százalékos pénzromlásnak köszönhetően kamatemelés nélkül csökkentheti az inflációs célt, tehát azt a gazdasági növekedés viszonylag mérsékelt hátráltatásával szigoríthatja.

• A növekedési áldozat a kamatvágás elmaradása lehet a mostani helyzetben, illetve a régi célhoz képest esetleg szigorúbb későbbi kamatpálya. Cserébe alacsonyabb inflációs várakozásokat, stabilabb árakat, kisebb inflációs kockázati prémiumot és hosszabb távon akár alacsonyabb piaci kamatokat, valamint erősebb és stabilabb forintot kaphat a gazdaság.

Tágabb kontextus: ismét napirendben van az euró bevezetése, így az MNB-nek igazodnia kell az Európai Központi Bank (EKB) inflációs céljához, ami két százalék (mellesleg a három százalékos cél a legmagasabb a régióban). Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a fél százalékpontos csökkentés most könnyen megléphető, de két százalékra már aggályos lenne levinni az inflációs célt.

• Nem az infláció okozza majd a legtöbb nehézséget az euróbevezetéssel kapcsolatban, hanem a költségvetési hiány: a 2026-os 7,5 százalékos hiányt 2031-es euróbevezetés esetén három év alatt kellene három százalékra leszorítani, ami komoly fiskális kiigazítást igényelne. Ez és a jegybank szigorú monetáris politikája jelentősen fékezheti a gazdaságot.

Előzmények: az MNB 2001-ben, részben az euró bevezetésére készülve vezette be az inflációs célkövetést. A kezdeti hét százalékos célt többször mérsékelték, míg 2005-ben meghirdették a 2007-től érvényes, azóta változatlan 3 százalékos célt. Ezt még a jegybank és a kormány közösen határozták meg, de azóta már – az EKB-szabályokhoz igazodó jegybanki függetlenség alapján – az MNB önállóan dönt róla.

Mi várható? A CIB Bank 2027-re 2,5 százalékos éves átlagos inflációt jelez előre, ami a 2,5 százalékos inflációs cél realitására utal. Ahhoz, hogy a két százalékos cél is elérhető legyen, kedvező külső környezet (élelmiszer- és energiaárak) és megfelelően erős forintárfolyam mellett is érdemben lassuló bérdinamikára és szolgáltatásinflációra lenne szükség.