Az energiahatékonysági program folytatódik, de jó esetben immár vámszedők nélkül

Módosításokkal folytatódik az EKR, vagyis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, az egyik legfontosabb hazai – eddig főleg lakossági, a jövőben inkább ipari – energiamegtakarítási program. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára egy csütörtöki háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az iparági szereplőkkel való egyeztetés után úgy döntöttek, változtatnak a program részletein.

Az EKR-ről már többször írtunk: ez egy eredendően uniós program, amelynek révén a hazai energiakereskedők, áram-, gáz- és üzemanyag-kereskedők energia-megtakarítási programokat dotálnak. A gáz- és áramkereskedők 2026 és 2030 között a forgalmuk 1,4 százalékát költik kötelezően a hatékonyság javítására. Az elmúlt években azonban a csalók, a kóklerek és a volt kormányhoz közel álló haszonhúzók is megjelentek, ezeket a kiskapukat zárnák be a mostani módosítások.

Jelenleg az a szabály, hogy a kereskedők (például az MVM-csoport, a MET-csoport, az E.ON, a CEZ, az Audax, kisebb részt az üzemanyag-kereskedők, így a Mol) az általuk kereskedett energiamennyiség függvényében úgynevezett hitelesített energia-megtakarításokat (HEM) vesznek. Összesen mintegy 600 kötelezett van – például egy családi benzinkút-üzemeltető is energiakereskedőnek számít –, de a piac eléggé koncentrált. Ezek a HEM-ek jelképezik a végfogyasztóiknál az energiamegtakarítási projekteket.

És hogy mennyire fontos ez az egész? Amikor a G7 és a Telex Paradigma konferenciáján Beck Zsófia, a BCG partnere megkérdezte a közönséget, hogy mi a legfontosabb a hazai energetikában, némileg váratlanul az a válasz jött ki, hogy az energiahatékonyság. Mindezzel azért lehetett igaza a szakértő közönségnek, mert a legolcsóbb „energiatermelés” valóban az energia-megtakarítás.

Lehet jó áron tárolni a szélenergiát, esetleg napenergiát termelni, de sokkal olcsóbban lehet úgy energiát szerezni, hogy azt nem használjuk el.

Sok volt a visszaélés

Tótth András a program folytatásáról szóló háttérbeszélgetésen azt mondta, az EKR régóta vitatott, sok visszaéléssel terhelt rendszer, de 2027. január 1-gyel változhatnak a szabályok. A Tisza-kormány szerint az ipar által befizetett pénznek csak kis része hasznosult, mindenféle körök viszont kihasználták az anomáliákat, vagy a korábbi politika segítségével túlárazott közvetítői szereppel léptek be. Tótth neveket nem említett, de mi már több ízben is írtunk a főszereplőkről.

Kik voltak a korábbi éra legnagyobb játékosai? A tőzsdén jegyzett Masterplast Nyrt. építőanyag-gyártó cég, illetve a Piramis Építőház szakmai (építőanyagos) integrátorok voltak. Mellettük voltak olyan cégek, amelyek inkább csak amolyan szervezőként funkcionáltak. A Finicro nevű cég Mészáros Beatrix, vagyis Mészáros Lőrinc lányának az érdekeltsége volt, az Eubility-csoportot a piaci szereplők Tiborcz István körének érdekkörébe sorolták. Piacon volt még a GVSX Szolgáltató Kft., Csányi Sándor, Nagy György és Sípos Gyula érdekeltsége, illetve egy Eron nevű cég, amely szintén évek óta ott volt a piacon.

Az új kormány mindenáron be akart avatkozni, de nem akarta elengedni a programot, ezért megpróbált előbb júniusban, majd a sajtóbeszélgetés előtti napon, szeptember 23-án társadalmi egyeztetéseket szervezni. A kormány nem szeret cégekkel bilaterális egyeztetéseket folytatni, az ilyen egyeztetéseken jellemzően inkább szövetségek vettek részt. Mindenféle testületi tagságuk miatt a nagy kötelezettek (MVM, Mol, E2) képviselői is jelen voltak.

Mint a háttérbeszélgetésen elhangzott, a problémák sokfélék voltak. Az érintett cégek például áthárítottak a lakosságra a program költségeit, pedig éppen az lett volna a cél, hogy a kereskedők motiválják a fogyasztókat az energiahatékonyságra. Ehelyett olykor még túlárazva is áthárították a HEM költségeit a fogyasztókra.

Az egyik fő változás az lesz, hogy a jövőben több lesz az ipari program és kevesebb a lakossági. Részben azért, mert Magyarországon az áram- és gázfogyasztásban az ipar jelentősebb, mint a lakosság, részben azért, mert a lakossági programban több volt a visszaélés.

Az új rendszerben 50 százalékban ipari, 25 százalékban lakossági programokra menne a pénz, míg 25 százalékot szabadon lehetne felhasználni ipari és lakossági projektre. A jövőben az ipari fogyasztóknak lehetősége lesz arra, hogy elszámolják a saját energiamegtakarítási programjaikat is, de vásárolhatnak projekteket másoktól is.

A lakossági elemnél a cél az, hogy elsősorban az energiaszegény területeken lehessen felhasználni a forrásokat. Ehhez át kell dolgozni a jelenlegi katalógust is, vagyis azt, hogy mivel lehet igazolni a hitelesített felhasználást.

A téli lakossági gázfogyasztás harmadát meg lehetne spórolni

Az energiaszegény háztartások támogatása kiemelt nemzetgazdasági érdek, jó példa erre az energiahatékony és szociális metszetre a szigetelés, elsősorban a padlásfödémek szigetelése. Ha szigeteléssel takarítunk meg áramot és főleg gázt, az államnak kevesebbet kell importálnia, és kevesebbet kell a rezsicsökkentési rendszerben dotálnia.

Ha jól szigetelt lenne a magyar lakásportfólió, a téli lakossági gázfogyasztás harmadát, mintegy 1 milliárd köbmétert lehetne megspórolni. A jobb szigetelésekkel annak a kezdeményezésnek is több értelme lenne, hogy nyáron akkor legyen érdemes lehűteni a lakást, amikor olcsóbb az áram, hiszen ahogy a téli hideg nem jön be a jól szigetelt lakásokba, úgy a légkondik nyári hidege sem menne ki azonnal. Utóbbi nagyjából 750–1000 MWh-t jelenthetne, vagyis a csúcsidőben rendre jelentkező 1500–2000 MWh lakossági fogyasztás felét lehetne megspórolni vagy időben áthelyezni. Mindez irdatlan pénzt jelentene – jelenleg a rezsicsökkentés miatt a költségvetésnek, egyszer talán a magánszemélyeknek, ha lesz tarifaalapú lakossági áramdíj. Ameddig persze a rezsicsökkentés él, addig anyagi ösztönző erre kevésbé van.

Amíg tehát a Fidesz erősen a lakosság irányába tolta el a programot, amelyben mintegy 200 ezer lakás kapott födémszigetelést, addig a Tisza inkább az iparban támogatna projekteket szabályozással. Az mindenképp óriási előrelépés lenne, ha az új rendszerből ki lehetne szűrni azokat a haszonlesőket, akiknek nem volt hozzáadott értékük, csak fejték a rendszert, mindenesetre a régi rendszert illető kritika mellett ne feledkezzünk meg az értékekről sem. Azok, akik az EKR révén kaptak energiahatékonysági rendszert (főleg födémszigetelést), nagyrészt elégedettek voltak, hiszen korábbinál kevesebb gáz és tűzifa is elég volt a lakás felfűtésére, komfortosabb lett a hőérzet és javult az otthonok használati élménye.

Most tehát jön az egyeztetések utáni tervek szabályozásba ültetése, de az államtitkár abban bízik, hogy a 2027-es naptári év már új szabályozással indulhat.