Dér Heni vezet – de segít-e ez a magyar energiarendszeren?

Az uniós energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) összekötötte a nagyon szabályozott energiakereskedelmi piacot a sokkal zavarosabb, gyakran felszívódó, nullás cégekkel teli építőiparral. Mivel pénzről van szó, trükközés, ügyeskedés mindenhol lehet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) viszont most olyan ellenőrzési feladatot kapott, amit aligha könnyű jól teljesíteni – foglalta össze a véleményét az egyik forrásunk.

Hogyan lehet energiát spórolni?

Természetesen nem fogjuk megúszni, hogy bemutassuk a szabályokat, de talán jobban érthető a cikkünk témája, ha előbb a gyakorlat felől közelítünk. Röviden a feladat: az energiakereskedő cégeknek energiahatékonysági projekteket kell igazolniuk. Lehet ötletelni is, mivel tegyék ezt meg, de a rendszer alapvetően egy gigantikus szabálycsomagból áll, egy méretes listán pontosan rajta van, hogy mit lehet elszámolni. Innentől persze abba is lehetne hagyni a cikket, hiszen mit kekeckedünk azokkal, akik a szabályokat pontosan betartva, minden kötelező paraméternek eleget téve alakítanak ki programokat?

De azért csak ott motoszkál bennünk a kérdés, hogy bizonyos egyértelműbb projektek mellett – ilyenek a kazáncserék, nyílászárócserék, szigetelések – vajon hoz-e érdemi energiahasznot, ha valaki bevezeti, hogy a jövőben jobban felfújja a kamionok kerekeit, szórólapokat oszt a helyes energiahasználatról, vagy autós oktatófilmet készít arról, hogy ne a kövér gáz–satufék stílusban vezessünk, hanem egyenletesebben? Ezek ráadásul az ártatlanabb példák, mert ahol pénzt lehet spórolni, ott megjelentek a nehézsúlyú szélhámosok is, akik konkrétan kamu, greenwashing (zöldre festő) megoldásokat jelentenek le.

Cikkünk úgy indult, hogy az egyik olvasónk egy különleges történetre hívta fel a figyelmünket. Mint írta, van egy olyan oktatófilm a neten, amely után, ha a játékosok jól kitöltenek egy tesztet, rollert nyerhetnek, de egy energetikai cég, az E2 Hungary a vélt energiahatékonysági javulással, vagyis azzal, hogy a filmet megtekintő játékosok talán a jövőben majd üzemanyag-takarékosabban vezetnek, energiát spórolnak meg az országnak.

A megtakarításokat hasznosító cég pedig ezt elszámolhatja. Alaposan megnéztük ezt az akciót, végül meglepve tapasztaltuk, hogy ez a játék mindenben tökéletesen megfelel a hazai szabályoknak.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy jók-e a szabályok, sőt a cikk készítése közben úgy értesültünk, hogy maga a kormány is a szabályok jelentős megváltoztatására készül, miközben a mintaprojektünk (a szemléletformálás alpont) információnk szerint pont nem változik.

Dér Heni és Kiss Virág vezetnek

Az általunk bemutatott projektben három ismert hazai női celeb, Dér Heni, Kiss Virág, illetve Kovalcsik Ildikó (Lilu) alapítványa, a Szívből Jövőnk Alapítvány a központi szereplő. Közülük Dér Heni és Kiss Virág, illetve egy profi autósoktató egy olyan oktatófilmet készítettek, amely egy órában bemutatja a kedvező energiahatékonyságú vezetést, amit egy teszt követhet.

A teszt tíz kérdésének többsége vélhetően mindenféle gyakorlat nélkül jól kitölthető (befolyásolja-e a fogyasztást a légkondi, vagy a nehéz súlyok cipelése, a tetőcsomagtartó), két-három olyan kérdés is van, amelyen egy pillanatra el lehet gondolkodni (mi a helyes fékezési stílus, a megfelelős követési távolság). Bevallom, a filmbe csak belenéztem, de nem okozott gondot a hibátlan kitöltés.

Részese a projektnek a Prémium Egészségpénztár, amely a tagjai számára elindította ezt a játékot, amelyben ha valaki részt vesz, és sikeresen kitölti a tesztet, rollereket nyerhet. Végül szintén szereplő a projektben a MET-csoportba tartozó E2 Hungary hazai energiakereskedő társaság.

Mint említettük, ez a cég úgy kerül be a buliba, hogy a résztvevők a részvételi feltételek között elfogadják és nyilatkoznak arról, hogy az energiakereskedő cég felhasználhatja az oktatóvideó révén elért energia-megtakarításokat. Mindezek igazolásában és rögzítésében a játék segít, amelyben 2024. december 31. napjáig lehet részt venni, a három rollert pedig január 6-án sorsolják ki.

Az EKR rendszere

Hogy megértsük a projekt hátterét, muszáj egy picit bemutatnunk ezt az uniós eredetű kötelező energia-hatékonysági programot, amely vélhetően életre hívta a tárgyalt az oktatófilmet.

A háttér nagyjából annyi, hogy Magyarország 2021 és 2030 között egy nagyon ambiciózus és az energiakereskedőknek eléggé költséges rendszert alakít ki. Ennek keretében a villamosenergia-, a földgáz- és az üzemanyag-kereskedők számára előírássá vált, hogy olyan programokat valósítsanak meg, amelyek a végfelhasználóknál jelentenek energiamegtakarítást.

A teljesítéshez vannak meghatározva ezek a sztenderdizált, listázott energiahatékonysági lehetőségek, de mindenki lehet akár kreatív is, kitalálhat saját programot. Igaz, ezek auditálása sokkal bonyolultabb, mintha valaki az étlapról választ.

Mindez persze alapvetően egy nagyon pozitív uniós kezdeményezés. Biztosan jó projektek is elindulhattak az unió egyes országaiban, de azt hallottuk a forrásainktól, hogy sokan inkább kiskapukat kerestek, és gyakorlatilag olyan projektekkel váltották ki a kötelezettségeket, mint az említett szemléletformáló szórólapozás, ennek extrém példája az a környező országokban (például Horvátországban), ahol már offline rész (nyomtatás és osztogatás) sincs, csak „online szórólapozás”, akárhogyan is mérhető ennek az eredményessége.

És itt tényleg olyan nem túl bonyolult tanácsokra kell gondolni, mint például hogy egy áramkereskedő reklámkampányt indítottam arról, hogy a telefontöltőt ki kell húzni a konnektorból, amikor nem töltünk, de a lámpákat is jó lekapcsolni, ha kimentünk a szobából.

Csúcsidőszak

Az energiatudatosabb országokban azért sok jó projekt is megvalósult, sőt, a hitelesített energia-megtakarításokkal (HEM) még kereskedni is lehet. Vagyis ha valakinek vannak jó projektjei, az azokból származó megtakarítást eladhatja, ha valakinek még teljesítenie kell, vehet ilyeneket. A projektek adásvételeit támogató „tőzsde” neve CEEGEX EKR piac, ahol eladók és vevők kereskedhetnek a tanúsítványokkal.

A hazai állami emberek mindenesetre büszkék, ők úgy mérik, hogy a gyakorlatban is jól teljesít az EKR-rendszer. Juhász Edit, a MEKH elnöke egy konferencián úgy fogalmazott, hogy „az EKR célja az energiahatékonysági beruházások ösztönzése és a számok azt mutatják, hogy a rendszer a gyakorlatban is bizonyított. Az elmúlt években az EKR több mint 4600 energia-megtakarítást eredményező projekt megvalósítását segítette elő. 2023-ban az érintettek 99,34 százalékos arányban hitelesített energia-megtakarítások elszámolásával teljesítették kötelezettségeiket, és az elszámolt energia-megtakarítások már meghaladták az 1500 TJ/év mennyiséget”

Ha ez igaz, és a fő számok azt mutatják, hogy teljesül az a cél, hogy a kötelezettek ne csak jól dokumentálható, olcsó projekteket teljesítsenek, hanem valódi környezeti nyereséget érjenek el, az jó hír. Már csak azért is, mert most kezdődik az igazi munka: a tízéves programnak éppen 2024 és 2027 között vannak a legerősebb előírásai.

Ez például egy jó projekt?

A bemutatott példát azért hoztuk, hogy egy konkrét eseten megvizsgáljuk, hogy itt például van-e valódi energia-megtakarítási nyereség? Megkerestük az érintetteket, de a Szívből Jövőnk Alapítványhoz sehogyan sem leltünk elérhetőségeket, a Prémium nem reagált a kérdéseinkre, egyedül az E2 Hungary válaszolt, igaz, ők részletesen. A cég tájékoztatásából kiderült, hogy a vállalat nagyon büszke a projektre, és meggyőződése, hogy a fogyasztói szokásokon való változtatásokban komoly energia-megtakarítási potenciál rejlik, nagy a tudatossági lemaradásunk e téren. Mint írták, „az E2 Hungary szemléletformáló és edukációs kampánya az energiatakarékos vezetés fontosságára kívánja felhívni a figyelmet és ösztönözni a közlekedési szokások megváltoztatását.”

Kiderült az is, hogy a cég a kampányt a teljesen sztenderd, állami energiahatékonysági katalógustermék alapján alakította ki, amelynek kötelező tartalmi előírásai és a kapcsolódó energia-megtakarítás meghatározási módszertana is rögzített.

Vagyis semmit sem az alkotóknak kellett „bemondani”, arra sablonok, képletek voltak. Ezek az energiahivatal elnöki rendeletében találhatók, amelyet a MEKH a Magyar Mérnöki Kamarával közösen dolgozott ki. A társaság csatolta is számunkra a vonatkozó jogszabályt. Ebben a szemléletformálás pont alatt valóban teljesen egzakt módon végigszámolja a hivatal, hogy mennyi üzemanyag-megtakarítás jöhet egy teljesített nyolcórás tréningből, mennyi egy egyórás tréningből (az oktatófilm egyórás).

Az elért energianyereséget pedig úgy kalkulálja a szabályzat, hogy hányan vesznek részt az oktatáson, ők amúgy hány kilométert futnának, és ha ebből az oktatás hatására 2 százalékkal csökken az üzemanyag-fogyasztás, az mekkora nyereség. Vagyis nem kell egyesével auditálni, hogy valaki miként vezetett a teszt kitöltése előtt, majd utána mi változott, erre átlagértékek vannak.

Mint hallottuk, az energiahivatal rendszere alapján egészen pontosan 505 darab energiahatékonysági szemléletformálási projekt valósult meg Magyarországon 2021-2024 nyara között, ezek kifejezetten az energiahatékony vezetés ösztönzéséről szóltak, és főként logisztikai cégeknél futottak, vagyis kamionos, fuvarozós cégek flottáit, sofőréit célozták meg. Az E2 viszont kifejezetten a lakosságot célozva készített online megoldást.

Úgy tudjuk, hogy más vállalat is dolgozik itthon már ilyen projekten, tehát elképzelhető, hogy fogunk még látni hamarosan hasonló megoldásokat. Az ilyen oktató kisfilmek amúgy nem hungarikumok. Az EU direktíva szerint az ilyen jellegű szemléletformálási anyagok elfogadott energiamegtakarítást létrehozó megoldások, van is egy összefoglaló oldaluk. Ausztriában is találkozhatunk vezetéstechnikai jó tanácsokkal, itthon a Mol Move applikációban is volt korábban ehhez hasonló kezdeményezés.

Mi most ezt az egy projektet választottuk ki, de a nagyon hosszú képlettárban a rengeteg egyedi projekt között vannak olyanok, mint a fűtéskorszerűsítés, a kerékpáros munkába járás népszerűsítése, a flottacsere, de vannak az említett szemléletformálás fül alatt olyan is, mint a már szintén említett abroncsnyomás-ellenőrzés.

Mindenesetre csak remélni lehet, hogy a MEKH szakemberei valamiképpen felkészültek, értenek hozzá, és jól állítottak össze egy ilyen részletes rendszert. Az E2 nekünk azt magyarázta, hogy bármely piaci szereplő létrehozhat energiahatékonyságot támogató projektet, a jegyzék pontos tartalmát kell alapul venni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy amennyiben a szabályozás különös, esetleg nem hatékony, azért ne a szabályt alkalmazót, hanem a szabályt megalkotót terhelje a felelősség.

Katalógus-újítás

Mindenesetre az elfogadott projektek hitelesíthetők, ekkor lesz belőlük energiahatékonysági tanúsítvány, amely – legalábbis elméletben – energiamennyiségben (GJ) tartalmazza a projekt energia-megtakarításokra vonatkozó hatását. A MEKH egyébként a saját oldalán külön fül alá rendezi az EKR-rel kapcsolatos híreket.

Az egész egy folyamatosan és dinamikusan változó előírásrendszer, ami olykor külső segítséget is kap (az otthonfelújítási program ilyen volt). A fő cél pedig nagyjából az, hogy 2021-től 2030 végéig évi 0,8 százalékos energiamegtakarítást érjen el Magyarország.

Eddig a legnagyobb visszhangot az energiatakarékosabb tehergépjárművek alkalmazásának lehetősége kapta, de izgalmas kérdés az intermodális szállítás is, vagyis az, amikor a félpótkocsik vasúti szállítása is támogatható. Külön pont van a klímaberendezések fűtési célú alkalmazásának is.

A pozitív központi értékelések mellett azért volt több olyan beszélgetőpartnerünk is, aki azt mesélte, hogy ez egy darázsfészek, valójában sok a visszaélés, így az állam nagyon hamar nagymértékben hozzá fog nyúlni a rendszerhez. Ugyanakkor azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy az energiahivatal pontosan hol fog beavatkozni, mert úgy tudjuk, hogy pont a szemléletformáló kampányok, a gumiabroncsok nyomásának mérése, vagy az intermodális szabályok nem változnak.